Könyvekről mindenkinek

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia.  Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától... Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében. 1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egye

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

Mindennapi életünk telis-tele van szürke rinocéroszokkal. Olyan válságokkal, problémákkal, gondokkal, melyeknek akadtak ugyan előjelei,előzményei, de bizonyos pszichológiai és szociológiai motívumoktól vezérelve egyszerűen elsiklottunk felettük.Nem biztos, hogy minde efféle előjelről és előzményről tudtunk, de ha tudtunk is, nem törődtünk vele. Michelle Wucker: A szürke rinocéérosz című könyve ezekről a szürke rinocéroszokról szól.   Hogy jobban megértsük, mire is akar bennünket rávezetni Michelle Wucker, ebben a meglehetősen szűk terjedelmű könyvajánlóban néhány konkrét példát ismertetünk, pontosabban: utalunk ezekre, melyek szerepelnek ebben a kitűnő könyvben! Kezdjük magával a névadással: miért pont szürke rinocérosz? A Szerző egy szafari- kalandjáról kapta az elnevezést a jelenség. A helyiek, rutinos szakértők, rengetegszer elmagyarázták a tapasztalatlan amerikai turistáknak, hogy óvatosak legyenek a rinocérosszal, ne közelítsék meg, főként a nőstényt a kicsinyével. Ennek ellenére,

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 Steven Harmath az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után emigrált az Amerikai Egyesült Államokba, és ott újságíróként dolgozott. A chicagói krónikás című kitűnő könyvben válogatást olvashatunk a Szerzőnek a 2000-s években, főként amerikai magyar lapokban megjelent cikkeiből. A legkülönbözőbb témákban alkotott Harmath István nagyon jó, " önmagát olvastató" publicisztikákat. Néhányat ezek közül külön is szeretnénk az Olvasó figyelmébe ajánlani, hogy aztán antikváriumokban vagy könyvtárakban ráleljenek erre a kiváló könyvre, és olvassák végig. Én együltömben olvastam el, egyszeűen nem tudtam abbahagyni.  A titokzatos Rudas. Szoktuk mondani, hogy mi, magyarok nem becsüljük meg kellőképpen a tehetségeinket. Erre Rudas Tibor lehetne az állatorvosi ló. A legtöbb magyar- szerintem- azt sem tudja, kicsoda ő. Pedig olyan világsztárok producere volt, mint a híres tenor, Luciano Pavarotti. Elérte, hogy a korábban csak neves operaházakban fellépő művészek eljöttek Las Vegasba,

 Catherine Ryan Howard ír bestseller-író, akinek Mr. Senki Se tudja című könyve igencsak gyorsan felkerült az európai és amerikai sikerlistákra, azoknak is a tetejére. Mondhatjuk: a 2020-as évek egyik legnépszerűbb bűnügyi regényéről van szó. Egyáltalán nem átlagos krimi, annál sokkal jobb: zseniális csavarok a történetben, ugyanazon történet megismerése több aspesktusból, szövegek ütköztetése, és a végén egy mindennél nagyobb, hatalmas meglelepetés, amelynek olvastán recencens elismerése jeléül csak füttyenteni tudott, ahogy nálunk mondják. Egy rövid spoilert közülünk a Mr.Senki se tudja című könyvről, de mielőtt ennek nekivágna a Kedves Látogató, elmondjuk, hogy ebben a könyvben semmi nem olyan egyértelmű, amilyennek látszik...A spoilerben nem érzékeltetjük a szöveg szerkesztéséből adódó ötleteket, meglepetéseket- nem fosztjuk meg az Olvasót az megismételhetetlen élménytől. A történet a 2000-es évek elejétől indul, Írország déli részéből. Az addig csendes, békés,mondhatni: idilli Cor

 Louise Boije af Gennäs:Tetszhalál című könyve az Ellenállás-trilógia második kötete, de aki nem olvasta az elsőt, nem kell félnie: a kötet önmagában is érthető,kerek egészet alkot. Mielőtt elkezdnénk a rövid spoilert, hadd mondjam el:nagyon finom, lélektani érzékkel megírt regényről van szó,jómagam Georges Simenon hatását vélem felfedezni a műben. Ugyanakkor megvan benne a 21.század pörgése,dinamikája, a karakterek és a helyszínek is modernek, ízg-vérig maiak. Eredetisége a könyvnek, hogy fikció és valóság keveredik benne: a kitalált történetben valódi újságcikkek szerepelnek, nem pusztán illusztráció gyanánt, hanem fontos elemeként a sztorinak. Akkor lássuk is a spoilert! Sara hatalmas családi drámán ment keresztül, melynek során saját apjában is csalódnia kellett. Otthon pihen, lelkileg és fizikalag lábadozik,de érzi, hogy ez nem mehet így sokáig.Valamit cselekedni akar, mivel úgy érzi: nem kapott minden kérdésére megfelelő választ. Kissé felszínes de pozitív életszemléletű barátnőj

 Elena Ferrante napjaink egyik legismertebb olasz írónője. Magyar nyelven Olvasók számára talán a Nápolyi regények című trilógiája a legismertebb.  Véletlen találatok című könyve a The Guardian című rangos nemzetközi lapban megjelent publicisztikák gyűjteménye. E rövid könyvajánlóban természetesen nincs mód arra, hogy valamennyi, e könyvben közölt, egymástól sokban különböző írások teljességét elemezzük, inkább csak a főbb gondolatokra, tendenciákra világítunk rá.  Nagyon szimpatikus, ahogy Ferrante a publicisztikát, mint műfajt értékeli( erre utal a cím is:Véletlen találatok). Valóban: a kötetben közölt írások tematikailag nagyon sokrétűek, ezért aztán jó őket olvasni:olyan, mintha az élet teljességében ugrálnánk, kőről-kőre.  Megtudhatjuk, hogy az írónő azért nem szeretett naplót írni, mert folyton félt ,hogy megtalálják, és valaki beleolvas, azonkívül a naplóban is megörökített fiktív szöveget. Nagyon érdekesnek találom A félelem című írást: az életmódgurukkal ellentétben Ferrante n

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

A Szkholion a DE BTK HÖK művészeti és szakfolyóirata. Nagyon színvonalas a tartalom, a fiatal értelmiségiek még tudnak olvashatóan írni bonyolult dolgokról is. Csakhogy: van egy dolog, ami nem tetszik. Ez pedig a borító. Elöl meztelen nő, hátul meztelen nő. Nem gondlom, hogy a 21. század világában csak ezzel a provokatív gesztussal lehet kiemelkedni a tömegből. Keresztény hitben járó ember ki sem nyitja az efféle folyóiratokat. Általában én sem, most kivételt tettem, és igen jó írásokat találtam. Például- és tényleg, a teljesség igénye nélkül-  Mezei Saroltának a horror- és a pornó összefügggéseiről szóló írása nagyon tanulságos. Szűcs Erika Kiersten tanulmánya is nagyon jó, a közösségi hálózatok és az önmegvalósítás viszonyával foglalkozik. De ami a leginkább levett a lábamról, az egy könyvrecenzió: Uri Dénes Mihály írt Szvoren Edina: Pertu című kötetéről. Példamutató, felkelti az Olvasó érdeklődését a könyv iránt, és ami a legfontosabb: valóban Kritikai írásról van szó. mely nem e

A Magyar Narancs, véleményem szerint, az ellenzéki magyar értelmiség lapja. A 2018.április 15-i szám a baloldal választási vereségét elemzi, s vannak is érdekes meglátásai. Nekem Vajda Mihály filozófus cikke tetszett leginkább, de mások is, pl. TGM, is írtak figyelemreméltó gondolatokat. Ám azt, hogy hogyan lehetne legyőzni Orbán Viktort és a FIDESZ-KDNP kormánykoalíciót, egyikük sem tudta megmondani. Azonkívül több cikkben is találkoztam orbitálisan trágár szavakkal, nekem ez soha nem tetszett. Ha valaki mérvadó akar lenni, ne káromkodjon. Mutasson jó példát, ebben is. 

A Motomix egy rendkívül érdekes, színvonalas magyar nyelvű motoros folyóirat. A 2006.augusztusi szám tartalmából: Súlyosan megsérültek magyar salakmotorosok Pünkösd hétvégéjén, egyikük a verseny utáni hazaúton súlyos autóbalesetet szenvedett- Vida Tibi cikksorozatában ezúttal a fékrendszerekről olvashatunk- Poszter: Triumph Daytona- Motoros kirándulás az Őrségben, szállás biopanzióban- Új modellt mutatott be a Triumph gyár: a Daytona típust. Nagyon részletes és szakszerű cikk olvasható az új modellről, külön keretes írásban részletes technikai adatokkal- Olasz motorújdonság: Moto Guzzi Griso 1100- Egy különleges robogó: Aprila SR50 Factory Nagyon izgalmas, okos, professzionális kivitelű újság. Tudomásom szerint már megszűnt, de lehet, hogy tévedek.

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!