Könyvekről mindenkinek

 Simazaki Tószon japán íróról, költőről, aki 1872-1943 között élt, itt, Európában, nagyon keveset tudunk. Pedig érdemes volna magyarul is kiadni műveit,mert olyan problémákat feszegetnek versei,novellái, regényei, melyek a 21.században is aktuálisak. Az 1927-ben megjelent Joake mae ( fordíthatjuk többféleképp: Hajnal előtt, Pirkadat előtt, egyik irodalmi lexikonunk a Hajnal küszöbén fordítást adja) témája az egyén alkalmazkodása- vagy alkalmazkodni nem tudása- a társadalmi változásokhoz, a személyiség rugalmassága, az elvhűség- csupa olyan téma, probléma, mellyel az európai Olvasók is szembesültek a történelem folyamán.  Ráadásul Simazaki Tószon élete is bővelkedik regényes fordulatokban.A fiatalember 12 éves volt, amikor apja elkezdett furcsán viselkedni, félrebeszélt, meg magában beszélt, téveszméi támadtak, szóval, becsukták az öregurat egy elmegyógyintézetbe, ahol hamarosan elhunyt. A fiú a család barátaihoz került, ők nevelték fel, a korabeli elvárásoknak megfelelően,tisztességgel

 A könyv alcíme sokmindent megmagyaráz:Hogyan küzdöttek meg a legsikeresebb vállalatok a váratlannal? Yossi Sheffi könyve, A rugalmasság ereje, azokról a vállalati stratégiákról és taktikai tervekről szól, melyeket a ngyvállalatok alkalmaztak váratlan helyzetek esetén. Milyen váratlan helyzetekről van szó? - A fukusimai természeti katasztrófa( 2011.március), rendkívül erős földrengés illetve azt követő szökőár, majd az atomerőmű katasztrófája. Az adott terület Japán egyik legfejlettebb ipari zónája, számtalan olyan cég működött itt, mely chipkehez való ostyákat, és más, számítástechnikában, autóiparban eleggé fontos alkatrész-csoportokat gyártott. Akadt olyan autóipari cég, melynek egyik termékéből 930 alkatrész készült az érintett régióban. A számtalan emberi tragédián kívül tehát nagyon komoly gazdasági károkat is okozott a fukusimai tragédia. hogyan reagáltak erre a vállalatok? Vagy miképpen érintette az informatikai piacot, amikor Thaiföldön egy áradás közel 1000 gyárban okozott ho

 A Világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig című antológia III.kötetében a huszadik század legismertebb és legjobb európai és amerikai, valamint ( Fukazava Hicsiro személyében) japán írói kaptak helyet. Hemingway, Camus, Krleza, Faulkner, Fitzgerald és más kitűnőségek történeteit olvashatjuk e könyv lapjain. Spoiler most az lesz, hogy recenzens kiválogatta kedvenceit, hogy ezzel csináljon kedvet a könyv olvasásához.  Franz Kafka:Egy falusi orvos című elbeszélése az orvosok örök problémájával foglalkozik:hogyan rekessze ki praxisa során saját életét,érzelmeit,hogyan koncentráljon kizárólag a betegre? Történetünk orvosa szerelmes a saját cselédjébe,akibe azonban a lovászfiú is bele van esve. A doktort marja a féltékenység. Ráadásul megdöglött a kedvenc lova-a 20.század elején a ló nagyon fontos közlekedési eszköz is,főképp az alpesi hegyi falvakban.  Albert Camus:A vendég. A történet a 20.század közepén játszódik, Algériában. A háború még nem robbant ki, de a levegő m

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

 Hidakat építeni a legnehezebb. Ha belegondolunk, a híd az ember által leginkább igénybe vett építészeti alkotás. Medved Gábor könyvéből megismerhetjük a hídépítés történetét, s mintegy saját élményként élhetjük át a világ nagy hídjain való barangolást. Nem puszta infirmációtömeg, hanem a téma szeretetétől átitatott kalauz:ez Medved Gábor alkotása, a Történetek a világ hídjairól.  Megismerkedhetünk a természet csodáival, azokkal a kidőlt eukaliptusztözsekkel, több száz millió éves sziklaivekkel, melyek mind a mai napig alapul szolgálnak a hidak tervezői számára ( csak Utah államban több tucat, akár nyolcvan méteres támaszközű természetes sziklahíd található). Megtudhatjuk, hogyan készítette az ember az első függőhidakat a Déli-Himalájában illetve a dél-amerikai Andokban. Látjuk a japán Gassho híd nevű, különleges építményt. Ellátogatunk az ókori Egyiptomba, ahol már Imhotep, Dzsószer fáraó legendás építésze iején alkalmazták a kő kiváltógerendákat. Medved Gábor szerint a modern hídépít

 A könyv alcíme:Hogyan kezelik a nemzetek a válságot és a változást? Jared Diamond, a világhírű biológus, rendhagyó történelemkönyvet írt. Arra volt kíváncsi, hogy az egyén életében alkalmazott, a modern pszichológia által javasolt válságkezelési technikák működnek-e a nemzetek életében. Milyen technikákra, módszerekre gondolunk? A krízis felismerése, a személyes felelősség elismerése, a kerítésépítés (a megoldandó problémák elhatárolása), segítségkérés, példakövetés, énerő, őszinte önértékelés, tapasztalatok felhasználása, türelem, rugalmas személyiség, egyéni alapértékek, szabadulás a személyes korlátozó tényezőktől. Ez az 12 tényező, amelyet Diamond megpróbált felkutatni, amikor egyes nemzetek válságkezelésével foglalkozott.  Mindettől függetlenül az egyes fejezetek önmagában is eléggé értékesek, a nagyközönsgé számára sok új információt hordozmak, ráadásul kiválóan, könnyen értetők, úgyhogy aki esetleg nem ért egyet a pszichológia~történelem koncepcióval, az egyszerűen olvassa el a

 Nagyon különös ennek a könyvnek a keletkezéstörténete. A formális logika általában azt mondja, előbb valaminek az elméletét kell megalkotni, aztán jöhet a gyakorlat. Bernáth Lajos előbb írta meg a " Gyakorlati útmutató a szervezeti kiválósághoz" című könyvét, amikor is jelezték neki, hogy sok szakember még az alapfogalmakkal sincs tisztában. Ekkor döntött úgy Bernáth Lajos, hogy megírja az Elméleti alapok a szervezeti kiválósághoz című könyvét. Nem elemezzük végig ennek a kitűnő könyvnek minden gondolatát, inkább csak felvillantjuk, hogy miről is olvashat ebben a műben a Kedves Olvasó.  Néhány téma a gazdag tartalomból: - Mi az az ÁMR, ez a rendszer alkalmazható-e a mai vállalatokra? - Shiba japán professzor hétlépcsős elmélete megállja-e a helyét a modern vállalatok esetében, vagy pedig inkább csak az egyszerűsége és közérthetősége miatt kedvelték a menedzserek? - Melyek a minőség, szintén Shiba professzor által definiált, szintjei? A vevő latens igénye definiálható-e minős

 Joe Kemenes könyve egy számomra kellemes meglepetést okozó sci-fi kalandregény. Igazi nyári,ellazulós olvasmány,amely azonban gondolkodtat is. A cselekmény vége pedig megdöbbentő. Az 1990-es években járunk. Paul Paulus magyar kutató kitűnő munkalehetőséget kap Tokióban. Virológusként részt vesz az emberi szövetek másolására,ezáltal mesterséges élőlények létrehozására irányuló projektben. Ahogy halad előre a szakmai ranglétrán,úgy válik egyre magányosabbá. Hiányzik neki Budapesten maradt felesége és családja.A japán főváros éjszakai életében keres vigaszt.Aztán egy napon ráeszmél,hogy más cégek is szívesen alkalmaznák. Gyakorlatilag megszökik jelenlegi munkaadójától,csakhogy amit tud,az túl értékes. Utánamennek,megtalálják,visszaviszik,és gyakorlatilag fogolyként dolgoztatják. Ebből a "cifra rabságból"azonban Paulus megszökik,leüti az őrt,kocsit lop,és irány a szabadság. Eközben Budapesten Paulus felesége magánnyomozót fogad,mert férje hónapok óta nem ad életjélt magáról. Kem

 Mindannyian tudjuk,hogy Kelet-Ázsia országai az utóbbi évtizedekben szédületes gazdasági fejlődésen mentek keresztül. Ám kevéssé ismerjük ezen államok kulturális tradícióit,történelmi tapasztalatait. A Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett Kulturális hagyomány a modern Kelet-ázsiai államban című könyv hozzásegít bennünket ahhoz,hogy jobban lássuk a gazdasági fejlődés hátterét,kulturális és történelmi előzményeit illetve hatásait.  Megtudjuk,milyen nemzetépítési koncepciók születtek Kínában,s hogy miért akkora jelentőségű egy Konfuciusz-szobor felállítása Peking legnagyobb terén-majd onnan való gyors eltüntetése. Kissé meglepődhetünk azon,milyen erős még a kínai középosztály körében is a maoista hagyomány,az egyenlőség kultusza.Megismerkedünk a mitologikus Három Császárral és Öt császárral,köztük a híres-neves Tűz Császárával. Eric X.Li tanulmányát elemezve pedig átgondoljuk,hogyan is látja és láttatja saját országát a mai kínai elit. Az a kínai elit,melybe a 21.század els

 A könyv alcíme:Sikeres stratégia fejlesztése és végrehajtása turbulens piaci környezetben A mai gazdasági környezet és a 21. századi világ általában véve nagyon gyorsan változó, ahogy a könyv alcíme is mondja: turbulens. Ilyen gazdasági-társadalmi-politikai környezetben vajon hogyan tervezhetnek a vállalatok közép- és hosszútávú stratégiát működésük valamely területén, vagy éppen az egész vállalatra kiterjedően? Marc Baaij és Patrick Reinmoeller: a nyerő stratégia feltérképezése című könyve arról szól, hogy sehogy. Az ún. VUCA világban ( aki esetleg nem tudán, mit jelent ez, megtalálja a könyv 21.oldalán) a hagyományos stratégiai elékpzeléseket el kell vetni. Mégpedig azért, mert előre meghatározott hibákkal kalkulál. Új térképezési módszereket kell találni, másfajta szociális tényezőket kell figyelembe venni. Ráadásul téves az a korábbi hit, miszerint az agilitás helyettesíti a stratégiai tervezést.  A klasszikus SWOT elemzést továbbra is használni kell a Szerzők szerint, de ezt is m

Irodalmi életünk kevés figyelmet fordít a távol-keleti prózairodalomra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a magyarországi kiadók sok esetben nem vállalják fel japán vagy kínai netán vietnami, kambodzsai Szerzők kiadását, mivel üzletileg kockázatosnak vélik azt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Scolar Kiadó megjelentette a japán Akutagava Rjúnoszuke válogatott novelláit, melyek a 20.század elején íródtak. Valami üdeség, valami, az európai irodalomból már kiveszett tisztaság uralja ezeket a szövegeket. Akutagava nem nyugatellenes, nem hagyománytisztelő, hanem, mint igazi művész, saját utat jár, ezzel is bizonyítva, hogy nincs " tipikus" távol-keleti irodalom. Csak zseniális alkotók vannak, a világ minden táján. Recenzens tetszését leginkább A pokol kínjai című alkotás nyerte el. Nem is novella ez már, inkább elbeszélés vagy kisregény. A sógunátus korában vagyunk, a császári udvarban él egy meglehetősen beképzelt festő, akit mindenki utál. Van viszont egy gyönyörű, kedves lány

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

Azoknak ajánljuk Zsila Ágnes könyvét, akik szeretik a horrort, a thrillert, a fantasyt,mégpedig irodalmi igényességgel tálalva. A történet főhőse egy japán fiatalember, bizonyos Watanabe Shatoshi, aki másodéves egyetemista, és megtudja, hogy aligha fogja befejezni az egyetemet, hiszen két-három év van hátra életéből. Kell egy küldetés. Amit még életében véghezvihet. Az egyetemen sorozatgyilkos garázdálkodik. Watanabe pedig egyetlen barátjával hozzálát, hogy legyőzze. Ehhez égi dimenziókat is meg kell járnia- innentől kezdve a könyv okkult. Gonosz bőrébe bújik, fantasy-játékot játszik, míg végül meglepő fordulattal kiderül, ki is a titokzatos Lidérc. Nagyon speciális érdeklődés kell ahhoz, hogy valaki A sötétségre ébredve című könyvet végigolvassa. Akik viszont kedvelik ezt a műfajt- pontosabban: műfaji egyveleget- igazi csemegét kapnak. Van azonkívül a könyvnek valami nagyon érdekes hangulata. Mintha folyton esne az eső. Csak nehogy sötétségre ébredjünk. Hét Krajcár Kiadó, 2009

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket