Könyvekről mindenkinek

 Pieter M.Judson A Habsburg Birodalom című könyve minden történész, történelemtanár és történelem szakos hallgató számára kötelező olvasmány. Judson nem a birodalom egyes területeit, országait, hanem magát a birodalmat teszi történészi vizsgálódása tárgyává. Az eredmény jó, de a nem-felületes Olvasó itt-ott talál a szövegben olyan megállapításokat, amelyeket megkérdőjelez. Hogy aztán a Szerzőnek vagy az Olvsónak van-e igaza, azt majd a jövő és a szakmai közmegegyezés eldönti. Ebben a könyvajánlóban azt a néhány, szerintem nem helyénvaló nézetet, megállapítást elemezném, melyek első olvasásra szemet szúrtak.  Itt van például máris az Előszó. Judson azzal vádolja a közép-európai térség történészeit, hogy kizárólag nacionalista szempontból vizsgálják a Habsburg-időszakot. Azt gondolom, ez nem igaz. Igenis születtek olyan könyvek, magyar nyelven biztosan,melyek felülemelkedtek a nemzeti elfogultságokon. Ha csak boldogult ifjúkoromra visszaemlékezem, ott van pl. Niederhauser Emilne...

 A 18.századi Magyarország a rendi dualizmus világa volt. A politika nagy és kis kérdéseiben az uralkodó és az országgyűlés döntöttek. De hogyan működött ez az országgyűlés? Mi volt a tényleges szerepe a törvények, decretumok megalkotásában? hogyan tükrözte vissza az országgyűlés a magyar társadalom akkori állapotát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ magas tudományos értékű, ugyanakkor remek stílusban megírt, érdekes könyvében Szijártó M. István történész. Megtudhatjuk, mit is nevezünk rendi társadalomnak,milyen kritériumok döntötték el, hogy ki tartozhat egy adott rendhez. Szijártó kiemeli, hogy a rendekhez tartozni azt jelentette: valamit uralni. Aki pedig valamit uralt, annak bírói hatósága is volt az adott területen. Gazdaság és jog tehát összefonódott a korabeli Magyarországon, független államapparátus híján- vagy legalábbis nagyon kezdetleges állapotában- a birtokos " intézte" a jogi ügyeket. Nagyon lényegesek a könyvnek ezek a kezdő passzusai, mert felülírja az euró...

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly ...

Kaposi Zoltán kitűnő könyve életre kelti a magyar múltat. Találkozhatunk itt 18.századi céhes mesterekkel éppúgy, mint igyekvő kontárokkal, Duna és Tisza közötti csatornáról álmodó mérnökökkel éppúgy, mint Magyarország monetáris adósságáról statisztikákat készítő szakemberekkel. A Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 azért kitűnő könyv- tudományos értékén túl- mert olyan vizekre evez ,ahol a köztörténet-írás hajója meglehetősen bizonytalanul mozog. A történelemkönyveknek még jó ideig nem lesz része- például- a Trianon gazdasági következményeit tárgyaló adatsor éppúgy, mint ahogy az átlagos történészképzésből nagy valószínűséggel ki fog maradni az allodiális parasztbirtokok sorsának tárgyalása. A történelem szakon oktató tanárok töbségének nincs gazdasági végzettsége, ezért félénken mozog ezeken a területeken. A " Kaposiból" ( így emlegetik a könyvet az egyetemi hallgatók) minden gazdaságtörténeti tényezőnek utánajárhatunk. Aztán azért is kitűnő könyv a Magyarország gazda...

Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez. Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé. Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Jó...