Könyvekről mindenkinek

 Sokáig tanakodtam, vajon hol a helye a magyar irodalomban ennek a regénynek. Aztán ráébredtem az egyszerű válaszra: a legnagyobbak között. Akkor már csak az kérdés, hogy legnagyobbaknak hol van a helye... Ottlik Gézát általában az Iskola a határon című könyvéről ismerjük. Pedig a Hajnali háztetők szintén remekmű, csak valahogy kevesebb figyelem jutott rá. Ha egyetlen szóban akarnánk összefoglalni, miről is szól ez a mű, hát : a fiatalságról. Az emberi életrnek arról a korszakáról, melyben mindenki, aki embernek hívja magát, szerelmes, mindenki tanul, alkot, ábrándozik és néha még produkál is valamit. Amikor a mundenféle multságokról mennek haza a fiatalok, s mosolyognak rájuk a hajnali háztetők. Amikor elképzelni sem tudjuk, hogy a mi érzelmeink és gondolataink ne számítanának sokat a világrendszerben. a világot még nem ismerjük, de tapasztalataink már vannak, ezeket fogjuk az elkövetkező évtizedekben ( méghozzá kemény évtiezedekben) szépen egymásra rendezni, vagy legalábbis afféle él

 Jean-Luc Bannalec ( a név írói álnév, az igazit nem áruljuk el, hiszen a Szerzőnek sem ez a szándéka) Halál Bretagne-ban című könyve klasszikus krimi- egyúttal valami jóval több. Az Olvasó, miközben Dupin felügyelővel együtt Bretagne kiszámíthatatlan időjárású tájait járja, elgonodlkozik természetről, hagyományokról, pénzről és emberi kapcsolatokról. Az alábbi könyvajánlóban egyrövidke spoilert közlök erről a könyvről, aztán lehet menni a könyvesboltba, az antikváriumba vagy a könyvtárba, mert ezt a könyvet el kell olvasni.  Jöjjön hát egy rövid tartalmi összefoglaló! A történet Bretagne-ban, Franciaország egyik lgkülönlegesebb földrajzú és éghajlatú tartományában játszódik, valamikor a 21.században. Gyilkosság történik Pont Avenben, a szállodáiról és művésztelepéről ismert kisvárosban, ahol a 19.század folyamán Gauguin, Monet és sok más híres festő is megfordult. Az egyik legrégibb szálloda 91 éves tulajdonosát, Pierre-Louis Pannecet gyilkolják meg, mégpedig kegyetlenül, sok sérülést

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkezési

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

 Koszta József (1861-1949) a magyar Alföld legnagyobb festő-ismerőse, szerető és egyben kritikai realistája, aki- a róla szóló pletykákkal ellentétben- igenis járatos volt a festészet dolgaiban. Szó sem lehet arról, hogy a naiv művészek közé soroljuk!Megpróbálta az Alföldet,ezt az akkor sokak számára ismeretlen  tájat beemelni az európai képzőművészet elitkörébe. Aradi Nóra rövid terjedelmű munkája kiváló bevezetés ebbe a páratlan életműbe. Ajánljuk mindenkinek, aki szereti a képzőművészetet, de különösen figyelmébe ajánljuk a könyvet és Koszta József egész életművét az akademistáknak, a jövő művészeinek. Mert tudnunk kell arról, hogy ilyen is volt. Hogy voltak olyan idők, még a 20.század eleje is,amikor faluhelyen még szenzációszámba ment, ha egy nő tudott olvasni...Vagy:olyan szegénység volt hogy egy gyermeknek általában csak egy játéka volt.  De technikailag is érdemes Kosztától tanulni:minden képét úgy készítette ( ezt is Aradi Nóra könyvéből tudjuk), hogy folyamatosan nézte az ábr

 Szabó Vladimir a huszadik századi magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja volt. Supka Magdolna róla szóló könyve nem is annyira monográfia, mint inkább rövid áttekintés az életműről, ösztönzés a további kutatáshoz. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány, jellegzetesen Szabó Vladimir keze munkáját viselő alkotásra térnéki ki.  Az 1966-ban készült Emlékezés tava:remekmű. Egy idős házaspár ( kicsit olyanok, mint két angyal) belenéz a tóba és önmagát látja fiatalon. A háttérben nemesi kúria ( vagy kripta?). Az egész rajz buja vonalakkal rajzolt, erotikus felhangokkal telített.  Az Emlékek között szintén 1966-ban készült rajz, Szabó Vladimirt, úgy látszik, ezen alkotói korszakában sokat foglalkoztatta az öregedés problémája. Eltorzult, manó-szerű idős emberi test, mosolygó arc, körötte pedig emlékek végtelen sora: olajkályha, teáskanna, gitár, a kép jobb oldalán hegyes-völgyes-romantikus táj. Minden olyan vastag, szinte szétfeszíti önmaga kereteit.  Szintén az öregedés problémájával fog

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá