Könyvekről mindenkinek

Európa és Magyarország történelmének egyik legviharosabb, leginkább ellentmondásos korszaka volt a 20.század. Feitl István: másik huszadik század című könyve erről a mindenki számára igencsak izgalmas korról közöl rövid írásokat, tárcákat, publicisztikákat, kisesszéket. Az alábbik önyvajánlóban arról írénk, jómagam miért szerettem meg ezt a könyvet, s miért ajánlanám másoknak- nemcsak hivatásos történészeknek, de érdeklődő művelt laikusoknak is- olvasásra, alapos tanulmányozásra.  1. Ezek a rövid műfajok, a tárca, a kisesszé, a publicisztika, nagyon jól illeszkednek a történelmi témákhoz. Mitha csak a történetírás számára találták volna ki ezeket a műfajokat. Feitl István rmeekül kihasználja a rövidprózában rejlő lehetőségeket, érvényesíti kitűnő írás- és stíluskészségét.  2. Feitl István elkerüli azt a csapdát, hogy a 21.század emberének szemével méricskéli az elmúlt évtizedek históriáját. Nagyon empatikus, belehelyezkedő történetírásra láthatunk példát ebben a könyvben, ami ...

Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945-1990 című könyve az egyik legkorszerűbb, legmélyebb történelmi elemzés, amely hazánkban az utóbbi évtizedekben megjelent. Ez a könyv megkerülhetetlen szakirodalom mindazok számára, akik bármilyen szinten és formában is foglalkoznak Kelet-Európa történetével, vagy az 1945 utáni történelem viharos évtizedeivel. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban nincs kellő terünk ennek a monumentális, mégis:izgalmas, feszült munkának részletesen történő ismertetésére, inkább csak felvillantunk elemeket, tényeket és paradigmákat.  Nagyon új megközelítésről árulkodnak az alábbi kifejezések: keleti tömegtársadalmak, integrált nemzeti önrendelkezés, lenini konstellációértelmezés és még sorolhatnám. Kalmár Melinda teljesen új módon, rendszerszintű szemlélettel értelmezi az 1945 utáni történelmet. Ez nem azt jelenti, hogy akkor egyáltalán nem esik szó ideológiákról vagy éppen " földhözragadt" gazdasági kérd...

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo...