Könyvekről mindenkinek

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát.  Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján.  Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van). Megisme

 Ez a könyv az Európai tükör műhelytanulmányainak 13.kötete. Rövid terjedelemben, de alaposan 8ahogy mondami szokták: mélyfúrás-szinten) feltérképezi témáját. Hilbert István és Bessenyei Ferenc rendkívül alapos, objektív, a legmagasabb tudományos igényeknek mindenben megfelelő dokumentumot bocsátott a magyar Olvasók rendelkezésére.  Megtudhatjuk, hogyan vált a felsőoktatás a gazdaság és az európai integráció szerves részévé. Megismerhetjük azokat a tendenciákat, melyek a kutatás idején jellemezték az EU felsőktatását: - hallgatói létszám jelentős növekedése - globalizáció - kutatásorientált képzés mellett megjelennek a gyakorlati képzések is - az alapképzésen és a felsőfokú továbbképzéseken kívül további formák - egyes képzési formák közötti átjárhatóság biztosítása, rugalmasság - az élethossziglan szóló tanulás programja Választ kapunk arra kérdésre, van-e az EU-nak közös felsőoktatás-politikája, hogyan rendelkeznek erről a különböző nemzetközi szerződések ( Róma, Maastricht).Megismer

 Moser Miklós és Pálmai György nagyon átfogó és gyakorlatias könyvet írtak a környezetvédelemről. Részletesen tárgyalják az alapfogalmakat, például, hogy mi a környezet, mit nevezünk veszélyes anyagoknak és technológiáknak, mi minősül a magyar és az európai jogszabályi értelmezésben hulladéknak, sugárzásnak, zajnak. Azért fontos ezen alapfogalmak tisztázása, mert gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos politikai erők a maguk aktuális tetszése szerint határozzák meg ezeket a fogalmakat, az objektivitást pedig igencsak háttérbe szorítják. Foglalkozik a Moser-Pálmai szerzőpáros azzal is, hogy mi a környezetvédelem célja. Azt gondolom, ezt a fejezetet minden pedagógusnak, biológusnak nyugodtan ajánlhatjuk, igencsak tanulságos. Különösen ajánljuk a 35. oldalon kezdődő, a fenntartható fejlődésről szóló elemzést- a médiában ezt a fogalmat sokan úgy használják, mint az alsónadrágjukat. A tudományos álláspont azonban világos és egyértelmű. Már a könyv 2. fejezetében szó esik az urbanizációról, mint

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,