Könyvekről mindenkinek

 Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő.   A diákok, a teh

 Igazából a borító belső oldalán található Előszó irányította érdeklődésémet Varga Lajos könyvére. Nagyon rokonszenvesnek tartom, hogy a mai, agyon-professzinalizált, túlspecializált világban Szerző a reneszánsz ember eszményképét vallja: a kíváncsi, sokfelé érdeklődő, az életet egységes egészként felfogó szemlélet csodálatos eredményeket hozhat. Varga Lajos nem tartja a szó nálunk meghonosodott értelmében írónak önmagát, ő pusztán összegyűjtötte Az elégedetlenség jogán című kötetébe azokat az írásokat ( interjútól elbeszélésrn át esszéig), melyeket a mai napig- azaz könyv megjelenéséig, 1989-ig- aktuálisnak, érdekesnek tart. Számomra rendkívül rokonszenves ez az írói hozzállás- mely párosul nagyon jó, példamutató íráskészséggel, és egészen eredeti világlátással.  A kötetet az Egyéni idő-munkaidő című, 1968-ban keletkezett írás nyitja ( egész Európa történelmében jelképes, itt is kulcsfontosságú). A belső monlógikus szerkesztésű novella arról szól, hogyan teszi tönkre az embert a szoci

Nagyon fontos történelmi könyvvel örvendeztette meg Majtényi György az Olvasókat.  A K-vonal.Kiváltságok és elit a szocializmusban az 1945 utáni Magyarország elitjének életmódjáról, mentalitásáról, részben összetételéről szól, és arra a kérdésre is választ keres, vajon hogyan viszonyultak a " tömegek" a párt- és állami elit meglehetősen " nyugatias" szórakozásaihoz. Az alábbi könyvajánlóban néhány megjegyzét szeretnék fűzni ehhez a kitűnő könyvhöz, mellyel rmélhetőeg kedvet csinálok ahhoz, hogy elolvassák ezt a remek könyvet.  1. Ami az 1945 utáni, polgári társadalmátó megfosztott magyar társadalomban luxus volt- vadászat,úszómedence a kertben- az a polgári normák szerint, polgári társadalomban voltaképpen a felső középosztály természetes életformájához tartozna. A kiáltó ellentét akörül volt, hogy a kommunista propaganda áltaában véve hangsúlyozta a visszafoogottságot, a szerénységet. Úgy látszik, az elitre nézve ez nem volt kötelező. Sok magyar érezte úg,y hogy am

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 Szilvási Lajos a 20.század második felének, a Kádár-korszaknak egyik legnépszerűbb bestseller-írója volt, könyvei ma már elképzelhetetlenül magas példányszámban keltek el. Az adott kor társadalmi kofliktusait ábrázolta, a lehetségekhez mérten őszintén. Általában azzal az értelmiségi réteggel foglalkozott, azoknak az életét tanulmányozta, akik 1945 után, munkás- vagy parasztcsaládból váltak ki , és lettek orvosok, ügyvédek, tanárok, tisztviselők. Ma már könyvei nem annyira népszerűek, pedig van közöttük néhány örökévényű remekmű. Ilyen például az Ördög a falon. Nagyon rövid spoilert közlök a regényről, elöljáróban kiemelve, hogy komoly lélektani regény ez, nem feltétlenül a cselekmény hordozza a mű lenyegét.  Egy tizennyolc éves fiú azt a vádat szegezi negyvenéves apjának, hogy túlságosan belekényelmesedett az életbe,nincsenek olyan konfliktushelyzetei, melyek átélésével és megoldásával fejlődhetne. Az apa elmesél egy történetet, mely velük esett meg, és amely mggyőzően cáfolja a fiú v

 Igazi ínyencség:magyar krimi az 1970-es évekből. Grandpierre Lajos:Mérges gyümölcs című könyve 1979-ben jelent meg, ekkoriban a magyar Olvasók még csak angol és szovjet krimiket olvashattak, olykor-olykor. A mérges gyümölcs című könyv cselekménye ízig-vérig magyar, s ízig-vérig visszatürkrözi a Kádár-korszak világát, mentalitását. Egy kicsit furcsa spoilert közlök erről a könyvről, némi önálló észre vételt is fűzök hozzá. A cselekmény 1972-ben játszódik:Kolecsánszki Lőrinc, a kommunista rendszerben kissé különcnek számító, pénzjáradékaiból élő öregúr, nem akar felkelni. Kecskésék, akik afféle házvezetői-gondnoki szerpeet töltenek be az idős férfi mellett, benéznek az ablakon. Mindenfelé piócák mászkálnak a szobában, ez annak a jele, hogy Kolecsánszki horgászni indult, az állatok viszont kiszabadultak a befőttesüvegből. Az öregúr pedig az íróasztala mellett ül, feje vérbe fagyva, három ujja láthatólag megsérült. Halott, a kiérkező rendőrség azonnal gyilkosságra gyanakszik. Az orvosszak

 Csaplár Vilmos:Edd meg a barátodat!című könyve egyszerre történelmi regény,családregény és fejlődésregény ( igen, a szó goethe-i értelmében). Egy magyar fiatalember felnőtté válását meséli el, és az 1940-es-60-as évek között játszódik, a huszadik századi magyar történlem egyik legmozgalmasabb időszakában. Csaplár Vilmos bemutatja, hogyan serdült fel és illeszkedett be egy generáció a Rákosi-féle kommunizmus, az 1956-os foradalom és szabadságharc, valamint a puhább, de kommunista Kádár-rendszer idején.  Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni, miért is tetszett nekem ez a könyv, s miért javaslom elolvasásra minden történelmet és irodalmat szerető magyar embernek.  1. Példamutató az Edd meg a barátodat! történelemábrázolása.A történelmet alulnézetből, az egyszerű, városi kispolgár nézőpontjáből mutatja be a könyv, a nagypolitikai változások csak háttérként szolgálnak- de olyan háttérként, mely beleissza magát a mindennapokba, lehetetlen előle elfutni. A politikatörténeti vonatkozáso

 Halász Gábor és Fazekas Ágnes könyve különleges, talán azt is mondhatom: egyedülálló a hazai pedagógiai szakridalomban. Nemcsakhogy beszámol három kontinens pedagógiai-tanulás- és tanításmódszertani újításairól, hanem teszi mindezt regényes formában,úgy, hogy akár egy elsőéves egyetemi hallgató számára is élvezhető a mű stílusa.Azt szeretném, ha a magyarországi iskolák minél többet átvennének az itt olvasottakból- de nem kritika nélkül, majom módjára máslva, hanem adaptálva a hazai viszonyokhoz. Az alábbi igen rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy fejezetről fejezetre, valamennyi pedagógiai innovációt végignézzük, inkább csak azokról szólnék egy-két mondatot, melyek megfogtak, megragadtak, s amelyekről, úgy vélem,átültethetőők a magyar valóságba.  1. Ami leginkább megérintette a lelkemet, az a fukusimai példa. A 2011-es természeti és műszaki katasztrófa után rengeteg gyerek maradt árva, félárva, illetve nagyon sok gyermekben hagyott maradandó lelki sebet a tragédia. A japán oktatá

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak. És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.) 1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatód

 Beke Albert, kitűnő irodalomtörténész,nagyon őszinte, korrekt könyvet írt Illyés Gyuláról, a huszadik század nagy- vagy nem is annyira nagy- költőjéről, írójáról. ebbben a rövid könyvajánlóban nem tudunk a monumentális ( több, mint 650 oldalas) mű minden megállípításáról szólni, inkább néhány észrevételt, megjegyzést fűznék Beke Albert könyvéhez.  1. A könyv nagyon jó,nagyon tetszett, élmény volt olvasni. Megdöbbentett, ahogy Szerző felvállalja véleményét, ritka dolog manapság az ilyesmi. 2. Ez a könyv nagyon időszerű. Éppen ideje volt, hogy Illyésről valaki megírja az igazat, bírálóan merjen szólni róla. 3. Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy az a fajta kultusz, az a piedesztál, melyre " követői" Illyést helyezték", teljesen indokolatlan. Illyés nem volt tehetségtelen ember, de hogy " költőfejedelem" vagy " írófejedelm" lett volna, az teljesen kizárt. Legfeljebb, ha a "fejedelem" szót rossz értelemben értjük: olyan fejedelem, aki nem tehet

 Volt a magyar történelemnek egy korszaka, melyben minden tett és mondat és vers olyan forrónak, néha lelkesítőnek, vagy legalábbis biztonságosan langyosnak tűnt:ez volt a több, mint harminc éven át tartó Kádár-korszak.Aztán ennek a történelem véget vetett, de valahogy a dolgok nem akartak langyosak maradni. Egyesek - magukat önmaguk gyártotta mondákon, mítoszokon agymosva- szörnyekké fúvódtak és ordítani kezdtek, mások kiszálltak a játékból, s voltak helyek, ahol látszólag minden maradt a régiben, csak épppen kihűlt ( Keresztény és közép).A Hideg című könyv erről a korszakról, a világszintű váltásról, a semmi-nem-olyan-mint-amilyennek gondoltuk- korszakról szól. És az egyénben végbemenő paradigmaváltásról. Kemény István kiválóan ábrázol, gondol, kibont, elhallgat, játszik ( igen, ilyen is van), mindig, amit kell. Ez a könyv, a Hideg című versgyűjtemény, lelki-szellemi ajándék, tőle, mindannyiunknak.  A bzonytalanság lett a norma. Az első versciklus címe.Igen, nem,talán. Csak az Igen-t

 A meglehetősen " krimiszerű" cím ellenére H.Barta Lajos könyve egyáltalán nem krimi,inkább bűnügyi témákkal is foglalkozó szociográfia. A kiváló újságíró, publicista remekül vette észre a Kádár-korszak mindennapi életében jelentkező torzulásokat, elmaradásokat, groteszk helyzeteket. Minden esemény ( többnyire ezek tragikus események) mögött az emberi lelket, a lélektani motivációt kereste. E rövid könyvajánlóban csak rövid ízelítőt nyújtunk ezekből a furcsa ( erről is lesz szó) szociográfiákból. Azaz:újságírói magánnyomozásokból. Egy pár csizma:egy élet. Ez a kötet nyitódarabja, meglehetősen érdes, brutális történet, mely a 20.század magyar valóságában esett meg. A második világháború vége felé, 1945-ben, amikor a szovjet csapatok már Magyarország területén vannak, a falu gazdag parasztjai összeülnek egy iszogatásra. Kissé jól sikerül az iszogatás, kora délutánra már mindannyian részegek. " Megtalálják" a birtokon dolgozó, kissé együgyű bérest, aki olyan szegény, h

 Hogyan alakult a kereskedelem és általában véve a gazdaság helyzete az elmúlt századok egyes közösségeiben? Egyáltalán, miként kezelte például a 18.század rendies világa a kereskedelem, a pénzmozgás jelenségét, témakörét? Miért alakult úgy és ahogy az árutermelés a kapitalizmus kezdetén egy kisvárosi milliőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit szerkesztőpáros által összeállított tanulmánykötet, a Piacok a társadalomban és történelemben. A könyv a Rendi társadalom-polgári társadalom sorozat 26. köteteteként látott napvilágot.Ebben a terjedelmi korlátokkal alaposan küszködő könyvajánlóban kiemelünk néhány, recenzens számára érdekes ( ez, természetesen, szubjektív értékítéleten alapszik...) tanulmányt- reméljük, ezáltal érdekessé és olvasásra kívánatossá tesszük a többit is.  Kezdjük a végén! A Kádár-korszak mindennapos jelensége volt az úgynevezett  fusizás, azaz a gyár eszközeivel, vagy éppen munkaidőben végzett pluszmunka.

 Hallottak már olyan részvénytársaságról, melynek  - nincs tulajdonosa - egyetlen tulajdona egy lépcső, de az sem az övé - egyetlen részvényt sem bocsátott ki? Egyvalamije van:ügyvédje. Oláh Gábor tapolcai születésű ( 1938) író, képzőművész dokumentum-hangjátéka egy ilyen részvénytársaságot mutat be. A hangjáték nagy sikert aratott, és 1979-ben könyv alakban is megjelent.  Voltaképpen nem másról van szó, mint a történelemről. A két világháború között Budapesten működött egy részvénytársaság, ennek, sok más mellett, volt egy bérháza. Magyarán: a részvénytársaság azzal foglalkozott, hogy a saját tulajdonában lévő házban bérbe adott lakásokat. Csakhogy jött a második világháború, és a házat lebombázták. 1945 után, az újjápítés időszakában, a romokat tökéletesen eltakarították. Viszont nem törölték az épületet a földhivatali nyilvántartásból. Egyrészt azért, mert akkoriban mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt a hivatali ügyintézésnél, másrészt mert bíztak abban, hogy a házat egyszer m

 Az 1980-as években fellendült a magyar bűnügyi regényírás. Egészen különleges műfajú könyvek is megjelentek a boltokban. Alföldi Imre: minden lében két kan áll című könyve paródia, mégpedig a Roger Moore és Tony Curtis főszereplésével hazánkban is bemutatott Minden lében két kanál című filmsorozat irodalmi paródiája- de nevezhetnénk adaptációnak is. Az alábbiakban közölt spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz, nem lefeledve, hogy krimiről van szó, nem áll szándékunban a gyilkos személyét elárulni.  Bihari Bence, a kisváros közepes tehetségű, pitiáner sztrikal foglalkozó újságírója megromlott házasságban él. Ez főképp annak köszönhető, hogy felesége, aki az évek során egyre kövérebb és házsártosabb lett, a vasárnapi fociemccsek idejére mindig kitalál valami családi programot. Ezen a hétvégén például tavaszi nagytakarítást kellene csinálni. Bihari úr fellázad, s fiatalabb szeretőjénél keres testi-lelki felüdülést. Éppen túl vannak egy forró szeretkezsen, amikor kiabálást ha

 Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok című könyvében folytatja azt a tematikát,amit korábbi munkáiban már oly nagy olvasói érdeklődés közepette tárgyalt:történetek,elbeszélések,interjúk révén tárja fel az 1970-es-80-as évek legnagyobb visszahangot kiváltó magyarországi bűncsekekményeit. Rövid spoiler gyanánt felidézzük ezeket a történeteket. Mivel bűnügyi tematikáról van szó,minden rejtélyt nem fejtünk meg,hagyunk az Olvasónak is. A Korhadt fának korhadt ága című fejezet voltaképpen egy interjú a börtönben. Rózsát a saját anyja és annak barátnője csábította be a bűn világába. Prostituáltként férfiakat kábítottak el,majd kirabolták őket. Az interhúból kibontakozik előttünk Rózsa nem éppen irigylésre méltó ifjúkora,szakadozott családi háttere. Hihetetlenül megrázó A siralomházban című interjú. Erzsébet,akit halálra ítéltek,megölte a férjét. A történet ott kezdődik,hogy a nő nagyobbik fia évekkel ezelőtt eltünt. Egy napon Erzsébet férje -ittas állapotban-bevallotta,ő ölte meg a fiút. Err

 A Laczó Ferenc és Varga Bálint által szerkesztett kitűnő könyv egyedüálló és sikeres újdonság a magyar történettudományban. A Magyarország globális története 1869-2022 című kötet azt vizsgálja, hogyan alakult az elmúlt közel kétszáz évben Magyarország nemzetközi helyzete, hogyan gyűrűztek be Magyarországra a nemzetközi politikai-gazdasági-társadalmi-életmódbeli folyamatok, illetve mennyiben sikerült ezeket a folyamatokat nekünk, magyaroknak is alakítanunk. Minden évhez tartozk egy közérthetően, jól megírt esettanulmány, rövid irodalomjegyzékkel. Útra kelhetünk az első osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióval, megvizsgálva, hogyan viszonyultak egymáshoz a Lajtán túli és magyar tudósok. Választ kaphatunk arra a kérdésre, volt-e bármilyen összefüggés az 1873-as tőzsdekrach és az ugyanebben az esztendőben kitört kolerajárvány között. továbbá feltehetjük a kérdést. ha az Osztrák-Magyar Monarchia tényleg a 19.század történelmének egyik legfejlettebb állama volt, hogyan lehetséges, hogy álla

 Egyedülálló építéstörténeti- és tegyük hozzá nyugodt szívvel: helytörténeti- könyv került a polcokra 2022-ben. Keller Ferenc, Kovács Péter és szerzőtársaik (Bajusz Boglárka, Czirják Róbert, Gazdag Olivér, Havrlant Benjámin máté, Ligeti József) Debrecen lakótelepiről írtak lenyűgöző könyvet. Persze, sokan fanyaloghatnak: ugyan, mi szépség lehet egy lakótelepben? De, ha elolvassuk a Debrecen paneles lakótelepi című munkát, be kell látnunk, hogy a huszadik században a lakótelep igenis nagyon komoly társadalmi, demográfiai és nem utolsósorban politikai igényeket elégített ki.  A könyv egy általános bevezetővel kezdődik, melyből megismerhetjük a panelek készítésének titkát, történetét, nemzetközi összehasonlításokat tehetünk. Megtudhatjuk, hogy az 1960-as években a Szovjetunióban ( ahol a lakáskérdés hasonlóan akut probléma volt, mint nálunk) már több, mint 300 házgyár működött. A 9.oldalon látható táblázat láttán igencsak megdöbbenhetünk, milyen alacsony volt még Budapesten is a saját für

 A Pártmunkások kézikönyvét elsősorban azoknak a fiatal történészeknek,kutatóknak,tanároknak ajánljuk,akik szeretnének megismerkedni a Kádár-korszak történelmével. A kézikönyvben mindaz megtalálható,amit az akkori kommunista hatalom egy MSZMP-tagtól elvárt-legalábbis papíron. Az már külön tanulmány témája lehetne,hogy a kézikönyvben leírtak hogyan működtek a Kádár-korszak Magyarországának mindennapi gyakorlatában... Megtudhatjuk, mi az a pártalapszervezet, kinek vagy kiknek a kezdeményezésére alakulthott ilyen, mit jelent a nyitott és zárt alapszervezet. Részletes képet kapunk az alapszervezet hierarchiájáról, kinek mi a feladata, mit csinál ( illetve sok esetben: mit kellett volna csinálnia) például egy MSZMP-titkárnak. Megismerjük a párttaggyűlés szerepét, keményen szájba rágja a könyv, hogyan kell ismertetni az országos párthatározatokat. Mivel Magyarországon, legalábbis a Szerkesztők szerint, szocialista demokrácia van, a tagságot már a taggyűlés szervezésébe be kell vonni. A napir

 A meglehetősen fuurcsa című szépirodalmi mű nem bűnügyi történet. A magyar irodalomról, valóságról, a magyar kultúrtörténetről szól, ál-riport-regény formájában. Megjelenése évében (1985) az irodalmi kritika nem figyelt erre a könyvre kellőképpen-talán az akkoriban még igencsak szokatlan műfajjal nem tudtak mit kezdeni-, de ezt már bánhatják, mert igen jó regényről van szó. Az egyes szám első személyben elbeszélő író és narrátor rendszeresen találkozik bizonyos Rév Zolival, aki kazánfűtő az Írószövetségben. Korábban maga is az írói életformát választotta volna, meg is jelent két regénye és egy novelláskötete, ám erkölcsi-ideológiai okokból úgy döntött, nem ír többet. Csakhogy van egy kis bökkenő:szíve mélyén mégiscsak megmaradt írónak. Longhorreában szenved, ami azt jelent, hogy bármiről végtelen hosszúságú történeteket képes mesélni. Minden fejezet egy-egy ilyen hosszú történet, melyben a dokumentarista értelemben vett valóság találkozik teljesen képtelen fikciókkal.  Az, hogy az 195