Könyvekről mindenkinek

 Pieter M.Judson A Habsburg Birodalom című könyve minden történész, történelemtanár és történelem szakos hallgató számára kötelező olvasmány. Judson nem a birodalom egyes területeit, országait, hanem magát a birodalmat teszi történészi vizsgálódása tárgyává. Az eredmény jó, de a nem-felületes Olvasó itt-ott talál a szövegben olyan megállapításokat, amelyeket megkérdőjelez. Hogy aztán a Szerzőnek vagy az Olvsónak van-e igaza, azt majd a jövő és a szakmai közmegegyezés eldönti. Ebben a könyvajánlóban azt a néhány, szerintem nem helyénvaló nézetet, megállapítást elemezném, melyek első olvasásra szemet szúrtak.  Itt van például máris az Előszó. Judson azzal vádolja a közép-európai térség történészeit, hogy kizárólag nacionalista szempontból vizsgálják a Habsburg-időszakot. Azt gondolom, ez nem igaz. Igenis születtek olyan könyvek, magyar nyelven biztosan,melyek felülemelkedtek a nemzeti elfogultságokon. Ha csak boldogult ifjúkoromra visszaemlékezem, ott van pl. Niederhauser Emilne...

 Erdődy Gábor kitűnő könyvének alcíme:A demokratikus polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés kivívásáért folytatott küzdelem vezéralakja Nagyon fontos, hogy történelmi nagyságainkról,államférfiainkról megfelelő életrajzok álljanak az Olvasó rendelkezésére. Erdődy Gábor: Kossuth Lajos című könyve megfelel ennek a feladatnak. Mégis, olykor vegyes benyomásaim támadtak a könyv olvastán. Éppen ezért ebben az ajánlóban kivételt teszek: a megszokott spoiler-technika helyett inkább néhány észrevételt, jót is, kicsit bírálót is, közlök. Hátha olvassa valaki... 1. Nem értem, miért ér véget Kossuth életrajzának tárgyalása a kiegyezéssel. 1867 után Kossuth közel harminc évig élt ( 1894-ben hunyt el, temetéséről már köteteket írtak szakavatott és kevésbé szakavatott, de lelkes történészek), s emigráns politikusként nagyban befolyásolta az ország népének társadalomról, politikáról vallott gondolkodását.  Különösen a falusi-kisvárosi lakosság körében Kossuth mindvégig népszerű marad...

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magya...