Könyvekről mindenkinek

 Anthony Beevor korunk egyik vezető történésze,szinte nincs is olyan nagy történelmi esemény,melyről ne írt volna könyvet. Az Oroszország. Forradalom és polgárháború című monumentális munka a modern történetírás remekműve. Az alábbi könyvajánlóban kiemelünk a vaskos könyvből néhány meghatározó gondolatot,eszmét. 1. Beevor mindkét 1917-es forradalomért a gazdasági válságot,az éhínséghez közeli állapotot teszi felelőssé. Nem foglalkozik olyan ideológiai töréspontokkal,mint a marxizmus-leninizmus vagy a szociálforradalmárok (eszerek) ideológiája. Ez nem baj. Az már inkább,hogy társadalomtőrténeti kérdésekkel sem nagyon vesződik. Pusztán azt emeli ki,hogy a csőcselék erőszakosan lépett fel a vélt vagy igazi katonatisztekkel (lásd a postai könyvelő meggyilkolása) szemben. Érdekelt volna pl. az,hogy a felkelők hány százaléka volt valóban munkás,hogyan viszonyultak a bolsevik puccshoz az egyetemisták,stb.  2. Cserébe viszont kapunk egy tűpontos jellemzést a forradalomban és a polgárh...

 Anne Applebaum:Vörös éhínség című könyve Kelet-Európa történelmének egyik legnagyobb katasztrófáját- mondhatni: bűncselekményét-- idézi fel. Ez a kitűnő könyv alapolvasmány nemcsak az Ukrajnával, Oroszországgal foglalkozó történészek, szovjetológusok számára, de mindenkinek, aki az emberi társadalmak történetével, egymáshoz való viszonyrendszerével foglalkozik. Az alábbi könyvajánlóban néhány rövid megjegyzést fűznék ehhez a nagyszerű könyvhöz, személyes, szubjektív gondolatokat, ezáltal próbálom elvezetni a Kedves Látogatót a könyvesboltokba illetve könyvtárakba.  1. Applebaum koncepciójában az egész történet azzal kezdődik, hogy a 18.századtól nagyon másképp alakult Ukrajna és Oroszország történelmi fejlődése. Az ukrán városokban oroszok éltek- vagy legalábbis ők irányították azokat-, akik kereskedelemből, hivatalnokoskodásból, értelmiségi foglalkozásokból tartották fenn magukat. Oroszul beszéltek. Mélységesen lenézték az ukránokat, akik ebben az időben a falusi lakosság zö...

Páskándi Géza írói munkássága alapvetően három műnem köré összpontosul:széppróza, dráma illetve esszé. A tartalom mögött rejlő szellemi mondanivaló azonban mindig ugyanaz:egy kérdés. Hogyan tud megmaradni önazönösan a kisebbség a többségben, főleg akkor, ha a többség ezt a megmaradást nem akarja? A szabadság színeváltozásai című könyv is ezzel a témával foglalkozik. Legyen szó bár Bizánc korakozépkori fejlődéséről ( és az erről írt Páskándi-drámáról), vagy éppen a már gyermekes asszonyok szexuális életéről, netán a demográfia tudományának útvesztőiről, mindig ugyanoda lyunkadunk ki:Erdélybe. Az esszék még a Ceacescu-rendszer kommunista zsarnokságának időszakában íródtak, akkor ,amikor az erdélyi magyarság fizikailag is veszélyben volt, A Conducator mindent elmosó őrülete a hetvenes-nyolcvanas évek fodulóján lépte át azt a bizonyos határt. Mivel a cenzúra igencsak erős volt, ne csodálkozzon a Kedves Olvasó, ha Marx- és Lenin-idézetekkel találkozik, méghozzá eléggé sűrűn. Ezekről a tém...

Szokásunktól eltérően ez most nem könyvajánló lesz. Inkább kritika.  Krausz Tamás történész nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 220 oldalban áttekinti ezt a agyon szerteágazó, bőséges forrásanyaggal rendelkező témát. Szerző azt a megoldást választotta könyvében, hogy a fő folyamatokat domborítja ki. A Szovjetunió története így hát nyolc fejezetre tagolódik. Az elsőben a cári orosz rendszerről olvashatunk alapos elemzést. Krausz kiemeli a gazdasági-társadalmi elmaradottságot- valahogy az az érzése az Olvasónak, hogy egy ilyen országban nem következhetett más, csak forradalom. A második fejezet magáról az orosz forradalomról szól. Krausz nem törekszik mítoszrombolásra, azt azért érdemes lett volna hangsúlyozni, hogy a szovjetek messze nem demokratikus szervezetek voltak- legalábbis a mi fogalmaink szerint nem voltak azok- hanem a hatalomra törő bolsevik csoport ugródeszkái. Leninről szólva elfelejti megemlíteni a terrort, melyben Lenin is szerepet játszott- nemcsak a fehérek. ...

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a ...