Könyvekről mindenkinek

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg. Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti n

 Kristó Gyula és Makk Ferenc a hazai középkorkutatás meghatározó alakjai voltak. A történész szakma  eléggé változatosan ítéli meg munkásságukat. Az viszont letegadhatatlan, hogy generációk magyar történelmi tudását és ízlését formálták műveikkel. A kilencedik és tizedik század története a Magyar Századok könyvsorozatban jelent meg. E munkának éppúgy vannak erényei, mint hibái, ezeket gyűjtöttem csokorba, hogy ezáltal is kedvet csináljak a könyv elolvasásához.  1. A magyar őstörténetről, honfoglalásról számtalan elmélet látott napvilágot. Az rendben is volna, hogy egy tudós-páros elkötelezi magát az egyik elmélet mellett ( nevezetesen: a Kristó-Makk történészduó a finnugor elméletet látja bizonyítottnak), de azt azért illik megemlíteni, hogy más elméletek is vannak, és ezek nem mindegyike sorolható az áltudomány kategóriába. 2.Hiányoltam a könyv elejéről- végéről a köszönetnyilvánításokat. Elvégre egy ilyesfajta munka létrehozása nem kizárólag két ember érdeme.  3. Az adott elméleten b

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 A könyv alcíme:A Római Birodalomtól a Jeruzsálemi Királyságig. A középkor új története Dan Jones brit történész könyvében arra vállalkozott, hogy a nagy birodalmak történetén keresztül mutatja be a középkor történetét. Hogy ez az interpretáció mennyire lett "új", arra csak azt tudom mondani:jómagam, történészként, számtalan olyan ténnyel, információval és mindenekelőtt új nézőponttal találkoztam a Birodalmak és trónok című könyvben, melyek az egyetemi tananyagban még nem szerepeltek. Az alábbi könyvajánlóban néhány észrevételt, afféle személyes reflexiót fogalmaznék meg a kiváló műről, hangsúlyozva, hogy felvetésekről, nem pedig véglegesen kikristályosodott álláspontokról van szó.  1. Szeretném megdicsérni és példaként állítani Dan Jones élénk stílusát. Ha valaki belekezd ebbe a könyvbe, tapasztalni fogja azt, hogy a mű szinte olvastatja magát. Nem lehet letenni, jómagam két " részletben" olvastam végig. Dan Jones komplex történelmet ír, tehát a politikacentrikus e

 Hihetetlenül izgalmas, komoly történelmi tudással megírt fantasy-regény A hitehagyott, amely a Sötét Mersant sorozat 1. kötete. Jól formált karakterek, egészen komoly akciók, mögötte pedig hitelesen formált karaktereke, lélektan. Recenzensnek ez az egyik edvenc könyve abből a műfajból, igazán szórakoztató, azoknak is ajánlom, akik szeretik a történelmet, de nem barátkoztak meg a fantasy műfajával. Kis, rövid, spoilert közlök, a könyvet pedig antikváriumokban, közkönyvtárakban lehet keresni.  A történet a virágzó középkorban,  vagy ahogy sokan hívják: a lovagkorban játszódik.A Dél-Franciaországban jelentős birtokokkal rendelkező Foix család egyik tagja, Gaston Foix, aragóniai grófnőt vesz feleségül. Csak utóbb derül ki, hogy a derék hölgy véralvadási zavarban szenved ( ezt hívták a korban " pireneusi vér"-nek), a legkisebb seb is életveszélyes lehet számára. Ez a betegség generációkon keresztül kísérti a Foix nemzetséget.Ráadásul az öreg Gaston, valami piszlicsáré becsületbel

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturális-történelmi-g

A 21.század magyar könyvészetének sikerműfaja a történelmi regény. Nem is csoda. Ha olyan színvonalú alkotások, mint Benkő László Tatárjárás-trilógiája, kínálják magukat olvasásra, akkor bizony a magyar közönség választása jó. A Tatárjárás-trilógia ugyanis- melynek második kötete a Két lélek egy testben- igazi remekmű. A történet ott folytatódik, ahol az első kötet abbamaradt, ennek ellenére önálló műként is olvasható. Főhős és narrátor a mongol udvarban kiképzett kém, Berény, aki kalandos úton eljutott Magyarországra Felesége,Melia otthon ül, és várja haza urát, ehelyett csak Ilyés, a szolga érkezik, ziláltan, véresen. Elmondja, hogy megtámadták őket, ura pedig leesett egy szakadékba. Melia legalább férje holttestét meg akarja találni, ezért elmennek a szolgával, a szakadékhoz, ahol is megtalálják az áldozat lovát, benne nyílvesszővel.  Az asszony úgy látja, a nyílvesszők hasonlítanak ahhoz, amelyeket a szolga használ. Gyilkossággal vádolja meg Ilyést, aki elmenekül. Az asszony egyed

A Szent István birodalma kitűnő könyv Magyarország középkori történelméről, eredetileg angol Olvasóknak, onnan lett átfordítva magyarra. Megismerhetjük a magyar honfoglalás problémáit, a kalandozó hadjáratok jellegét, mindazokat a gazdasági-politikai folyamatokat, melyek elvezettek a félnomád magyarság letelepedéséig. Engel Pál részletesen elemzi Szent István uralkodását, nyomon követi a 10-11. századi magyar történelmet, elsősorban politikatörténeti szempontból, de a gazdadás. és társadalomtörténeti szempontokat sem mellőzve. Visszautazunk Szent László és Könyves Kálmán korába, ott lehetünk a Bizáncból hazatért III. Béla udvarában, szinte magunk előtt látjuk a tatárok ( valójában mongolok) ellen kétségebeesetten védekező IV. Bélát, majd sajnálkozunk a 13.század végének eseményein, a szétdaraboltságon, a kiskirályok egyre növekvő, majd a központi uralkodói hatalmat teljesen szétromboló hatalmán. Károly Róbert és Nagy Lajos: lenyűgöző országépítések, új adórendszer, Európában vezető

Az egyik legérdekesebb történelmi regény, amit valaha olvastam. Az persze, hogy " érdekes", még nem feltétlenül esztétikai ítélet, mindenesetre olvasásra ösztönöz. És egy könyvnek, végül is, ez a célja. A Janus-Trubadúrvarázs című könyvben két történelmi idősíkon haladunk. Az egyik a klasszikus mgyar középkor, amikor is III.Béla király két fia, Imre és András harcolt a hatalomért. Szénpataki Ádám nehezen igazodik el a napról napra változó hatalmi viszonyok között. Ő költő, szeretne a mindennapi csetepatékon felülemelkedni. Szerelmes verseket ír, ezek azonban olyannyira megelőzik korukat, illetve olyan, történelmileg " rossz" időszakban látnak napvilágot, hogy teljesen visszhangtalanok maradnak. A másik idősík a reneszánsz. Janus Pannonius egyre inkább előretör Mátyás udvarában, egyre inkább közelebb kerül a mindenféle húsosfazekakhoz. Ő nem Szénpataki: ő püspök, nagy hatalmú. Csakhogy ő is költő, neki is egy jobb világ az álma, ő is kilóg, nem is kicsit. Aztán na

A könyv alcíme:Hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence Roger Crowley :Kalmárköztársaság című könyve a középkori egyetemes történet magyar Olvasó számára kevéssé ismert szegmensét mutatja be. Velence kis, cölöpházas faluból lett Európa egyik legrettegettebb és egyben legegzotikusabb állama. Már a 9.században az egész akkor ismert világgal kereskedtek, beleértve a muszlim Egyiptomot is, s ez a tény alaposan felháborította a bizánciakat, no meg a pápákat. A 10-11.században fogalmazódott meg a ' mi Adriai-tengerünk"- koncepció: Velence akkor tudja ellenőrzése alatt tartani az itáliai kereskedelmet, ha ellenőrzi az Adriai- tengert. A velenceiek döntő szerepet játszottak Konstantinápoly 1204-1205.évi tragédiájában-a keleti kereszténység fellegvára úgy meggyengült, hogy soha többé nem volt képes talpraállni. Nem tudott ellenállni az oszmánok növekvő terület-falásának sem. Ha így nézzük, Velence közvetett módon hozzájárult Konstantinápoly 1453. évi elfoglalásáho

Klaniczay Gábor szintézisjellegű művében, Az uralkodók szentsége a középkorban című könyvben,  az uralkodói szentkultusz középkori történetét és jellegét vizsgálja. Természetesen az ókori előzményekkel kezdi, megvizsgálja, miképpen hatottak bizonyos ószövetségi előzmények, valamint a Római Birodalom császárkultusza a középkori szentkultuszra. Elkülöníti egymástól az Isten-király és a szent király fogalmát és attribútumait. Részletesen foglalkozik Szent Olafnak, a talán legnagyobb középkori skandináv uralkodónak kultuszával, valamint beható részletességgel elemzi Beda Venerabilis angol krónikáját, a középkori angol história talán legtöbbet idézett forrását. Klaniczay Gábor szerint Nagy Károly frank király majd császár kultusza fordulatot hozott a középkor szellemi életében. Nagyon erős volt a frank hatás Kelet-Európában, ezt bizonyítja, hogy Szent Vencel kultuszára igen erősen hatott a Meroving-kori frank királyság szentkultusza. Szent Imre legendájában a 12.századi királyeszmény megt

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít

A Tanulmányok Budapest múltjából című könyvsorozat XXIII. kötete igen figyelemreméltó írásokat tartalmaz, melyek nemcsak Budapest, de egész Magyarország történelmének jobb megértéséhez hozzájárulnak. Számomra leginkább figyelemreméltó a Gárdonyi Albertről, a 19-20. századi nagy polihisztorról szóló írás. Mint a művek jegyzékéből kiderül, Gárdonyi Albertet szinte minden érdekelte: a munkanélküliség, a könyvtárügy, az érmek, Budapest történelme, a középkori pecsétek, a városok közgazdasági szerepe- szóval, egy igazi polihisztorral ismerkedhetünk meg, Hermann Ottóhoz hasonló kaliberű, csak éppen az önmenedzseléshez kevésbé értő úriemberrel. Ilyenkor merül fel a kérdés az emberben: jót tett-e a nemzetközi tudományosságnak a specializálódás? Nem lenne jobb sokoldalú szakembereket képezni, akik aztán meg is tudnak élni az eszükből? Gát Eszter tanulmánya is elképesztő. A 19. századi pest-budai zongorakészítőkről szól, elképesztő alapossággal, zenetörténeti felkészültséggel. Kiderül ebből a ta