Bejegyzések

fa címkéjű bejegyzések megjelenítése

Peter Wohlleben:A természet jelbeszéde

 A könyv alcíme:Kertészkedő hangyák,"liftező" ölyvek, virágillat és jégeső -Peter Wohlleben fantasztikus! Elolvas az ember a könyveiből néhány mondatot,s máris úgy érzi magát, mintha Németország valamelyik bükkerdőjében járna, vagy éppen a gyümölcsfákat metszené a saját kertjében. Wohlleben szerint a természet működése megérthető, ha odafigyelünk környezetünkre, kertünkre,a közelben levő erdőkre vagy éppen arra,tavasz ellenére miért nem dalol egyetlen madár sem. A természet jelbeszéde című könyv komplex értelmezést nyújt az emberi környezetről, mindennapi problémákra világít rá, s teszi ezt a tudomány legújabb eredményeinek felhasználásával, valamint személyes tapasztalok közvetítésével. Megtudjuk,voltaképpen mi a szél, mérsékelt égövben milyen szelek fordulnak elő, s azt is,miből következtethetünk arra, hogy erős szél várható, s ezek a következtetések milyen következményekkel járnak a kert egészére nézve. Eltűnődhetünk időjárás és állatvilág kapcsolatáról, belegondolhatunk,

Tomas Tranströmer:Boltívek végtelenje.Válogatott versek

 Tomas Tranströmer 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott- és az egész világ irodalmári- kritikusi közössége meglepődött. Egy ember, aki nem politizál, akit nem üldöznek, aki nem akar elnök lenni, aki nem tagja kismillió társadalmi szervezetnek- egy ember, aki azt teszi, amire elhívást kapott. Verseket ír, néha prózát ír. A boltívek vételenje című könyvben Tranströmer válogatott versei olvashatók. sokféle, mégis közös jegyeket hordozó költemények. Nehéz lenne eltéveszteni a költőt.  Miért is tetszett meg nekem ez a különös, furcsa költészet? Néhány pontban összegyűjöttem a válaszokat, tudva persz,e hogy egy ekkora irodalmi életművel kapcsolatban további kérdéseknek és további válaszoknak is helye van.  lássuk tehát, mi varázsolt el Tranströmer életművében! 1. Szinte minden versében ott a természet hangja, képe, jele. Olykor ezek a természeti képek egészen meghökkentő ( de nem szürrealista!) társulásokat alkotnak a világ más, néha kifejezetten az urbánus világból hozott képeivel. A Téli é

Dinara Mirtalipova:A képzelet erdeje

 Vajon kellően ismerjük saját folklórunkat? Tegye szívére a kezét az, aki minden nap találkozik- " találkoztatja magát"- népi stílusú kulturális alkotásokkal! Aki miden nap hallgat népzenét, vagy patkókat tesz a húsvéti tojásra. Szerintem manapság nem sok ilyen ember van.  Dinara Mirtalipova kitűnő könyve, A képzelet erdeje, pontosan ezért íródott. Íródott? Inkább " alkotódott, készült, rajzolódott". Nekünk, 21. századi egyencivilizáción felnőtt felnőtteknek meséli el, mi is az a kelet-európai folklór.  Megtudhatjuk, hogyan kell spirituális jelentéssel bíró virágokat, fákat, madarakat rajzolni. Láthatjuk azt, hogy egy kissé unalmas, agyonminimalizált lakásból hogyan lesz élő otthon: rajzolt vagy hajtogatott növényekkel, gyönyörű dobozokkal, tárolókkal, de akár nagyobb méretű bútorokkal is. Most leszünk csak igazán kreatívak! És eddig az ajánjó. A vizuális gyönyörűséget nem lehet szavakkal leírni. Tessék megnézni, és könyv esetében furcsa szó, de: használni, ezt a kö

Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata

A 21.század a komplex ökológiai látásmód korszaka. Míg korábban az egyes életformákat egymástól elszigetelve vizsgáltuk, addig mára előtérbe került az egyes fajok, létformák, élőhelyek közötti kapcsolat vizsgálata. Peter Wohlleben:A természet rejtett hálózata. Felhőt csináló fák, nefelejcsek és hangyakalács című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változtatta meg az egész Yellowstone Nemzeti Park életét a vezetőségnek az a döntése, hogy farkasokat telepít a part menti erdőkbe. Képet kapunk arról, mi köze van a lazacoknak a fákhoz, hogyan kerülnek állatok a kávéscsészébe és miért isszuk meg azokat, megismerhetjük a giliszták és vaddisznók első pillantásra nem nyilvánvaló kölcsönhatását. Együtt töprengünk azon, vajon a hangyák és levéltetvek szimbiózisának, vagy éppen a szúbogarak elszaporodásának az újonnan telepített bükkösökben, örülnünk kellene vagy éppen tenni ezek ellen. Olyan elképesztő adatokat tudhatunk meg, mint pl:az északi féltekén minden átlagos négyzetméteren 200 ezer egér él!