Könyvekről mindenkinek

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójá...

 Minden kalandregények klasszikusa, felfedező generációk kedvenc olvasmánya Kenneth Roberts könyve, az Északnyugati átjáró. Amerikában számtalan kiadást élt meg, de lefordították legalább 200 másik nyelvre is. Tizenévesek százezrei ábrándoztak arról, hogy ők lesznek koruk Langdon Towne-jai, és elindulnak a világban, és felfedezik a nagy titkot, a tájat, ahol addig még senki sem járt. Az Olvasók maguk is földrajzi felfedezőkké váltak.  Az Északnyugati átjáró azért lehetett évtizedeken keresztül ennyire sikeres, mert Roberts sikeresen ágyazza be a hagyományos regénytípusokat ( történelmi, lélektani, kaland, pikareszk, stb.) egyetlen történetbe, méghozzá egy igencsak feszültségekkel és izgalmakkal teli történetbe. A sztori az amerikai történelem egyik legkegyetlenebb időszakában, 18.században játszódik. A főhős a már említett Langdon Dowe, aki apja üzlettársáról kapta különös nevét. A fiatalember nagyon szeret rajzolni, ezt a tevékenységet konzervatív üzletember apja alapból marh...

Gondolták volna, hogy kalandos kedvű magyar felfedezők már a 20.század elején megcélozták az Északi Sarkot? Papp Dezső ma már muzeális értékű könyvritkasága egy ilyen utazásról szól. Sok kaland, regényesség, izgalom, happy end. Tipikusan az a könyv, amely kilendíti megszokott környezetéből a polgári életforma nyomottságától szenvedő polgártársakat és kedves gyermekeiket. Merthogy ez az olvasmány elsősorban az ő szívüket érintheti meg. No, meg a könyvgyűjtőkét, akik szeretik polcukra tenni a ritkaságokat. Magyar Földrajzi Intézet, 1914. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com