Könyvekről mindenkinek

 Vannak íróink, felfedezőink, tudományos kutatóink, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, Magyarországon. Stein Aurél egyértelműen közéjük tarzoik. Míg Nagy-Britanniában egyre-másra adják ki könyveit, addig Magyarországon csak a 20.század kezdtek beszélni úttörő földrajztudósi,néprajzi, régészeti, nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságáról. Pedig Magyarországon, s egész Közép-Európában megvolt s megvan az érdeklődés a Távol-Kelet, India és Kína térsége iránt, csak éppen amikor a kutatási pénzek elosztásáról van szó, akkor ezek a területek valahogy mindig háttérbe szorulnak ( indológusok, sinológusok tudnának erről bőven mesélni). Imígyen aztán sok magyar kelet-kutató külföldre költözik, mert az otani államoknak van arra pénzük és hajlandóságuk, hogy expedíciókat finanszírozzanak.  Stein Aurél- vagy ahogy angolszász nyelvterületen ismerik, Sir Aurel Stein-a Távol-Kelet szerelmese volt. Most ismertetett és ajánlott könyvében két munkát olvashatunk:harmadik expedíciójának izgal

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 Ez a könyv lényeges és fontos műve a 21.századi magyar tudományosságnak.A holland nyelvű irodalom története a magyarországi néderlandisztika (Hollandiával, a hollandokkal foglalkozó interdiszciplináris társadalomtudomány) eddigi legátfogoóbb produktuma. A Szerkesztőkön kívül 25 szerző rövid tanulmányait, áttekintéseit tartalmazza. Nemcsak a szűken vett irodalomtudomány, irodalomtörténet kérdéseire tér ki e könyv, hanem átfogó képet ad a vizsgált táj és nép nyelvéről, kultúrájáról, történelméről is.  Megtudhatjuk, miért is jelent földrajzi-történelmi-nyelvészeti problémát a " holland" szó, és miért utasítják vissza Hollandiában sokan még ma is, ha hollandnak nevezik őket. Képet kapunk arról, mi a különbség és mi az átfedés, egyezés, a Flandria, flamand, holland, Zeeland, fríz és egyéb, sok magyar Olvasó számára inkább afféle " európai egzotikum"-nak számító szavak, kifejezések között. Megismerjük a flamand/óholland nyelvű irodalom kezdeteit, a sok változatban létező

 Tim Marshall könyvének alcíme:Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére Tim Marshall, neves brit újságíró könyve nem a földrajzi determinizmusról szól- pusztán arra akar rávilágítani, hogy az egyes országok fekvése, a geopolitikai helyzet, döntően határozza meg egy adott ország kül- és belpolitikáját. Tíz olyan térséget vesz górcső alá Marshall, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk a hírekben. Ezek:Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia,Görögország, Törökország, A Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország,világűr. A kilenc földi hatalom és térség egyike sem szupernagyhatalom, viszont területüknél, fekvésüknél, pénzügyi erejüknél fogva fontosak a világpolitika szempontjából. A földrajz hatalma elképsztően aktuális könyv, már Joe Biden elnökségéről is szó esik benne. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnék tenni erről a kiváló könyvről- nem a kiigazítás, inkább csak a mégteljesebbé tétel kedvéért.  Nagy-Britannia esetében feltétlenül el kell mondani, hogy t

 A Haza voltaképpen egymásbafonódó lelki történések epikus keretbe foglalt, mélységes mély tiszteletről és szeretetről tanúbizonyságot tévő művészi mementója. Tompa Andrea számára a " haza" valami mélyet jelent, valami gyermekkorit vagy még annál is régebbit- a folytonos visszatérésre sarkalló vágy tárgyát, a visszafelé vezető út célját.  A 21.századi ember fizikális és intellektuális világcsavargó. Ám e nagy bolyongás közepette elveszíti kibocsátóját, lelki édesanyját. Távoli emlékké ködösül a gyermekkorban jól ismert tér, furcsa lesz a nyelv- hiszen összehasonlítjuk más nyelvekkel, s ha egy szép dolgot összehaosnlítunk egy másik szép szubsztanciával, akkor furcsává ,tűnékennyé, súlyosabb esetben relatívvá válik mindaz, amiben korábban önfeledten gyönyörködtünk. Az emberek arca halvánnyá lesz, természetük kiismerhetetlen, sokszor nem tudjuk eldönteni, ellenséges, avagy sem ( lásd a regényben a tanítónővel és lányával való találkozást). A könyv nem másról szól, mint arról, ho

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést.  Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metrop

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 Minden kalandregények klasszikusa, felfedező generációk kedvenc olvasmánya Kenneth Roberts könyve, az Északnyugati átjáró. Amerikában számtalan kiadást élt meg, de lefordították legalább 200 másik nyelvre is. Tizenévesek százezrei ábrándoztak arról, hogy ők lesznek koruk Langdon Towne-jai, és elindulnak a világban, és felfedezik a nagy titkot, a tájat, ahol addig még senki sem járt. Az Olvasók maguk is földrajzi felfedezőkké váltak.  Az Északnyugati átjáró azért lehetett évtizedeken keresztül ennyire sikeres, mert Roberts sikeresen ágyazza be a hagyományos regénytípusokat ( történelmi, lélektani, kaland, pikareszk, stb.) egyetlen történetbe, méghozzá egy igencsak feszültségekkel és izgalmakkal teli történetbe. A sztori az amerikai történelem egyik legkegyetlenebb időszakában, 18.században játszódik. A főhős a már említett Langdon Dowe, aki apja üzlettársáról kapta különös nevét. A fiatalember nagyon szeret rajzolni, ezt a tevékenységet konzervatív üzletember apja alapból marhaságnak t

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

Földrajz, utazások, útleírások iránt érdeklődő 10-14 éves kamaszoknak ajánljuk D.Nagy Éva és Csiby Mihály könyvét. A két magyar szerző arra vállalkozott, hogy bevezesse a kalandvágyó fiatalokat a sivatagok csodálatos világába. Olvashatunk a homok kialakulásáról, megtudhatjuk, milyen növények, milyen állatok és imlyen emberek élnek a világ sivatagaiban. Tudatosodik az Olvasóban, hogy nemcsak a Szahara sivatag, és nemcsak Afrikában vannak sivatagok, hanem az USA-ban, Ausztráliában és Ázsiában is. Megtudhatjuk, mit köszönhet a Föld a sivatagoknak, és miért pusztulna el a Föld sivatagok nélkül. Egyáltalán: a korábban mozdulattlannak, örök állandónak hitt sivatag-képpel zemben egy örökké dinamikus, folyton változó rendszerről kapunk képet. Bevezetés ez a könyv, mely kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse egy szellemileg még nyitott korosztály érdeklődését a földrajz egy igen érdekes ága iránt. Ja: és gyalogkakukk pedig nincs! Csak a mesékben!

A Balázs-Bobák-Takács szerzőhármas könyve a földrajz tantárgyból középszinten érettségizők számára nyújt nagyszerű segítséget. Tíz teljes feladatsor található a könyvben, megoldásokkal. Akad a feladatok között vaktérképes, tesztjellegű, igaz-hamis, illetve táblázatos. Ami a témákat illeti, hát azok vátozatossága oly nagy, mint magáé a földrajzé: földtörténet, Kárpát-medence földrajza, Európa természeti földrajza, a tengerek földrajza, gazdaság-é s társadalomföldrajz. A kérdések megfogalmazása jó, a feladatok érthetők,egyetlen egynél gondoltam azt, hogy kissé bővebben kellett volna: 2 Melyik a legfontosabb Európai Uniós partnerünk?". erre rögtön adódik a kérdés, hogy milyen értelemben: gazdasági ,kulturális, egyéb. De a többi feladat remek. Átfogja az érettségi anyagot, igazi összefoglaló feladatgyűjtemény, nagyon hatékonyan lehet belőle készülni az érettségire. MRO 2000 KFT, é.n.

A Markó László által főszerkesztett Egyetemes Lexikon 1996-ban jelent meg. Ebből a matuzsálemi életkorból következik, hogy nem szerepelnek a könyvben a modernnek mondott 21. század infokommunikációs műveltséganyagai. Nincs internet, mobiltelefon, plazmatévé és egyebek. Van viszont klasszikus műveltség, melynek szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik- mivelhogy egyre kevesebben rendelkeznek vele. Irodalom, történelem, zene, a természettudományok alapjai, néhány magyar sportoló, földrajz ( utóbbi eléggé németes, túl sok az alig ismert német kisváros)- szóval, minden, ami a 20.század végén tudomány címén futott. Remekül megírva, érthető nyelvezettel, az angol enciklopédiák szószátyárságától mentesen. Érdemes nézegetni.