Könyvekről mindenkinek

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

 Amióta világ a világ, mindig is működtek sarlatánok. Működtek a gyógyítás területén, jövendőt mondtak mindenféle módszerekkel, befektetési tippeket adtak állítólagos matematikai módszerek segítségével, megjósolták a választások eredményeit, aztán megmagyarázták, miért nem jött be a jóslat, szóval, mindig is voltak sarlatánok. Aztán jött a felvilágosodás, a racionalizmus, soha nem látott fejlődésnek indult a tudomány- bár nem oldott meg minden problémát, ami az " alternatívok" egyik fő érve- és az ember azt gondolta, hogy a tudományos módszer, a racionális megfigyeléseken, és a megfigyelések eredményeit racionálisan értékelő tudósok munkáján alapuló szemlélet egyeduralkodóvá válik az orvoslásban, és tágabb értelemben véve a tudományban. Nem így lett.Teret nyert az irracionalizmus, a tudomány eredményeinek eltorzítása, áltudományos módszerek ( például szelektált igazságok, rossz módszerrel végzett esetleges és megismételhetetlen kísérletek) " kétségbevonhatatlan bizonyíté

Mindennapi életünk telis-tele van szürke rinocéroszokkal. Olyan válságokkal, problémákkal, gondokkal, melyeknek akadtak ugyan előjelei,előzményei, de bizonyos pszichológiai és szociológiai motívumoktól vezérelve egyszerűen elsiklottunk felettük.Nem biztos, hogy minde efféle előjelről és előzményről tudtunk, de ha tudtunk is, nem törődtünk vele. Michelle Wucker: A szürke rinocéérosz című könyve ezekről a szürke rinocéroszokról szól.   Hogy jobban megértsük, mire is akar bennünket rávezetni Michelle Wucker, ebben a meglehetősen szűk terjedelmű könyvajánlóban néhány konkrét példát ismertetünk, pontosabban: utalunk ezekre, melyek szerepelnek ebben a kitűnő könyvben! Kezdjük magával a névadással: miért pont szürke rinocérosz? A Szerző egy szafari- kalandjáról kapta az elnevezést a jelenség. A helyiek, rutinos szakértők, rengetegszer elmagyarázták a tapasztalatlan amerikai turistáknak, hogy óvatosak legyenek a rinocérosszal, ne közelítsék meg, főként a nőstényt a kicsinyével. Ennek ellenére,

 Bartos Erika könyvéből még azok is sokat tanulhatnak, akik Budapesten születtek, vagy már évtizedek óta a magyar fővárosban élnek. A Budapest titkai.Érdekességek nevezetes épületekről című monumentális és nagyon szép kötet bemutatja nekünk a legszebb és a nagyközönség által legismertebb budapesti épületeket- olyan új adatokkal, információkkal, melyek mindenki számára meglepetésként szolgálhatnak.  Ellátogatunk a Budavári Palotába, a bemutatott keresztmetszeti ábrák megtekintése után pedig szomorúan konstatáljuk, hogy Hunyadi Mátyás halála után milyen siralmasan romlott le az épület állapota. Számomra meglepetéssel szolgált nemcsak az, hogy Mária Terázia volt az, aki európai léptékű, méretű és színvonalú épületet teremtett itt ( 1749-ben fejeződtek be az építkezések), hanem az, hogy a Várnak a 18.század előtt nem volt kupolája! Ma elképzelhetetlennek tartjuk a Várat kupola nélkül, erre kiderül, hogy évszázadokig jól megvolt nélküle...Azt azért sajnálhatjuk, hogy az Ybl-Hauszmann -féle

 Varjú Éva:Útközben.Valahol Európában című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk,akik szeretnek utazni. Továbbá nagyon jó példa ez a könyv arra,hogy az új típusú médiumok-jelen esetben internetes blogok-nagyon jól együttműködnek a hagyományos információközlési formákkal-jelen esetben a könyvvel. Varju Éva nem arra törekszik, hogy sziszttematikus útikalauzt adjon a járatlan Olvasó számára, inkább saját személyes élményeit ismerteti a kíváncsi érdeklődőkkel.  A kalandos utazások Európa egyik emblematikus országából,Franciaorszából,indulnak. Megismerkedünk a világ legnagyobb és leglátogatottabb múzeumával,a Louvre-val,a kultúrtörteneti érdekességeken túl praktikus információkat is megtudhatunk:pl.hogyan és mennyíért tudunk jegyet foglalni a neten. Az Eiffel-toronyra is felmászunk.Feljutunk a Montparnasse toronyra, mely sokáig Franciaország legmagasabb épülete volt, s amelynek különlegessége, hogy 40 másodperc alatt jutunk fel lifttel az 56. emeletre, ahol is étteremben ebédelhetnek azok, ak

 A könyv alcíme: Jogi fogások és melléfogások A legtöbb ember nemigen igazodik el a jog útvesztőiben- ugyanakkor a legtöbb ember ( főleg, ha életében első alkalommal kell ilyesmit tennie), nem szívesen fordul ügyvédhez sem. Idegenkedik tőlük, fél a hosszan tartó perektől,vagy éppen azt gondolja, az általa vélt igazság bíróság előtt való hangoztatása elegendő lesz a per megnyeréséhez.Dr.Kamarás Péter: Ügyvédnél vagyok! című könyve pontosan ezeket az előítéleket oszlatja el:a félelmeket, a gátlásokat, vagy éppen a túlzott magabiztosságról fejt ki értékes gondolatokat. Az alábbi, igencsak rövid könyvajánlóban arról írnék, nekem személy szerint miért tetszett Dr.Kamarás Péter könyve. Remélem, ezzel mások számára is kedvet csinálok az olvasáshoz!  1. Nagyon őszinte ez a könyv. Szerző nem mismásol, nem kertel, a maga valóságában értelmez dolgokat. Jót is, rosszat is bátran leír. 2. Az elejétől fogva vezeti az Olvasót:mikor van szükség egyáltalán ügyvédre? ( Praktizáló jogászok tudnának mesél

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, akkor kezd

 2016-ban jelent meg az AB-ART kiadásában, Jankovics József szerkesztésében a Zalán tibor legszebb versei című kötet. Nagyon magas színvonalú tartalom, a magyar költészet legnagyobbjait idéző versek, és rendkívül igényes forma jellemzi a kötetet.  Amikor néhány évvel ezelőtt magyartanár kollégámmal beszélgettünk Zalán Tiborról, ő rögtön rávágta: ahá, az az avantgarde költő! Ha elolvassuk ezeket a Legszebb Verseket, ezt a besorolást csak korlátozottan fogadhatjuk el. A 21.századi európai költészetben már-már természetes, hogy az alkotó a legváltozatosabb, olykor a kánonon kívül eső formákkal kísérletezik. Zalán Tibor gyűjteményes kötetében akad szabadvers, elképesztően hosszú, az első sorokat zengő címekkel, akad itt négysoros szakaszokra bontott versciklus, klasszikus tájleíró vers, háromsoros miniatűr. Zalán Tibor igyekszik minden hangszeren játszani, s mi, Olvasók, igencsak élvezzük ezt a nem mindennapi irodalmi kórusmuzsikát.  Minden literátor kicsit képzőművész is. A kép elrajzolód

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést.  Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metrop

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

 Kurt Vonnegut,az amerikai irodalom klasszikusa. Éj Anyánk című könyvében egy meglehetősen összetett világú hős különös életét mutatja be,olykor szatirikus,máskor filozofikus hangvételben. Howard Campbell jr. a második világháború idején náci propagandista. Az a feladata,hogy minél több amerikait megnyerjen a Harmadik Birodalom ügyének. Angol nyelvű rádióműsorait milliók hallgatják az éterben. Campbell jó barátja Goebbelsnek,és Hitler is nagyon kedveli. Csakhogy Campbell kettős életet él:titokban az amerikaiaknak kémkedik. Ezt csak hárman tudják róla,Roosevelt elnök,Donovan tábornok meg egy titokzatos összekötő. A háború után Campbell új személyazonosságot kap,és New Yorkba költözik. Több,mint tíz év után azonban felfedezik kilétét és rejtekhelyét. Összeverik a lakása előtt. Ráadásul amerikai szélsőjobboldali szervezetek is rátalálnak,akik példaképnek tartják őt. Hogy változatosabb legyen az élet:a szovjetek is meg szeretnék szerezni Campbellt,úgyhogy titkosügynököket küldenek rá. Izra

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás

Jómagam a Reader's Digest Válogatott könyvek 2016.márciusi kiadásában találkoztam ezzel a könyvvel. Bevallom őszintépn, nem vártam sok jót tőle, azt gondoltam, valami amerikai limonádé- aztán elállt bennem a szó. A történet , azaz A mi történetünk, főhőse egy esküvő előtt álló fiatal hölgy. A leánybúcsú után- és nagyon jó, hogy nem erről szól a könyv, mármint hogy nem taglalja a búcsú részleteit- a három barátnő- főhősünk és a két koszorúslány- hazafelé hajt. Ám eléjük kerül egy szarvas, ütköznek, a kocsi a szakadékban landol, fel is robban. Az egyik barátnő, Ann, meg is hal. Ha nem jár arra bizonyos Jack nevű rokonszenves, izmos és sármos modorú férfiú, főhősnőnk is követi őt a halálba. Így azonban életben maradt- és beleszeretett megmentőjébe. Igen, az esküvő előtt néhány nappal... És innen a történet csavarodik, csavarodik, méghozzá igen eredeti módon. Bestsellert is tudni kell írni, na...Dani Atkins nagyon tud. Elenite azt hisszük, hogy nőregényt olvasunk, aztán azt gondol

S.J.Watson pszichothrillerének főhőse Julia Plummer, aki férjével, Hugh-val együtt drogos testvére gyermekét neveli. Ám egy napon tragédia történik: meghal a testvér. Egy sikátorban agyonverik. Julia teljesen maga alá kerül- ám, mihelyst kicsit összeszedi magát, valami gyanús lesz. Mit keresett Kate egy sikátorban, messze a lakásától? Julia rájön, hogy testvére férfiakkal találkozott, akiket chat-oldalakon ismert meg. Julia elhatározza, hogy testvére helyébe lép, megpróbálja kideríteni, hogy kivel találkozott aznap Kate. Hátha ott találja meg a gyilkost...Eleinte úgy tűnik, jó nyomon jár, ám ami azután jön, az maga a rémálom... Az ún.internetes kriminek ( tehát, amikor a bűnözés a nethez kapcsolódik), már számtalan jobb és gyengébb darabja született. S.J.Watson könyve a jobbak közé tartozik. Klasszikus thriller-elemek ötvöződnek a modern, 21. század világ bűnözésével. Jól sikerült, meglepő fordulatokkal teli, élvezetes és izgalmas olvasmány A másik én. Magyarul a Reader's Diges

Kell-e a Bibliát magyarázni? A Jelenések Könyvét mindenképpen. Telis-tele van szimbólumokkal, többféleképpen értelmezhető kifejezésekkel, utalásokkal. Nem véletlen, hogy a Jelenések a Biblia teológusok által leggyakrabban elemzett könyve. Az már más kérdés, hogy a sok magyarázat mennyivel vezetett közelebb a megértéshez. John F. Walwoord úgy döntött: rendet vág. Eldönti, hogy premillennistáknak, a posztmillennisták vagy éppen az amillenistáknak van-e igazuk. eldönti, kiket vagy miket is jelképez az a bizonyos 144 000 angyal. Leszögezi, miért is olyan fontosak az égi hangok. Az a furcsa, hogy Walworrd eközben nem válik nagyképűvé és " észosztóvá". Nagyon szépen, tudományosan indokol mindent, nem tesz bántó megjegyzéseket a tőle eltérő álláspontot vallókra. A Jelenések egy nagyon szimpatikus, kétkötetes teológiai mű, pontos, okos, ugyanakkor érthető megfogalmazásban tálalva. Aki mindezt sűrítve akarja tapasztalni, nyissa ki az első kötetet a 86. oldalon! Itt a Thüatirabel

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

Ian McEwan könyve Man Booker- díjat kapott, nem érdemtelenül. A történet jó, igazi mai, nyugati és 21. századi, és történetről, nem pedig nyelvi bravúrokról, dekonstrukcióról, vagy más egyéb, roppant intellektuális, de az átlagolvasó számára semmitmondó. A gyerektörvény című könyvet mindenki számára szívből ajánljuk, aki tud és szeret olvasni. Régen jelentkezett már a könyvpiac ennyire " tiszta" és jóleső művel. A történet hőse Fiona, a családjogi bíró. Magánélete válságban, mert férje, Jack, közölte, hogy beleszeretett egy huszonnyolc éves statisztikusba. Fiona a munkájába temetkezik. Egy ügyben egy Jehova Tanúi- felekezethez tartozó család tiltakozik az ellen, hogy tizenhét éves fiuknak vérátömlesztést adjanak. A helyzetet bonyolítja, hogy a fiú is tiltakozik, inkább meghalna Istenért, semmint tovább éljen a más vérével. Fiona a kórházban meglátogatja a fiút. Megdöbbentően intelligens, mély fiatalemberrel találkozik, aki teljes mértékben tisztában van döntései súlyával. U

A második világháború után a holocaustot túlélő zsidóság körében minden korábbinál nagyobb erővel jelentkezett a cionizmus. A túlélők menni akartak, őseik földjére, Palesztinába, melyet akkor a britek és az arabok uraltak. A történelem hatalmas kegyelmi eseményeként 1948-ban kikiáltották a független Izraelt, amely aztán hamar célpontjává vált a környező arab országok támadásainak. Ezt a harcos időszakot, a pionírok korszakát dolgozza fel Dobos Erzsébet: Alija című könyve, interjúk formájában. A hőskorszak máig élő tanúi beszélnek a nehézségekről, a mostoha természeti körülményekről, a nem mindig barátságos fogadtatásról, és persze a szörnyű háborúkról. De beszélnek a dicsőségről is, arról a dicsőségről, melyet az Úr azért küldött népére, mert visszafoglalták a nekik kijelölt földet. Az élet csodálatos pillanatai, az első gyermek születése, az első, héber nyelven elmondott mondat- mert a legtöbb úttörő nem beszélt ám héberül, itt tanulták meg a nyelvet- ,az első termés a kibucban, mi

A könyv alcíme:Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül? Ön is aggódik a munkahelye miatt? Úgy tűnik, joggal. Martin Ford kiváló könyvéből, a Robotok korá-ból kiderül, hogy az USA munkaerőpiaca hatalmas kihívások előtt áll. Az autógyárak, melyek valaha az amerikai munkásság jelentős részét foglalkoztatták, egyre inkább átállnak a programozható robotok alkalmazására. Ám nemcsak a hagyományos ipar küszködik ezzel a problémával. Az orvostudománynak is akadnak olyan ágazatai- Martin Ford a radiológiát emeli ki- ahol a computerizált munkaerőnek jóval nagyonn jövője van, mint az embernek. Ami számomra leginkább meglepő volt, az a " márkás" amerikai egyetemeken tapasztalható "antihumán" tendenciák. Egyre több a bárki számára hozzáférhető online kurzus, ezekre a 2010-es évek elején egyre többen jelentkeztek, a hagyományos egyetemi képzések rovására. Igaz, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem minden jelentkező végzi is el ezeket a " tanfolyamokat". Mi a helyzet Eu

Széchenyi István füveskönyve:a Legnagyobb Magyar gondolatai az élet legkülönfélébb kérdéseiről, Reisinger János avatott szerkesztésében. A könyv kitűnő, leginkább az életre készülő főiskolásoknak, egyetemistáknak tudom ajánlani. Néhány észrevétel: Az egyes gondolatokhoz oda kellene írni a forrást is. Mert ha én idézem ezt a gondolatot valamilyen társaságban, esetleg megkérdezhetik, hogy pontosan hol olvastam. És erre a válasz: a füveskönyvben. Nem túl előkelő. Meglepve tapasztaltam, hogy Széchenyi István volt olyan hitbéli mélyponton, hogy Antikrisztusnak képzelte magát. Ez valószínűleg a katolikus környezet hatására történt így, mert katolicizmus mindig hajlamos volt arra, hogy borúsan, kedélytelenül szemlélje Istent, és mindezt szemérmetlenül áhítatnak nevezze. Nekem legjobban a Boldogság című fejezet tetszett. Az itt olvasható gondolatokból kiderül, hogy Széchenyire milyen erősen hatott a romantika: az egyéni boldogságot összekapcsolta a közösség boldogságával, az erővel, a szer