Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme: Státusz és ambíció Jézus követésében. Craig C.Hill:Közöttetek ne így legyen! című kitűnő könyve egy, a keresztény egyházakon belül eléggé agyonhallgatott kérdést feszeget:jó dolog az, hogy valaki egyházi előmenetelre vágyik, tisztséget szeretne, vagy akár csak valamilyen szolgálatban szeretné magát megmutatni? Ha nagyon röviden össze akarnánk foglalni Hill válaszát, azt ekképp tehetnénk:igen, jó dolog, de csak akkor, ha Istentől van, nem pedig puszta emberi akaratból és dicsőségvágyból.  Hill rengeteget idéz az Evangéliumokból és Pál apostol leveleiből. Jézus nem vágyott világi értelemben vett vezető szerepre, sőt, többször is hangsúlyozta, hogy Isten országában fordítva van minden, utolsókból lesznek az elsők, szegényből lesz a gazdag, stb. Pál apostol pedig Jézus nyomán járt, amikor több levelében is, de elsősorban a Korinthusiakhoz írottakban, alaposan megdorgálta a gyülekezetet. Pál szerint ugyanis - az irigység, a rosszakarat mindig rosszat szül - amely gyülekezet

Nagyon örvendetes,hogy Mácz István könyve, a Kísértés a jóra, az ifjúság kezébe került. Ha létezne olyan  tankönyv-verseny,ahol tanárok és diákok szavaznának az iskolában használatos könyvekről (tényleg,miért nincs?),azt gondolom,Mácz István műve az élmezőnyben végezne. Mind tartalmilag,mind formailag kitűnő,gondolatgazdag,szíveket nyitogató alkotás. Szerző azt a módszert választotta,hogy az egyes etikai értékeket valamilyen valóságos példázaton,eseményen,élettörténeten keresztül szemlélteti,majd a történet után saját gondolatait vázolja az adott erényről. Nincs tanárbácsis magyarázgatás:élet van és igazi,felnőtt gondolat. Szerző felnőtt,befogadni képes emberekként kezeli olvasóit.  A könyv címe Brecht:Kaukázusi krétakör c.színművéből vett mondattöredék,de remekül érzékelteti,mit is akar Mácz István ezzel a könyvvel. Bemutatni a jót,a jóság összetevőit,árnyalatait,formáit,a jólelkű embert-feltételezve,hogy minden ember szeretne jó lenni (a könyv 1993-ban jelent meg,nem biztos,hogy a 21

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

 Nagyon szép tudományos karriert futott be Vermes Géza professzor. Makón született, a második világháború után emigrált, Angliában kötött ki, és 39 évesen már Oxfordban volt a zsidó tudományok professzora. Nem kis teljesítmény... A zsidó Jézus című könyvében a profeszor Jézus és a korabeli zsidóság viszonyát vizsgálja. A Biblia szövegrészeit együtt elemzi a korabeli és későbbi rabbinikus irodalommal. Így keres választ a következő kérdésekre: - Jézus valóban gyógyított és ördögöket űzött? És ha igen, akkor hogyan tette ezt? Valamint: ő volt a korban az egyetlen ördögűző? - Jézust nevezeték-e saját korában Úrnak, vagy ez utólagos megnevezés?  - Jézus valóban próféta volt? És ha próféta volt, voltaképpen miről prófétált? - Miért gyűlölték a farizeusok Jézust? Mi volt az ellentét oka? Szerepet játszott-e az üdvtörténetben az, hogy a korabeli zsidó közvélemény lenézte a galileusokat? - A törvény valóban törvény volt, a szó mai értelmében, vagy inkább csak útmutatás? - Valóban van adatunk ar

Ezt a könyvet szívből, segítő szándékból ajánljuk minden magyar vállalatvezetőnek. Csúcsvezetőnek, középvezetőnek egyaránt. Mondhat-e valamit a 21.század menedzsere, tanára, pszichológusa, edzője számára a Biblia? Tomka János és Bőgel György könyvében egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. Megtudhatjuk, mit mond a zsidó és keresztény vallás szent könyve a vezető szerepéről, Jetró és Mózes párbeszédén keresztül megismerhetjük a képviselet, a tanítás, a vezetők kiválasztásának bonyolult eljárásait. Arról is szól a Biblia, miért nehéz az embernek a bevált sémákon, ritmikus, megszokott irányítási módszereken változtatni. Arról is szól nekünk Isten Igéje, hogyan küzdjük le félelmeinket, hogyan készüljünk fel olyan feladatokra, melyeket korábban nem végeztünk. Különösen aktuálisnak és a hazai cégvzetők számára tanulágosnak érzem a IV.részt, amely a tudásmenedzsmenttel foglalkozik. Mert egy vállalatnak (és folytathatjuk a sort:egy családnak, egy civil közösségnek, egy népnek, egy egyesül

Mary K.Baxter állítólag lent járt a pokolban, méghozzá Jézus kíséretében...Őszintén szólva kételkedem az élmény hitelességében.A pokolnak emberi test-formája lenne? Kétségkívül hatásos és hátborzongató a sok szenvedés leírása, de ez a könyv nekem nem kerek. Bár nem akarok senki felett ítélkezni, de annyian jöttek már ezzel, hogy jártak a pokolban, hogy már minden ilyesmiben kételkedem. Azért a könyvet még el lehet olvasni...

Vajon nem " húzza le" a Bibliát a Kálvin Kiadó gyermekeknek szóló könyve? A gyerekek imádnak játszani. Még a Bibliával is, és igen, még Jézus személyével is. Jézus pedig barátainak tekintette a tanítványait, éppen ezért a keresztény gyermekeket is barátainak tekinti. Peter Martin és Peter Kent izgalmas könyve, az Evangéliumi nyomkereső, tehát nem igeellenes, sőt! Megtanítja a gyermekeket Jézus életére, földi szolgálatára, a gyógyításokra, a kenyerek elosztására, a vak ember szemének helyreállítására, a feltámadásra. A 8-12 éves korosztály számára ez a könyv több, mint aranyat érhet. Hitre vezethet. És végül is: a felnőtt keresztények nem ezt csinálják? Nem keressük mindennapi életünkben, munkánkban, hobbinkban, családunkban Jézus munkáját, Isten nyomait? A keresztény ember szűrője mindig működik: megvizsgálja egy dologról, hogy az nem mond-e ellent az Igének. Nyomokat keresünk, igazság-nyomokat, fizikai és szellemi  pecséteket egyaránt. Akkor a gyerekektől miért vennén

Pontius Pilatusról száz ember közül kilencvenkilenc csak annyit tud, hogy az ő utasítására végezték ki a rómaiak Jézust. De mit tudhatunk Pilatusról, mint történelmi személyről? Ki volt ő valójában? Erre a kérdésre kapunk választ Grüll Tibor ókortörténész könyvéből. Képet kapunk a Közel-kelet Jézus-korabeli politikai viszonyairól. Megismerjük a Római Birodalom neves személyiségeit: Augustust, a meglehetősen nehéz természetű Tiberiust, a helytartóként a birodalmat irányító Seianust. Az alcím- Egy karrier története- már sugallja Szerző azon véleményét, miszerint Pilatus római hivatalnok volt, Jézus keresztre feszíttetése tehát nem indulatból, nem gyűlöletből, inkább politikai megfeleléskényszerből ered. Megtudhatjuk, valóban akkora botrányt okozott-e a zsidók körében a hadijelvények Jeruzsálemben történő bemutatása. Szó esik arról a vádról is ,amit már annyi sok történész hangoztatott Pilatussal kapcsolatban: hogy tudniillik antiszemita, illetve antijudaista volt. A nagy perrel, Jézu

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

Fridrich Bridel, eredeti nevén Bedrich Bridel, 17.századi jezsuita hittérítő volt- méghozzá abból az igazi régivágású fajtából, aki száraz kenyeret eszik, rongyos ruhában jár, gyűjt a szegényeknek stb. 1658-ban jelent meg 22 verset tartalmazó kötete, A kis jászol. eredetileg karácsonyi kötetnek készült, de Bridel zsenialitása és formabontása túllépett ezen.  A könyv Szerzőjének célja az volt, hogy bemutassa Jézus születését- méghozzá minden érdekelt szempontjából. Mária, József, a kíváncsiskodó családtagok, a napkeleti bölcsek- mind-mind megszólalnak a kötet lapjain. Ez a megközelítés akkoriban teljesen szokatlan volt, a katolikus egyház nagyhirtelenjében nem is tudta, mit kezdjen ezzel a könyvvel. Végül, mivel Bridelnek Csehországban igen nagy tekintélye volt, elfogadta. De azért soha nem népszerűsítette agyon. Bridel a barokk formához sem nagyon kötötte magát. 532 soros előszót, ahogy ma mondanánk: ajánlót írt a kötethez, mely leginkább arról szól, hogy Isten nagy, mi pedig kicsi

Harry Kemelman: A rabbi csütörtökön lelépett című  könyvének voltaképpen kettős funkciója van. Az első funkció a szórakoztatás, ezt egy krimi által kapjuk meg. Barnard' s Crossing amerikai kisvárosban dúl a harc a körül, hogy állítsanak-e jelzőlámpát a zsinagóga elé. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kellene vásárolni egy telket. Csakhogy a telek tulajdonosa egy hírhedt antiszemita, aki semmiképpen nem akarja, hogy az ingatlan a zsidó hitközségé legyen. Aztán egy nap holtan találják ezt a "úriembert". Öt lövéssel végzik ki, úgyhogy a nyomozóknak semmi kétsége. gyilkosság történt. Vajon ki a tettes, a Rabbi? A házban élő fiú, akit az öreg rendszeresen megalázott, vagy valamelyik üzlettárs? Harry Kemelman könyvének másik funkciója a tanítás. Akinek van affinitása végigolvasni Small rabbi tanításait, rengeteget megtudhat a zsidó vallásról. Mi az Szédereste? Miért imádkoznak a zsidók formula szerint? Miért nem vesznek részt a nők a férfiak imájában? Hogyan vélekednek a zsid

Amikor híres zenészek írják az önéletüket, mindig felmerül a kérdés: ez most lemezpromó vagy valódi önéletírás? Bruce Springsteen esetében nem kérdés: irodalmi szintű, történetileg nagyon pontos, egyszerre vertikális és horizontális bemutatási módszerrel élő komoly, önéletírásról van szó. Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, vagy mint maga a zene. Amerikában születtem- van ebben valami végzetszerű, mert aki az 1950-es években Amerikában született és élt, abban ott van valami abból a régi, bájos ipari-kertvárosi, a jóléti világba belemerülő Amerikából, ami ma már nincs. Akkor sem volt, csak minden megszépül. Springsteen nem szépít, nem nosztalgiázik, de nem is lázad. elmondja, hogy szülővárosa bunkó hely volt. Leírja azokat a kis helyi vagányokat, akikkel pályája kezdetén dolga volt. Leírja a nagyszüleit, akik elváltak, majd hatvan év után újraházasodtak. Szól a történelemről, az egyre erősödő faji ellentétekről. Magát sem szépíti: elkényeztetett kölyök volt, nagyi egy szem un

Egészségügy, betegség, orvosok: erről legtöbbünknek szürke rendelők, végtelen hosszú várakozás, és több ezer forintbe kerülő gyógyszerek jutnk eszünkbe. Susanna Ehdin könyve egy más utat mutat: gyógyulj meg önmagad! Persze, azonnal felvetődik a kérdés ( és ez jó, hogy az Olvasó párbeszédet folytat a könyvvel, azt jelzi, " érik valami"),hogy képes-e valaki laikus önmagát meggyógyítani, de Az öngyógyító ember olyan magától értetődően ad igent választ a kérdésre, hogy az már -gyanús. Első olvasásra nincs benne semmi riasztó. Mértéktartó hangvétel, nem szidalmazzuk az orvosokat, nem csinálunk forradalmat, nagyon békés ember ez az Öngyógyító ember. Susanna Ehdíntől pedig megtudjuk, hogy van lelkünk, amely kapcsolatban áll a testünkkel, és ez közrejátszhat bizonyos betegségek kialakulásában. Erről mintha már hallottunk volna, de nem baj, ismétlés a tudás anyja. Aztán arról is olvasunk, hogy az érzelmi egyensúlyt ( az érzelem egyébként molekulákból áll, ez új) is be kell állítani

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Örülök annak, hogy Nick Page könyve magyarul is megjelent. Nem azért örülök, mert azt gondolnám, a könyv hibátlan,  hanem azért, mert rámutathatok egy jelenségre. Ez pedig az ismeretterjesztés elharapódzása az ismeret rovására. Az Istenben való hit nagyon komoly dolog. Csakhogy a mai kor inkább  a lazaságot, a szórakozást preferálja a komoly és tényszerű közléssel szemben. Minden élménnyé akar válni. Nick Page könyve, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története, pedig megpróbál felülni erre a hullámvasútra. vicces/vicceskedő egyháztörténet. Néha sikeres, néha nem. Nem akarok Nagy Konstantinnal együtt kocsmázni, nem tudok mit kezdeni azzal, hogy Nursiai Benedeknek voltak-e csalánkiütései, a latin és görög egyház újraegyesítését sem lehet pusztán így kommentálni: Tapsvihar...Darwin elméletét a keresztények többsége nem fogadta el, Nick Page viszont úgy állítja be, mintha a többség elfogadta volna, csak egy kisebbség tiltakozott. Hensley tiszteletest, aki istentiszteletei alkalmáv

Az említett könyv eléggé régen, 1982-ben jelent meg Párizsban, de mind a mai napig alapmű. A francia cím: Chine et Christianisme. Action et Réaction. Sajnos, magyarul még nem jelent meg a mű, pedig lehet, hogy érdemes lenne kiadni. Gernet elsősorban történeti kontextusban értelmezi Kína és a kereszténység viszonyát, konkrétan pedig Matteo Ricci jezsuita szerzetes 17. századbeli, végül is sikertelen missziójára koncentrál. Megállapítja, hogy Ricci és társai esélyt adtak Kínának, hogy kitörjön a nemzetközi piacok felé, ezzel a lehetőséggel azonban Kína nem élt. Gernet meglehetősen Európa-centrikus álláspontot képvisel. A nagyobb baj az, hogy a könnyebbik vége felől fogta meg a dolgot. Engem az is érdekelt volna, milyen jövőbeni tanulságokkal szolgálhat Ricciék bukása ( ha ugyan annak tekintjük). Továbbá megcsikalndozta volna az érdeklődésémet az, ha Gernet arról is ír, hogyan lehet manapság Kínában a keresztény tanokat képviselni, egy a mienktől telejsen idegen tradícióval bíró, ráad

Nagyon őszinte, nagyon keresztény, és nagyon biblikus mű. Peter Masters könyvének célja az, hogy küzdjön a felhígult kereszténység, a hiperkegyelem tana, az inkluzivizmus ellen. Elborzasztó, ahogy a történelmi keresztény egyházak feladták a bibliai kereszténységet egy homályosan definiálható tolerancia kedvéért. Megállni az igazságéért Peter Masters értelmezésében annyit tesz, mint kiállni a Bibliáért, az evangélium ügyéért, Jézus isteni és emberi voltáért, a " mindenki üdvözül" tannal szemben megállni a hitbéli igazságért. A kulcsszó: szeparáció. El kell különülni a hamis hívőktől, a hamis tanítóktól. Aki együtt imádkozik tévtanok övetőivel, aki együtt eszik velük ( azaz bizalmába fogadja őket), az bűnt követ el. Nagyon értékes és eredeti a könyv utolsó fejezete. Voltaképpen kifogáskezelés. A nem evangéliumi keresztények elképesztő módon tudják indokolni álláspontjukat, valamennyi ilyen " védelem" a Biblia tagadása vagy elferdítése. Masters sorra cáfolja ezeket

A német keresztény teológiai könyv Düsseldorfban jelent meg, 1986-ban. Ezen az oldalon általában ajánlani szoktuk a könyveket és nem kritizálni, de olykor kénytelenek vagyunk kivételt tenni. A Gisbert Greshake szerkesztésével megjelent tanulmánygyűjtemény címe ugyanis: Ungewisses Jenseits, szabad magyar fordításban: Mindenki üdvözül. Az a helyzet,hogy az igazi keresztény tanítások szerint nem üdvözül mindenki, s a Biblia sem állítja, hogy mindenkivel megtörténne ez a csoda. Krisztus nem fogja az egész emberiséget felemelni az Atyához, csak azokat, akik hitben hűségesek. Szóval, a Gisbert Greshake által szerkesztett könyv egésze valami nagyon furcsa és rózsaszín műkeresztény teológia, nem kellene követni. Konklúzió: Nem ajánljuk ezt a könyvet. Olvass mást!

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan

Nagyon szép és nagyon hasznos könyv. A "kezdő" keresztényeknek Lukács evangéliumát szokták ajánlani, márminthogy azzal kezdjék a Biblia tanulmányozását. Csakhogy nem mindegy, milyen fordításban. A közölt katolikus fordítások ( Káldi, Új Katolikus) a Miatyánkból egyszerűen kihagyják a " ki vagy a Mennyekben" szövegrészt. Hogy ezt miért teszik, arra pontosan nem tudok felelni, hiszen minden keresztény elfogadja, tudomásom szerint, hogy az Atya a Mennyben van. Miért kell akkor ezt a nagyon fontos kitételt kihagyni az egyik legfontosabb imából? Az sem mindegy, hogy Jézus " szellemmel és tűzzel", vagy szellemben és tűzben" keresztel. Előbbi esetben a megkeresztelt is megkapja a szellemet és a tüzet, utóbbi esetben Jézus van szellemben és tűzben, és ő keresztel, nem tudjuk, mivel. Szóval, ezek a kis nüansznyi- vagy annak tűnő- eltérések adják a keresztény teológia bukéját. A lényeg azonban az, hogy Jézus evangéliumát mindenki a szívébe fogadja. Nyissa m