Könyvekről mindenkinek

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története.  Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben.  Kezdjük akkor!  1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjáratai (862-

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturális-történelmi-g