Bejegyzések

építészet címkéjű bejegyzések megjelenítése

Keller Ferenc-Kovács Péter et al.:Debrecen paneles lakótelepei

 Egyedülálló építéstörténeti- és tegyük hozzá nyugodt szívvel: helytörténeti- könyv került a polcokra 2022-ben. Keller Ferenc, Kovács Péter és szerzőtársaik (Bajusz Boglárka, Czirják Róbert, Gazdag Olivér, Havrlant Benjámin máté, Ligeti József) Debrecen lakótelepiről írtak lenyűgöző könyvet. Persze, sokan fanyaloghatnak: ugyan, mi szépség lehet egy lakótelepben? De, ha elolvassuk a Debrecen paneles lakótelepi című munkát, be kell látnunk, hogy a huszadik században a lakótelep igenis nagyon komoly társadalmi, demográfiai és nem utolsósorban politikai igényeket elégített ki.  A könyv egy általános bevezetővel kezdődik, melyből megismerhetjük a panelek készítésének titkát, történetét, nemzetközi összehasonlításokat tehetünk. Megtudhatjuk, hogy az 1960-as években a Szovjetunióban ( ahol a lakáskérdés hasonlóan akut probléma volt, mint nálunk) már több, mint 300 házgyár működött. A 9.oldalon látható táblázat láttán igencsak megdöbbenhetünk, milyen alacsony volt még Budapesten is a saját für

Moravánszky Ákos-M.Gyöngy Katalin (szerk.):A tér.Kritikai antológia

 Azt hihetnénk, az építészek a hosszú évszázadok alatt már szakmai konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy mi a tér, milyen funkciói vannak, hogyan kell azt az éptésznek kezelnie. Ki kell ábrándítsam azokat, akik ezt hiszik:szó snics konszenzusról, Sőt-amint az a Moravánszky Ákos és M.Gyöngy Katalin által szerkesztett kritikai antológiából kiderül- napjainkban igencsak sokrétű, sokféle eredetű elképzelések élnek az építészek ( s ennek nyomán az épületek használói, a nagyközönség) fejében a térről. Nincs mód arra, hogy ebben a rövid könyvajánlóban ezt a nagyszerű művet részleteiben kielemezzük. Inkább csak kiválasztunk néhány szövegrészt, gondolatot, feltett kérdést, hogy arra ösztönözzük Kedves Látogatóinkat:vegyék kézbe ezt a kiváló könyvet.  Itt van mindjárt kezdetnek a kötet nyitó darabja, Moravánszky Ákos nagyszerű bevezetője, A tér fogalma az építészetben, címmel. Szó esik itt a térérzékelés pszichológiájáról (és nagyon jó, hogy szó esik, az USA-ban már nagyon komoly pszicho

Vidor Ferenc:Képek és képtelenségek a városok világáról

 Aki azt várja ettől a könyvtől, hogy valami furcsa építészeti anomáliákról meg botrányosan kivitelezett épületekről olvashat majd, az csalódni fog. Vidor Ferenc a hazai urbanisztika legendás alakja, egyik zászlóvivője. Képek és képtelenségek a városok világáról című könyve igen komoly tanulmánygyűjtemény, ráadásul nagyon részletes és releváns bemutatása és elemzése a nemzetközi szakirodalomnak is.  Ahhoz, hogy Vidor Ferencnek az urbanisztikáról alkotott gondolkodását megértsük, igen messzire kell mennünk. Szerző szerint az emberiségnek vissza kellene találni ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelyben hit, tudomány és művészet szerves egységet alkot. Olyan Szerzőltől olvashatunk itt idézeket, mint Hamvas Béla író és filozófus, Weöres Sándor költő ( és hozzátehetjük: filozófus, csak ezt kevesen tudják róla), Fülep Lajos, de még az ókori Lucretius egy mondata is belekívánkozik ebbe a könyvbe. Holisztikus szemlélet- ez a kulcsfogalom. Vidor Ferenc tisztában van azzal, hogy nagyon nehéz a teljess

Balassa M.Iván:A székelykapu

 A székelykapu a magyar tradicionális építészet unikuma, gyöngye, történelmünkhöz szervesen tartozó különlegessége. Balassa M. Iván remek monográfiájában kísérletet tesz arra, hogy ennek a nagyszerű építészeti és kultúrtörténeti csodának jellegét, történetét leírja, a művelt nagyközönség számára. Megtudhatjuk, milyen szerepet játszott a székelykapu felfedezésében, leírásában Orbán Balázs és Huszka József. A társadalomtörténeti perspektívákban is elmélyedhetünk: választ kapunk arra a kérdésre, vajon a székelykapu tényleg a jólét, a stabilitás jele volt-e. Ez a kérdés az 1900-as évek székelyföldi gazdasági hanyatlásának idején merült fel. A székelykapu eredete kapcsán eldönthetjük, valóban ősi ( akár honfoglalás-kori) népi "találmányról" van-e szó, vagy voltaképpen a várkapu stilizált, kicsinyített mása szivárgott-e le a népi építészetbe ( várkapu-elmélet). Balassa M. Iván részletesen foglalkozik a kapu fajtáival, például sokak kedvencével, a galambbúgos nagykapuval. Az elterj

Vidor Ferenc:Az építészeten innen és túl:a technétől az urbanisztikáig

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is. Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot. Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel.

Wilfrid Prest:William Blackstone-law and letters in the eighteenth century

A William Blackstone- law and letters in the eighteenth century című könyv szerzője,Wilfrid Prest, nem könnyű fába végta a fejszéjét. A nálunk nem eléggé ismert, a történelmi köztudatban nem szereplő William Blackstone a 18. század angol polihisztora volt, foglalkozott jogtudománnyal, politikával, természettudományokkal, költészettel, drámaírással, és természetesen régészettel és építészettel. Talán csak a futballt hagyta ki...Kora egyetemes zsenije volt.Valami olyasmi, mint nálunk egy évszázaddal később Hermann Ottó. Éppen ezért nehéz megírni életrajzát. Mert nem az kérdés, hogy it tegyünk bele, anem az, hogy mit hagyjunk ki. Prest, remekül dolgozott az arányokkal. Több tonna iratanyagon kellett átnyomoznia magát. Egy jogász, egy politikus éppúgy megtalálja a kedvére valót ebben a nagyszerű angol nyelvű életrajzban, mint egy tudós vagy egy költő. Mindenkinek ajánljuk olvasásra ( véleményem szerint nem túlzottan bonyolult angol nyelven íródott), és azért jó lenne, ha korunkban is mi

Rozsnyai József (szerk.): Ybl és Lechner vonzásában

Ybl Miklós és Lechner Ödön- korszakalkotó csillagai nemcsak a magyar, de az európai építészet történetének is. Munkásságuk hosszú évtizedeket átfog, olyan évtizedeket, melyek a magyar történelem virágkorának számítanak. Nem csoda, ha a nagyságnak megszületik a követője, a vonzása,az árnyéka. Olyan kevésbé ismert építészek, vagy éppen Ybl és Lechner kevésbé ismert munkái szerepelnek a Rozsnyai József által szerkesztett tanulmánykötetben, melyek gyönyörűek ugyan, de a magyar közönség előtt kevéssé ismertek. Olvashatunk tanulmányt a városligeti gloriett építéstörténetéről éppúgy, mint Lechner Ödön elméleti munkáiról. Olyan, zseniális, de a kor mazőnyében bizony közesnek muatozó építész nevét és munkáját ismerhetjük meg, mint Fort Sándor, Hültl Dezső. Megtudhatjuk, mi az a Kivándorlók háza, miért jelentős a mgyar építészt történetében, illetve Oszkó Ágnes Ivett tollából egy kitűnő tanulmány historizmus és szecesszió sokszor nem éppen felhőtlen viszonyát tárgyalja. Kinek ajánljuk ezt

Gádorosi Ferenc: Lakásépítés Dániában

Dánia mindig is az építészeti innovációk egyik szülőhazája volt, nem csoda, ha 1973-ban, az Építésügyi Tájékoztatási Központ nevű szervezet érdeklődést mutatott iránta. Így született meg Gádorosi Ferenc:Lakásépítés Dániában című reprezentatív, szakemberek és laikusok számára egyaránt sokatmondó könyve. Gádorosi könyvének nagyon nagy erénye, hogy tágabb kontextusba helyezi a lakásépítés kérdéskörét. Külön fejezet szól Dánia környezeti adottságairól, az iparosítás általános és speciális tendenciáiról, a Kaptár lakásalapról, a kivitelezés során felmerült elvi és gyakorlati problémákról. Külön kiemeli a Szerző, hogy Dániában igen fontosnak tekintik, hogy olyan családi házak és lakások épüljenek, melyek továbbalakíthatók a felhasználók egyéni igényei szerint ( ezzel Gádorosi odapiszkál az akkoriban hazánkban divatos házgyári építészetnek és az ahhoz kapcsolódó univerzáló mentalitásnak). A könyv legértékesebb része mégiscsak a konkrét épületek bemutató fejezet. Láthatunk itt sorházakat

Egry Margit-Komjáthy Edit: Az Országház

A magyar Országház épülete Közép-Európa leghíresebb és minden nemzeti elfogultság nélkül kijelenthetjük: legszebb műemléke. Freddie Mercury, a Queen énekese, annyira megszerette, hogy meg akarta venni... Egry Margit és Komjáthy Edit könyve részletesen ismerteti az Országház építésének történeti hátterét, azt a politikai harcot, melyek Steindl Imre munkáját hol segítették hol akadályozták ( utóbbi gyakrabban fordult elő...). Műszaki, építészeti és szobrászati szempontból is megismerhetjük ezt az ekletikus épületet, melyről nap mint nap oly sokat beszélünk, oly sokat vitatkozunk, de amelyet oly ritkán és oly keveset látunk. A kitűnő, tudományos aprólékossággal megírt könyv egyik szépséghibája: a fényképek fekete- fehérben pompáznak...De ezt tudjuk be a megjelenés évének. Pannonia Kiadó, Budapest, 1970. Pontszám:8