Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A gazdagság és a bőség kapujában. Az ember ősidők óta vágyik arra,hogy gazdag legyen. Hogy igazi dollármilliomos váljon belőle. Dean Graziosi(1968-) könyve ahhoz segít hozzá,hogy ne csak elinduljunk-mint legtöbben teszik-hanem célba is érjünk az anyagi gazdagodás,a siker felé vezető úton. A legfontosabb,amit Graziosi már az elején leszögez:mindenkiből lehet gazdag ember,csak mindenkiből máshogy. Ha elkezdünk a siker felé haladni,mindig jelenlegi élethelyzetünkből kell kiindulnunk.Számba kell venni mindazokat a tényezőket,amelyek jelen pillanatban elválasztanak a gazdagságtól. És fel kell tennünk két,nagyon fontos kérdést 1.Valójában miért akarunk gazdagok lenni?Mihez akarunk kezdeni azzal a rengeteg pénzzel? 2. Mi az oka annak,hogy ezidáig nem lettünk gazdagok?Talán nem akartunk eléggé azok lenni? Ha mindezen túlléptünk,meg kell ismerkednünk a produktivitás legfontosabb tényezőjével. Ha megismerkedtünk,fel kell mérnünk lehetőségeinket (recenzens szerény véleménye szerin

Avagy:egy könyv,és ami mögötte van. Lecke a 20.század történelméről. A jómódú családból származó Pálóczi-Horváth György (1908-1973) ifjúkorában igazi sztár-újságíró volt. Előbb a Pesti Naplónak dolgozott,aztán különböző amerikai lapokat tudósított európai eseményekről. Ez abban az időben nem mindennapi karriernek számított. Sok pénz,jó kapcsolatok,rajongó nők...Ugyan ki sejtette erről a mindig jólöltözött,a történelem fősodrában úszó,miniszterelnökökkel(mások mellett Teleki Pállal) barátkozó fiatalemberről,hogy titokban-kommunista?Aktív párttag volt,azonkívül írogatott a párt lapjába is,persze név nélkül... Pálóczi-Horváth Györgyöt már ifjúkorától érdekelte a pszichoanalízis. Úgy amatőr szinten. A második világháború után,az ún.koalíciós időkben megnőtt az érdeklődés a lélektan,különösen a gyermeklélektan iránt. Nagyon sok árva,lelkileg sérült gyermek élt hazánkban.Csakhogy a kommunisták nem szerették a pszichológiát. Kivel írattak tehát egy Freud-ellenes művet?Természetesen Pálóczi-Ho

 Tóth Gábor 2009-ben megjelent könyve,a Hogyan védjúk meg egészségünket világjárványok idején?,elképesztő alapossággal járja körül a járványok kérdéskörét,mind orvosi,mind pedig filozófiai-etikai nézőpontból.A mű a H1N1 világjárvány idején látott napvilágot. Eltűnődhetünk azon,vajon érdemes-e az emberiségnek folytatnia a folyamatos fejlődés stratégiáját. Nem túl nagy az ár,amit a fejlődésért fizetünk? Nem jár túl nagy kockázattal a folytonos előre és felfelé törekvés?Majd az első fejezetből minden lényegeset megtudunk a vírusokról:miben külónböznek a többi élőlénytől,lehet-e "őket"élőlénynek tekinteni,mekkorák,hogyan szaporodnak,mit jelent a virológiában a H és az N. Vissza is utazunk az időben,s levonjuk az 1918-as spanyolnáthajárvány,valamint az 1957-58-as,illetve az 1964-es hongkongi influenzajárvány főbb tanulságait. Tóth Gábor nagyon alaposan körbejárja azt a kérdést,vajon a génmanipuláció növeli-e a vírusok okozta járványok kockázatát. A válaszok nem adnak okot az optim

 Mi a közös Ehnaton fáraóban,XIV. Lajos francia királyban és Bill Gatesben?Hát,csak annyi,hogy elképesztően gazdagok (voltak).John Kampfner:Gazdagok című könyve áttekinti,hogy a történelem ismert és kevésbé ismert ,de dúsgazdag uralkodói,vállalkozói,miként szerezték,őrizték meg ,és örökítették tovább irdatlan vagyonukat.  Találkozunk e könyv lapjain Ehnatonnal,az ókori Egyiptom nagy vallási,társadalmi és politikai reformerével,aki nem tudott szervesen működő gazdaságot kiépíteni.Crassus viszont,az ókori Róma politikusa és hadvezére nagyon is értett az ingatlanspekulációhoz,a politikusok megvesztegetéséhez,a klientúraépítéshez. A hadviseléshez már nem annyira,ezért aztán a perzsák legyőzték őt,s legenda szerint forró aranyat öntöttek a szájába. Az arany volt a mindene Musza Manszának,a közepkori Mali Királyság uralkodójának. Miután irdatlan mennyiségű aranyát reprezentatív célokra költötte,nem maradt semmije,halála után birodalma széthullott. A szupergazdagság másik nagy korszaka a kora

 Narine Abgarjan csodákkal teli könyve,az Égből hullott három alma, elvisz bennünket egy olyan világba,amelyről a legtöbb európai még csak nem is hallott,legfeljebb a híradókban,időnként. Örményországban járunk,egy Maran nevű,kaukázusi hegyi faluban. Még érezzük a közeli múltat,még itt van velünk a Szovjetunió pusztító szelleme-de vannak ám itt más szellemek is:messzi évezredek mosolyognak vagy éppen sírnak vissza a hegyoldalakról. A nyomor,az anyagi szükség olyan mély,hogy számunkra felfoghatatlan-annál erősebb kötődés alakul ki a szellemi világhoz. Minden árvíz,halál,váratlan hegyomlás,születés-ebben a világban minden transzcendens,még a hamuban sült klasszikus kaukázusi örmény étel,a bronza,is. Egynémely irodalomkritikus Abgarjan könyvét a "mágikus realizmus"kategóriájába sorolta be. Azt gondolom,itt jóval többről van szó. Természet,idő,tér,és ember teljesen egybeolvad.  Nincs igazi lineáris története ennek a regénynek/kisregénynek. Anatolja Szervajanc haldoklik,várja a ha

 A könyv alcíme:Hogyan elégítsd ki édesség iránti szenvedélyed természetes módon a boldog,egészséges életmódért Katherine Bassford könyve abban segíti Olvasóit,hogy leszokjanak a túlzott cukorfogyasztásról. Szerző szerint-és ezt meggyőző tudományos vizsgálatokkal támasztja alá-az európai és amerikai lakosság egyre nagyobb hányadánál tapasztalható elhízásnak,cukorbetegségnek,fog-problémáknak elsőszámú felelőse a cukor. Bassford ismerteti a cukrok fajtáit,a túlzott fogyasztásra utaló adatokat ( egy példa:a nyugati országokban az éves csokoládéfogyasztás majdnem a 7 kilót is eléri,Magyarországon ez nem egészen 4 kilogramm),felsorolja a túlzott cukorfogyasztás konkrét hátrányait (pl.inzulinrezisztecia,elhízás,függőség,agyi károsodások). Sorra tárgyalja a könyv a magas cukortartalmú ételeket,külön foglalkozik a gyártók és forgalmazók által egészségesnek hirdetett élelmiszerekkel,mint pl.teljes kiőrlésű kenyér és péksütemények,gyümölcsjofhurtok,műzlik. Zéró mennyiséget ajánl üdítőitalokból.

 Jürgen Habermas neves német politika-, jog-és társadalomtudós Esszé Európa alkotmányáról című könyvében nem egy szó szerinti,tételes alkotmánytervezetet vagy szöveget közöl,hanem azokat az alapelveket összegzi,mely alapelveken szerinte egy európai alkotmánynak nyugodnia kell.  Habermas szerint egy ilyen jogi dokumentum alap-princípiuma az emberi méltóság kell,hogy legyen. Az emberi méltóság részben korábbi jogi dokumentumok (pl.ENSZ-alapító okirat,ILO-alapdokumentum stb.) meghatározásain kell nyugodnia,másrészt társadalmi közmegegyezésen kell alapulnia. Az "emberi méltóság" tehát jóval tágabb értelmezési tartományt alkot,mint az "emberi jogok". Az emberi méltóságnak pedig az európai polgárok társadalmi közmegegyezésén kell nyugodnia. De hogyan lehet valakiből európai polgár?Minden uniós állam polgára európai polgár-a jelenlegi gyakorlat szerint-vagy legyen egy transznacionális európai szervezet nemzetektől független jogrenddel?Egyáltalán:az unió jogalanyai az uniós

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is. Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot. Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel.

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

 Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író elbeszéléskötetét a szinte kimeríthetetlen stílusbeli és tematikai változatosság jellemzi. Ebben a könyvajánlóban nincs módunk a könyvben szereplő mind a 19 elbeszélést részletesen ismertetni. Így aztán kiválasztottam néhányat a nagyon igényes,jól megformált "kínálatból". A Nyisd ki a szemed,halott vagy!című műben egy külsőre átlagos életet élő,középkorú lengyel hölgy igencsak belemerül egy krimibe. Egy kastély idős tulajdonosnőjét gyilkolják meg,a gyanúsítottak pedig egytől egyig krimiírók. Ez az elbeszélés illúziók és dezillúziók,szerepek és való élet ellentmondásairól szól. Meglepő befejezéssel,ahogy az már egy krimihez illik. Az alany c.elbeszélés főhőse Samborski,a divatos és befutott író. Egy nap arra ér haza,hogy a hasonmása be akar törni a lakásába. Ez a hasonmás aztán elfoglalja Samborski lakását,beül az íróasztala mögé,dolgozik helyette. A remek prózai alkotás a mai hatvanas nemzedék kiábrándultságáról,illúzióvesztéséről szól.

 Mi,európaiak,sokszor azt hisszük,hogy a nyugati multinacionális nagyvállalatok egymást törik a kínai piac megszerzéséért,Kínában pedig mindenki örömmel és tárt karokkal fogadja ezeket a cégeket. Ling Chen:A globalizáció manipulálása c.könyvéből kiderül,hogy ez távolról sem így van. Mao Ce-tung halála után a kínai vezetés előtt nyilvánvalóvá vált,hogy változtatni kell az addigi autarkiára törekvő,elzárkózó irányvonalon. Kína tehát,ha óvatosan is,de nyitott. Beengedte a külföldi tőkét. Először a vegyesvállalati formával próbálkoztak,ám a multik nem akarták átadni kínai partnerūknek a tudást,inkább csak munkaerőpiacnak tekintették az ázsiai országot. Aztán következett az "övezetek korszaka",ám hamar nyilvánvalóvá vált,hogy egész Kínát nem lehet különleges gazdasági övezetté változtatni. Következésképpen minden nagyobb város,kerület,megye számára megengedték,hogy csúcstechnológiára épűlő gazdasági rendszert építsen ki. Megkezdődőtt a FIE-k,azaz a külföldi beruházással működő vál

 Raymond Chandlernek,az amerikai,ún. kemény stílusú krimi egyik atyjának egyik legjobb könyve az Elkéstél,Terry! Fordulatos,bonyodalmas,a végén pedig ott egy kis extra meglepetés. Amúgy,Chandler azon kevés írók egyike,akiknek minden könyve nemzetközi bestseller lett. világ egyik A történet szerint Philip Marlowe,Chandler állandó detektívje,éppen egy előkelő szórakozóhelyen jár,amikor a parkolóban különös jelenetre lesz figyelmes. A boy-Amerikában,az ötvenes években még ilyen is volt-egy részeg férfi kocsijának ajtaját próbalja becsukni,csakhogy nem tudja,mert az úriember lába folyton lecsúszik. Marlowe megsajnálja az illuminált,barátnője által is magárahagyott fiatalembert,és hazaviszi. Terry Lenoxnak hívják,zavaros életű szerencselovag,éppen azon dolgozik,hogy feleségül vegye a dúsgazdag családból származó Sylvia Pottert,csakhogy a lány nem szereti a lúzereket. Philip és Terry haverok lesznek,ami az ő értelmezésükben annyit jelent,hogy hetente egyszer együtt kocsmáznak. Eldumálgatnak

 Balogh István és Karácsony András könyve olyan témával foglalkozik,amelyben való,legalábbis részleges jártasság elengedhetetlen a második világháború utáni Európa megértéséhez. A Német társadalomelméletek c.könyvet olyan Olvasóknak ajánljuk,akik már rendelkeznek szociológia és/vagy filozófiai alapképzettséggel. Megismerhetjük azt a folyamatot,melynek során a társadalomelmélet elvált mind a filozófiától,mind pedig az empirikus eszközökkel dolgozó szociológiától. Képet kapunk arról,hogyan alakult meg az ún.frankfurti iskola,milyen pozíciókat vívott ki magának Németországban,s Amerikából hazatérve hogyan növelte ezeket a pozíciókat. Szinte tanulmányról tanulmányra,sorról sorra követhetjük Karl Popper és a Bécsi Kör vitáját a pozitivizmusról. Eltűnődhetünk azon,éppen Horkheimer munkássága nyomán,hogy a társadalomtudományi megismerésnek egyáltalán része-e a társadalomkritika.Elgondolkodhatunk azon is,hogy kivonható-e a társadalomelmélet vizsgálódási köréből a jog,s milyen szerepet kap jog

 Krasznahorkai László regénye egyike a 21.század eddigi legjelentősebb európai prózai műveinek. A könyv címe a távol-keleti kolostorépítészet egyik szabályára utal:a kolostort északról hegy,délről tó védje,nyugatról utak fussanak az épülethez,keletről pedig folyók érkezzenek belé. A történet tehát a Távol-Keleten,talán Koreában,de ez nem biztos,játszódik. Genji hercegének unokáját gyermekkora óta kínozza egy vágy,amely már-már rögeszmévé fajul:egy kertet szeretne megtalálni,a Száz szép kert című könyv századik kertjét. Egy napon megszökik testőrei figyelő szeme elől,és egy addig sohasem látott városrészbe téved. Egy nagy fehér fal mellett sétál sokáig,majd egy buddhista kolostorba ér. Teljesen üres minden,sehol egy lélek,a Buddha-szentélyt feltörték,a harang már mindjárt bedől,a főnök lakószobája pedig tele van nyugati cuccokkal,whiskyvel,meg egy nagyon furcsa,a végtelennel foglalkozó,bosszantó stílusú matematikai könyvvel. Mindeközben Genji herceg unokájának testőrei lerészegednek,és

 A könyv alcíme:Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Rachel Botsman azt vizsgálja kitűnő könyvében,ami minden emberi és társadalmi kapcsolatban legfontosabb:a bizalmat. A társadalom fejlődése során Botsman szerint a bizalomnak három típusa alakult ki. A helyi bizalom a kisközösségekben élő embereket jellemezte. Az intézményi,közvetített bizalom a "szervezett ipari társadalom" (lényegében a 19-20.századi fejlődés) sajátossága,míg a megosztott bizalom lényegében horizontális, és a 21.századra,a virtuális korszakra jellemző.  A Kiben bízzunk? című könyv lényegében ezt a megosztott bizalmat elemzi,annak az emberi társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatásait vizsgálja. Hogyan is alakult ki ez a fajta bizalom?Úgy,hogy a fejlett civilizációban élő ember elvesztette bizalmát a pénzintézetekben,a márkákban,a nagyvállalatokban és végül az államban,amely nem védte őt meg az előzőektől. Ezt a bizalmi válságot használták ki az internet nagyágyúi:a köz

 Hogy mi indokolja,hogy Martin Luther Asztali beszélgetéseinek különböző kéziratait,feljegyzéseit külön könyvajánlóban ismertessük?Pusztán annyi,hogy anno a 16.században ezek külön könyvekben jelentek meg. Meg az is,hogy a különböző feljegyzők más-más témákra helyezték a hangsúlyt. Anton Lauterbach 1538-as naplójában például nagyon jelentős szerepet kapnak a reformáció atyjának közéleti kérdésekről vallott megnyilatkozásai. Olvashatunk itt arról,hogy Luther szerint a spanyolok és az olaszok gonoszok,a spanyol katonák pedig rosszabbak,mint a törökök. Luther nem szerette a jogászokat sem,azt mondta,veszélyes minden olyan ügy,amelybe jogászok keverednek. Ókori történelemhez is hozzászólt a jó öreg Martinus doktor:Nagy Sándor,Hannibal,Augustus császár, illetve Scipio hőstetteit hasonlította össze. De saját korának közéleti kérdései sem hagyták érintetlenül a Mestert:több feljegyzés is szól a választófejedelmek és a császár illetve a nép és a császár viszonyáról. A kérdés az,működik-e a ném

 Dr.Baksai László:Lambaréné-küldetés című kitűnő könyve Albert Schweitzernek,a Béke Nobel-díjjal kitüntetett orvosnak,filozófusnak,teológusnak,zenésznek és zeneesztétának állít nagyszerű emléket. A könyv első részéből Albert Schweitzer életútját,munkásságát és szellemiségét ismerhetjük meg. Képet kapunk az inspiratív családi háttérről (az édesapa protestáns lelkész volt),az iskolai botladozásokról,a fokozatosan kibontakozó zenei érdeklődésről. Megtudhatjuk,miért pont az orgona lett a kedvenc hangszer,s hogyan talált egymásra Schweitzer és Bach,és hogyan született ebből az egymásratalálásból egy több,mint 450 oldalas,mind a mai napig használt szakkönyv. Szinte magunk előtt látjuk a misszionáriusi elhívás kibontakozását,az óceánjárón való hánykódást,a megérkezést Egyenlítői-Afrikába. Politikai bonyodalmak az első világháború idején,aztán a misszió folytatása,elképesztő orvosszakmai eredményekkel.  Mindenellett viszont egy egészen egyedülálló,ma úgy mondanánk:keresztény-humanisztikus vilá

 A Nobel-díjas kanadai alkotó tíz új történettel örvendezteti meg Olvasóit az Ifjúkori barátnőm c.kötetben. A címadó elbeszélésben a narrátor anyja életének egy epizódját eleveníti fel. A pályakezdő tanítónő egy különös,excentrikusan vallásos emberek által lakott birtokon kap szállást,ahol két nővér él. Az idősebb,Flora,dinamikus,tetterős. Az ifjabbik,Ellie,folyton beteg,ágyban fekszik,nyavalygásával gyötri környezetét. Férje,Robert,korábban Florának udvarolt,csakhogy történt valami... Az Öt pont egy brit columbiai kisváros,Victoria,üzleti negyedének neve. A cukrászdát egy ambíciózus délszláv család vezeti. Lányuk,Maria,nagyon okos,talpraesett,már kamaszlány létére irányítja az üzletet. Egy keresztje van:kissé csúnyácska. Marianak senki sem udvarol. Ám akad egy mentőötlet. Almeda Joint Roth életnék utolsó éveit ismerjük meg a Meneseteung című elbeszélésből. Almeda költő,nem túlzottan eredeti,de azért olvasható,a kisváros közönsége szereti. Almeda a város nyomornegyedének szélén vásarol

 Dánielisz Endre a magyar szellemi élet egyedülálló alakja. Író,pszichológus,tanár,nyelvész. Foglalkozik többek között Arany János-kutatással és nyelvművelő cikkeket is ír. "És áhítattal ejtsétek a szót"című könyve a Fáklya című folyóiratban és a Bihari Napló c.napilapban 1986-1993.között megjelent cikkeinek gyűjteményét tartalmazza. (Vagy jobb úgy mondani:gyűjteménye?) Kilenc,különböző tematika szerint osztotta fel Dánielisz Endre ezeket a cikkeket,kilenc nagyobb fejezetből áll tehát a könyv. Az első fejezet az "Édes anyanyelvünk" címet viseli. Megtudhatjuk,ki írta le először,hogy az anyanyelv "édes",hány szóból áll a magyar nyelv,hogyan nyilatkoztak német és itáliai nyelvzsenik a magyar nyelvről.  A második fejezet, "A szépen szólásról",a hétköznapi nyelvi etikett témájában igazítja el az Olvasót. Hogyan illik köszönni? Kiket tegezünk,kiket magázunk,s kiknek mondjuk azt,hogy Ön?Helyes-e azt mondani valakiről,hogy hiányzik egy kereke?Mi befolyás

 Fáy Ferenc kanadai magyar költő Magamsirató című kötete 1967-ben jelent meg. Több,mint tíz év telt el a nagy történelmi élmény,az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. A költő bölcsebbé,tapasztaltabbá vált emigrációjának kezdete óta. Magyarságról,történelemről,költészetről vallott felfogása mind mélyebbé,árnyaltabbá válik. Istennel való személyes kapcsolatát a korábbi kötetekhez viszonyítva teljesen másképpp fejezi ki. Míg a korábbi kötetekben lehetségesnek vélte az Istennel való személyes kapcsolat kialakítását,addig most úgy látja,az ember annyira gyenge,hogy legfeljebb harcolhat Isten ellen,de nem találhatja őt meg.(Együgyü ének Istenről;Isten;Külváros) Meglátja Bem Józsefben a szülőföldjétől távolszakadt katonát (A Bem szobornál),érzi az egyre fogyatkozó időt,melyben az ember csak Isten segítségével lehet ember (Negyvenöt év). A címadó versben (Magamsirató)az eddigi életét eluraló külső és belső,személyes és társadalmi törvényeket kívánja megváltoztatni,a szellem alkotásának,ön

 Ezt a könyvet nagyon fontos könyvnek tartom,azt gondolom,minden tizenéves fiatalnak el kellene olvasni. Lexy Ryan:Sodródás című könyve egy nagyon fontos társadalmi jelenségről szól:a fiatal sztársportolók életének kisiklásáról.  A mű főhőse ifjú és tehetséges futballista.Pályafutása felfelé ível,hétről hétre gólokat rúg,közönségkedvenc,interjúkat ad,írnak róla az újságok,szinte istenítik. Minden adott ahhoz,hogy felnőtt válogatott játékos legyen. Csakhogy feltűnnek a láthatáron a haverok. És velük együtt feltűnik az alkohol,a drog,meg a hedonizmus. Hősünknek egy idő után már nincs kedve edzeni,balhézik a mesterrel,botrányokat csinál. Klubcsapata fél évre eltiltja,miután belekeveredik a drogügybe. Az ünnepelt sztárból megvetett ember lesz,aki otthon ül,sebeit nyalogatja,elmerül az önsajnálatba. Le akarna állni, vissza szeretne térni a normális életbe,de nem tud. Nincs,aki segítsen. Ráadásul újabb kísértés érkezik. Legjobb barátjának gyönyörű felesége,hát szóval,értésére adta,hogy nem e

 A svájci Max Frisch a 20 századi európai irodalom kiemelkedő egyénisége. Drámákat,regényeket írt,melyeket a kritikusok,nem egy esetben csak jobb híján,az "expresszionizmus"kategóriájába soroltak be. A Játék az életrajzzal viszont valóban expresszionista dráma.Létkérdések feszegetése,nemlineáris történetmondás,szaggatottság,sokszor valószínűtlen szituációk,és mindenekelőtt:a nyelvnek,mint szubsztanciának olykor önálló élete. Egyszóval:ez egy modern dráma. El is hangzanak a szereplők szájából olyan nevek,mint Wittgenstein,Adorno. A színmű magyarul megjelent önálló könyv formájában is,de aki nem irtózik a gyűjteményes kötetektől,az a Világszínpad sorozat 3. darabjában is megtalálja. A történet főhőse bizonyos Kürmann úr,akinek addigi életét csupa tragédia kíséri. Alkoholista édesapja,aki egyébként jóindulatú ember,részegen legurul pékségének lépcsőjén és meghal. Iskolatársának a világháborúban kilövik a bal szemét. Őt magát az iskolában folyton csúfolják,mert egyszer tornaórán

 Hogy kicsoda a tejes(kisbetűvel kell írni!)?Senki nem tudja. Talán nem is érdekel senkit.Anna Burns furcsa,különleges világában az emberek annyira az ellentétekre koncentrálnak,hogy nem tudják megfogalmazni,ki is az a tejes. A kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A tejes,az egy ember,vagy valami olyasmi. Ennyit kell tudni róla. Az észak-írországi közösség normái szerint a világot örök időktől fogva létező és kibékíthetetlen ellentétek uralják. Katolikusok és protestánsok,angolok és írek,gazdagok és szegények konfliktusaiból épül fel a városi élet. Az állam pedig,amelynek feladata lenne megakadályozni az ellentétek elmélyülését,maga is erőszakszervezetté,szürreális ellenségkeresés eszközévé válik. Tömeges gyilkosságokat hajt végre,mindent megtesz azért,hogy a lakosság ne bízzon benne.  Szürreális világ-szürreális nyelv. A mondatok gyakran állítmány nélküliek,az alany nem pontosan körülhatárolt,inkább csak határozók és furcsa jelzők által körülírt. Nem tudhatunk meg semmiről semmit,Ann

 A Tótékat annyian magyarázták már félre,hogy néhány alapvetést muszáj tenni ezzel a nagyszerű Örkény-darabbal kapcsolatosan.  A legfontosabb talán az,hogy a Tóték nem egyéni,nem személyes dráma. Örkény István tragikomédiája történelmi példázat,a magyar nép múltja és jelene egy groteszk történetben elbeszélve. Más írók patetikus hangvételű sorstragédiákat alkottak,addig Örkény görbe tükröt tart történelmünk elé,amelyben,hogy,hogy nem,de felismerhetjük önmagunkat. Második világháború?Lehetne az első is,de lehetne a Rákosi-korszak is. Utóbbi esetben az őrnagy lenne Rákosi Mátyás alteregója. Üldözési mániája van,nem bírja,ha áznéznek a válla felett. Kis termetű.Paranoiásan félti egészséget. Nagy munkabírású,élvezi a gépies,sehová sem vezető,nagyüzemies munkát,s másoktól is elvárja,hogy élvezzék azt.Mindemellett kitűnő manipulátor:azt állítja,Tóték hívták meg őt.  Kihasználja vendéglátóit,akárcsak a kommunista diktátor a saját népét. Feltétlen azonosulást kíván saját értékeivel,még azt sem

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhelyez

 Galgóczi Erzsébet nem tartozott a Kádár-korszak dédelgetett kedvencei közé. Regényeiben(a mai Olvasók leginkább a Vidravast és A közös bűnt ismerik),novelláiban őszintén,minden szépítés nélkül írt a falusi emberek,a gyári munkások életéről. Az általa rajzolt kép gyakran nem egyezett a hivatalos propaganda által sugallt hurráoptimista nézőponttal. Az írónő tragikusan korai halála után Vasy Géza irodalomtörténész állított méltó Emlékkönyvet e nagyszerű alkotónak. Megismerhetjük,Galgóczi kéziratos,félbemaradt önéletrajzából a szülőfalut,Ménfőcsanakot,melynek határában zajlott le 1044-ben a ménfői csata. Képet kapunk a hajnali fél ötkor gyári munkába induló esztergályostanonc életéből. Látjuk,hogyan olvas hajnalban,a konyhában Petőfit a tizenéves falusi lány. Lépésről lépésre követhetjük,hogyan lett Galgóczi Erzsébetből író. Bevezetést nyerünk egy igazán nagy író alkotói módszerébe:hogyan választ témát,hogyan dönti el,milyen műfajban írja meg az adott témát,mit tanulhat a szépíró a krimit

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze