Bejegyzések

nemzeti címkéjű bejegyzések megjelenítése

Deák Attila:Bessenyei Ferenc

Bessenyei Ferenc a magyar színjátszás történetének egyik legnagyobb alakja. Már nagyon fiatalon országos ismertségre tett szert. Hosszú pályafutása során játszotta Othellot,Jágót,Galileit. Deák Attila könyve nem a megszokott színész-életrajz,mely időrendi sorrendben áttekinti egy sikeres pálya főbb állomásait. Deák Attila a szakmai súlypontokra,a pálya egyediségére és megismételhetetlenségére koncentrál. Olvashatunk ebben a könyvben szerepelemzést,melyet Bessenyei írt a Bánk bánról,amit mellesleg nem tartott jó darabnak. Találhatunk itt korabeli kritikákat,elismerőt és igencsak bírálót is. Olyan palyatársak emlékeznek Bessenyeire,mint Avar István vagy Huszti Péter,s ezek az emlékezések nem illusztratívak,nem bulvárszerűek,hanem segítik a teljesség felé vezető úton való előrejutást. Egyedül a képzőművészeti kiállításokon elhangzott menyitóbeszédet értem kissé feleslegesnek. Soknak,ahogy a rendezők mondják. Milyen ember és milyen színész volt Bessenyei? Deák Attila könyve nyomán azt

Max Fritsch:Stiller

Max Fritsch (1911-1991) svájci író regényeiben mindig aktuális társadalmi kérdéseket tárgyalt, olykor kiakasztva ezzel a kulturális és politikai elitet.Talán legismertebb könyve a Stiller, mely egy monumentális identitás-történet. Stiller- Anatol Ludwig Stiller svájci építész- éppen átkelni készül a határon, amikor letartóztatják, mert azt hiszik, ő egy bizonyos Mr. White, Amerikából, aki ellen körözés van érvényben. A regény ezek után párhuzamos szálakon fut: megismerhetjük Mr. White történetét, miért is körözik őt az USA-ban, illetve megismerhetjük Herr Stillernek, a menő svájci építész történetét. White igazi amerikai vagány, Stiller igazi svájci mintapolgár, legalábbis látszatra. Ez az emberi természet kettőssége: mindannyiunkban ott motoszkál az amcsi vagány, de mindannyian szeretnénk mintapolgárok is lenni. Stiller ( vagy Mr.White?) ügyvédje egy bizonyos Bohnenblust, aki szintén svájci- de az amerikai vonás hiányzik belőle. Egyoldalú, közhelyes, másokat folyton kioktató alak.

Magyarság Útja, 1939.december 22.

A Magyarság útja a két világháború közötti magyar szélsőjobb politikai hetilapja volt. Matolcsy Mátyás volt a főszerkesztő. A tartalomból: Matolcsy Mátyás értékeli 1939-et- A modern háborúban minden a technikai felszereltségen múlik- Pálffy Fidél szerint a nemzeti szocializmus az egyetlen járható út- Sinka István: költöztünk című verse- A magyar erkölcs uralkodó vonásai a férfiasság és a keménység- Finnek a történelem viharában- Nemzeti szocialista képviselők bemutatása- A paraszti tehetségeket a nemzet szolgálatába kell állítani