Könyvekről mindenkinek

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

 Tasi József könyve új, eddig még fel nem használt dokumentumok alapján is vizsgálja meg József Attila költészetének néhány aspektusát illetve életrajzának az irodalomtörténet által eddig nem kellő alapossággal kutatott kérdését. Leginkább irodalommal hivatásszerűen foglalkozók, egyetemi oktatók és hallgatók,magyartanárok számára ajánljuk ezt a könyvet. Néhány, számomra fontosnak tartott tényt, adalékot emelnék ki a könyvből, remélhetőleg rávezetvén ezzel a Kedves Látogatót a könyv alapos áttunulmányozására.  Tasi József könyvének bevezető-címadó tanulmánya részletesen, címekre lebontva elemzi József Attila könyvtárát. Számomra már elsőre feltűnt, milyen kevés ebben a könyvtárban a valódi történetírói munka. Míg rengeteg marxista könyvet találunk az olvasmányok között, igazi történetírói munkát alig. Ez valahol elővetíti- megmagyarázza József Attila társadalomról való gondolkodásának egyoldalúságát. Akad a könyvtárban Max Weber, aztán egy Magyarország 1927. évi parával és kereskedelmév

 A hagyományos szellemben fogant világtörténeti művek általában Európa-,esetleg Amerika-centrikusak. Peter Frankopan,a kortárs történetírás nagy alakja Selyemutak. Egy új világtörténet című könyvében teljesen más utat mutat. A történelem középpontjává ugyanis Közép-Ázsiát teszi meg. Van-e létjogosultsága ennek a szemléletnek?Mint a könyvből kiderül,nagyon is. Ezen a területen ugyanis olyan államok,birodalmak alakultak ki,melyek összekötő szerepet töltöttek be Európa és a Távol-Kelet között. Konstantinápoly,Perzsia,Szamarkand,a Mogul Birodalom,a ma egységes India sok-sok fejedelemsége szoros kapcsolatban állt Európával (egy tetszetős példa Frankopan könyvéből:az angol térdszalagrend lovagjainak díszét távol-keleti szövetből készítették). Ezek a kapcsolatok nemcsak a gazdaság területére terjedtek kj:I.Erzsébet angol királynő kifejezetten kereste a kapcsolatot a virágkorát élő Oszmán Birodalommal,próbálta őket megnyerni egy spanyol-és franciaellenes szövetség tervének. Arról már nem is be

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

A magyar nyelvben az orosz-szovjet Gorkij keresztneve inkább ksz-es formában terjedt el, de a Szikra 1950-ben megjelent könyve még Maximként hozza. Szóval, milyen is az igazi kultúra? Elsősorban: szovjet. Gorkij állandóan azt emlegette, hogy a kultúra igazi hordozója a munkásság, meg a dolgozó nép, meg ilyesmi, de valójában mindig a Szovjetuniót értette ezen kifejezések alatt. Gorkij tehát, bármilyen paradox módon hangozzék is, szovjet nacionalista volt. A Gorkij-féle kultúra erősen Amerika-ellenes. Amerika a nyers anyagiasság, az embertelenedés, az elidegenedés hazája. Az a vidék, ahol az East Side nyomornegyedeiben a gyerekek a kukákat túrják penészes zöldségek után. A milliomosok pedig annyira embertelenek, hogy legszívesebben ott helyben megölnék az összes dolgozót. Szóval, az Igazi kultúra című könyv nem más, mint Gorkij Nyugat-ellenes írásainak gyűjteménye. De miért gyűlölte Gorkij a Nyugatot? Hát talán azért, mert egy szállodába bejelentkezve a szeretője a saját nevét haszn

Vigyázni kell ám a műfordításokkal! Milan Kundera Cseh író egy francia kiadónak engedélyezte a Halhatatlanság című regénye megjelentetését. Alig hitt a szemének. Nem ismert rá a saját könyvére. Odaveszett az bizonyos sejtelmes kunderai próza, lett belőle tucatregény. Nyugat nem értette meg Közép-Európát, immár sokadjára. Kundera nem nyugodott bele a kudarcba. Visszafordítta a könyvet, majd újból lefordította, és egyedül hiteles francia fordításként ismerette el. Saját maga garantálta a minőséget. Azért, ha belegondolunk, Kundera ezt megteheti, mert ő már jegyzett ebben az irodalmi szakmában, stb. Egy első- vagy második könyves magyar író megtehetné ugyanezt? Talán igen, talán nem. Az adott kiadónál biztosan elásná magát, de lehet, hogy más kiadók meg tárt karokkal fogadnák. Nem tudom. Ha az én könyvem járna így, nem biztos, hogy mernék morogni. Túl sok pénz forog kockán. Vagy nem tudom.

A könyv alcíme:Hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence Roger Crowley :Kalmárköztársaság című könyve a középkori egyetemes történet magyar Olvasó számára kevéssé ismert szegmensét mutatja be. Velence kis, cölöpházas faluból lett Európa egyik legrettegettebb és egyben legegzotikusabb állama. Már a 9.században az egész akkor ismert világgal kereskedtek, beleértve a muszlim Egyiptomot is, s ez a tény alaposan felháborította a bizánciakat, no meg a pápákat. A 10-11.században fogalmazódott meg a ' mi Adriai-tengerünk"- koncepció: Velence akkor tudja ellenőrzése alatt tartani az itáliai kereskedelmet, ha ellenőrzi az Adriai- tengert. A velenceiek döntő szerepet játszottak Konstantinápoly 1204-1205.évi tragédiájában-a keleti kereszténység fellegvára úgy meggyengült, hogy soha többé nem volt képes talpraállni. Nem tudott ellenállni az oszmánok növekvő terület-falásának sem. Ha így nézzük, Velence közvetett módon hozzájárult Konstantinápoly 1453. évi elfoglalásáho

Az 1980-ban megjelent Gyilkosság az őrhelyen című könyvben valódi bűntényekről olvashatunk. Az irodalomi formában megírt 8-25 oldalas sztorik között akad igazi, rangos lélektani elbeszélés is, például a Z-ügy. De találkozhatunk a Szerző erkölcsi fölényét tükröző, gyomorforgató krimivel. Hogy milyen szerkesztési elv szerint rendezték egybe ezeket az írásokat, az rejtély. Legvalószínűbb, hogy semmilyen elv nem érvényesült, egyszerűen csak összeállítottak egy könyvet, melyben mindenféle eset szerepel. Olvashatunk itt ittasan gázolókkal készült interjút, aztán zseblopás-sztorikat az 1930-as évekből, majd egy háromszoros feleséggyilkos pékmester esetét, Nyugatra csalt, aztán becsapott, megalázott magyar nők történeteit, a Békés megyei szatír rémtetteit. A csúcspont az utolsó történet: Soós Lajos és társai megölték a Ferihegyi reptér közelében állandó szolgálatot ellátó rendőrt. Többségében jól megírt, egyértelműen az Igazság győzelmét hirdető sztorik, közepes irodalmi igénnyel megalkotva.

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K

A Magyar Szemle konzervatív, polgári szellemiségű tudományos- közéleti folyóirat. Kiváló színvonalú.A 2007.decemberi szám tartalmából: - Antall József politikusi életművét ma sokan gyalázzák, de az, hogy demokratikus intézmények épültek ki, és Magyarország nem siklott félre, az ő érdeme. - Hogyan romlott meg, történelmi okokból,  a magyar-szlovák viszony, és miért nem akarják azt egyes politikusok helyreállítani? - Miért sikerült a nagy zenészeknek és zeneszerzőknek az, ami az íróknak nem? Bartók világhírű lett, József Attila nem. - Mi az igazi tudás? Miért van az, hogy a középosztály annyira vevő a félműveltségre? - Az MSZP-nem semmilyen joga sincs ahhoz, hogy 1956 örökösének mondja magát. - A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság ülésén Lázár János országgyűlési képviselő is megjelent. - 1956 előtt a Nyugat igyekezett minél több kelet-európai, a kommunizmus bezártságában nyögő értelmiségihez eljuttatni a kortárs nyugati folyóiratokat és könyveket. xxxxxxxxxxxxxxxxxx Ritka ro

A magyar történeti közgondolkodás szerint a trianoni békét követően a győztes utódállamok megalakították a kisantantot, mely jó viszonyt ápolt a Nyugattal, és következetesen magyarellenes volt. Ádám Magda nagyszerű könyve, A kisantant és Európa, alaposan árnyalja ezt a képet. Nem azért teszi ezt, hogy együttérzést keltsen a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányzat iránt, hanem pusztán a történeti hűség kedvéért. Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat! - Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására. - Károly király puccskísérl

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az