Könyvekről mindenkinek

 Az 1980-as évekre elvárássá lett,hogy a modern mese,az játszódjék modern környezetben. Így aztán Rege Sándor kedves mesehősét,Gumimókust,aki egy lélekkel rendelkező játék,beköltöztették egy lakótelepi lakásba,ahol késhegyre menő csatákat vívhatott holmi sepŕűkkel és egerekkel. Valljuk be,ez a szédületes kalandhalmaz már a nyolcvanas évek gyermekeit sem hozta lázba. Így aztán Gumimókust egyszerűen elfelejtették,néhány év múlva pedig jöttek az egyesek áltak bárgyúnak tartott,mások szerint egyetemes humanitárius eszméket megtestesítő amerikai gumimacik.  Pedig van fantázia ebben a gumimókus-karakterben. Nem tudom,kicsoda Rege Sándor,nem ismerem őt,de talán némi modernizálással,kis szuperhős-jellemvonásokkal,ez a karakter bizony modernizálható. Jó lenne,ha a Móra Könyvkiadó leporolná,felruházná valamiféle varázserővel,ez esetben a 21.század csillogó szemű gyermekei is örömteljes szívvel fogadnák. Ne hagyjuk elsikkadni a 20.század jó ötleteit,inkább tegyük őket vonzóvá,csúnya szóval:fogyas

Dean R. Koontz könyve a horror egyik klasszikusa. Három vonalon indul a cselekmény. Egy Frank nevű férfi éjszaka menekül. Valaki üldözi, de nem tudja, hogy ki. Leütik, de ő talpraáll, felkapaszkodik egy teherautóra. Egy táskát cipel, benne számára ismeretlen forrásból származó bankjegykötegek. eljut odág, hogy megpihen egy olcsó motelban. Mire reggel felébred, össze van karmolva a teste, zsebeiben pedig érétkes drágakövek hevernek. Bob és Julie Dakota magánnyomozók, egy informatikai cégtől kapták a megbízást, hogy figyeljenek egy hackerre. Csakhogy a hacker túl akar járni az eszükön, és bérgyilkosokat fogad ellenük. Majdnem sikerül győznie, de Julie egy remek ötlettel maguk javára fordítja a helyzetet. A hackert elfogják. Egy Candy nevű, meglehetősen torz jellemű fiatal férfi örömét leli abban, hogy úgy él ,mint vadállat, vagy mint egy macska- egyébként huszonhat macskájuk van. Együtt lakik nővéreivel, akik a mácskákat el is fogyasztják. Candy inkább az erdőre jár vadászni, egeret é

Gyerekkönyv, abból is a legjava...Csukás István legújabb hőse, a téli tücsök önmagában is paradoxon. A tücsök nyáron muzsikál, dehát korunkban minden változik és semmi sem az, aminek látszik...Arra gondolok, hogy a Téli tücsök meséi jóval több, mint jól illusztrált,  nyolcéveseknek szóló mesekönyv. Nem pusztán szórakoztat: egész filozófiai rendszer van benne. ( Ez már igaz volt a Pom-pom meséire is: Gombóc Artúrt mintha valami filozófia szakos egyetemi tanárról a Szerző...) A kitalált karakterek mintha a torz felnőtt világ paródiái volnának, a szellemes párbeszédek mintha a modern, távolódó emberi kommunikáció szatírái lennének, a hősök nem érnek célba, de azért jól érzik magukat, az írógép betűit pedig csak olyan abszurd lény tudja szavak írására fogni, mint a nyári tücsök. Szóval: mese gyerekeknek, a játék szintjén, mese felnőtteknek, a világmagyarázat szintjén. Csodálkozunk, ha ezek után azt írom: ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia? És, kérem, ne tessenek olyan felnőt

A könyv alcímei:Szokások, hagyományok. Versek, mesék, dalok. Nincs semmi baj Devecsery László: Ünnepelő című könyvével, korrektül benne vannak a nagyobb ünnepeken rendszeresen előadott versek, mondókák, általunk jól ismert gyermekdalok ( Bújj, bújj, zöld ág és társai).Rövid ismertetőt olvashatunk minden ünnepről. Megismerhetjük az újévkor, farsangkor, balázsolás idején, húsvétkor, pünkösd ünnepén, aratás alkalmával, karácsonykor előadott népi irodalmi alkotásokat (kevés kivétellel mind népköltés, leszámítva néhány Weöres illetve egy Devecsery-verset).  A baj magával az ünneprendszerrel van. a magyar egyházi ünnepek rendszerét túlnyomórészt a katolikus egyház alakította ki. Ennélfogva a keresztény ünnepek számtalan pogány hagyománnyal keveredtek össze. Kulturális saláta ez, ahogy egyre többet eszünk belőle, úgy egyre kevésbé ízlik. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy szükség van efféle könyvekre, mint az Ünnepelő. A 21. század sokszor erőszakolt, és rosszul értelmezett urbanizációja a gye

A mese gyógyít. Aki még nem tapasztalta ezt, még nem volt igazán beteg. Boldizsár Ildikó. Meseterápia című könyve persze nem fogalmaz ennyire radikálisan, nem is teheti, ám minden Olvasó volt már beteg. Emlékszik rá, mitől gyógyult meg? Emlékszik rá,hogy a kéthetes táppénz idején mikor volt az a bizonyos áttörés, a sok gyógyszer meg ágybanfekvés után? Hát akkor, amikor valami " pozitív történet" bontakozott ki a szeme előtt. Mondjuk, egy rokonával történt valami igazán jó. Vagy megnézett a tévében egy jó filmet. A lélek feltöltődött, ezáltal a test is feltöltődött, átvette a történet erejét, a sejtek pedig elkezdtek gyógyulni. Boldizsár Ildikó könyve nagyon alapos és nagyon okos. Szól a mesék szerkezetéről, fajtáiról, mese és mítosz kapcsolatáról, motívumokról, arról, hogy valóban India tekinthető-e a mesék őshazájának, szimbólumokról- végigvezeti az Olvasót a mesék teljes világán, ezen a hatalmas anyagon. Rádöbbenünk:nagyon keveset tudunk a mesékről, sokan még azzal sem vo

Susan Wilson könyvét eredeti meseszövése emeli ki a romantikus regények áradatából. A Sorsfordító nyár főhőse Kiley, aki fiatalkorában egy tengerparti amerikai kisvárosban nőtt fel, fiúkkal barátkozott: Mack és Grainger voltak legjobb cimborái, akikkel együtt lógott, hajókázott, stb. Aztán egy éjszaka megtörtént a baj: a három tizenéves kissé elfeledkezett magáról, mindkét fiú lefeküdt a lánnyal. Megszületett Will, és Kiley nem tudta, ki az apa. Jó évtizeddel később Kileynak vissza kell térnie a városba, mert szülei el akarják adni házukat, betegségük miatt lányuk bonyolítja az üzletet. Mack és Grainger azonnal kiszúrják Willt. Lehet, hogy az én fiam?- kérdezik maguktól. Vajon milyen választ kapnak? Magyarul megjelent a Reader's Digest Válogatás könyvek sorozatban, 2005-ben. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ajánló Ha segíteni szeretnél a rászorulókon: hisz.hu

A könyv alcíme:Bevezető gyakorlatok az olvasási készség fejlesztéséhez kisiskolásoknak Sokan, főleg pedagógia-elméleti szakemberek, már az 1970-es évek vége óta vitatkoznak arról, hogyan is kell a kisgyereket megtanítani olvasni. Van szakember, aki a szótagolásra esküszik, mások inkább szavakat gyakoroltatnak rogyásig. A MiniLÜK- A betűktől a szavakig című könyv nagyon jól illeszkedik minden , az általános iskolákban jelenleg használatos olvasástanítási módszerhez. Ártani tehát nem árt, sőt, véleményem szerint kifejezetten használ, mert az úgynevezett alapszókincset gyakoroltatja a nebulókkal. Nem erőltetett mesék, nem idióta médiahősök, hanem hétköznapi szituációk, a gyerekek nyelvén, nagyon alaposan, professzionálisan kidolgozva. Elismerésem az Alkotóknak, könyvük valóban hozzájárul a következő generáció felneveléséhez. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is :mediaszemle.blogspot.com

Felnőtteknek szóló mese? Gyermekeket felnőtté érlelő kalandtörténet? Mindkettő, ugyanakkor egyik sem... A címadás a hírpotáloknál mostanában divatba jött szokásra hajaz: adjunk az anyagnak minél hosszabb címet, hátha akkor jobban odafigyel rá a célközönség. Ettől eltekintve Romain Puertolas könyve messze nem hírpotál-kategória, sőt! kellemes, modern tündérmese, melyben egy asszony mindent legyőz, hogy nevelet lányát láthassa. Hiába tör ki a csúnya izlandi vulkán, hiába esküsznek össze az elemek a család ellen, az anya még repülni is megtanul, mégpedig tibeti szerzetesektől- és akkor itt, ezen a ponton megállunk. A meglehetősen hosszú című A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony című könyv ugyanis egyrészt multikulturális, másrészt okkult. Hogy miért multikulti, azt könnyű belátni, az európai anyának véletlenül pont arab nevelt lánya van. Az okkultizmusról pedig: az anya tibeti szerzetesektől tanulja a repülés művészetét. Harry Potter, csak fordítva. Így má

Áldott karácsonyt kíván minden kedves látogatójának a könyvajánló blog szerkesztője. Jövőre, 2017-ben ugyanúgy olvashatunk majd mindenféle könyvekről: krimikről, szépirodalomról, útleírásokról, történelmi könyvekről- csakhogy ezúttal a szerkesztő saját gyűjteménye, mintegy 3000 kötet kerül sorra. Az ünnepek alatt is olvassanak, főleg mesét a gyerekeknek. Tisztelettel:Szerkesztő.

Miért is ajánlom mindenkinek Gerald Seymour: Bűnbocsánat című könyvét? 1. Mert közelebb hozza a tragikus történelmi esemény, a délszláv háború borzalmait.Rendkívül életszerű. 2. Igazi Thriller, a szó nagybetűs értelmében- ugyanakkor nem öncélú erőszak, nem a vérfolyam a lényeg, hanem a logika és a lélek. 3. A szereplőknek igazi jellemük van. Nem mese- vagy képregényfigurák, hanem emberek. 4. Mert izgalmas és szórakoztató.

A könyv alcíme: A régi török népek irodalmának kistükre a VII-től a XV. századig. Az ujgur irodalomtól kezdve Hajnal-istenhez írt himnuszokon át bűnbánó imákig és szútrákig átfogó áttekintés a magyar kultúrára is oly hatalmas befolyásssal bíró török népek irodalmáról. Ha valami közöset keresünk ezekben a mind kulturális közegét, mind pedig érzelmi és gondolati világukat illetően teljesen különböző alkotásokban, az csak egy lehet: a mítoszok úgy élnek az emberekben, mint létező valóságok. A meseteremtő készség csodálatos tulajdonsága ezen népeknek. ( Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.)