Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát című könyve mindannyiunknak szól. Legyen az ember vállalkozó, értelmiségi, fizikai dolgozó, sportoló, nyugdíjas, bármi, éljen a Föld bolygó bármelyik országában- mindenki életében akadnak óriások,nehéz ellenfelek akiket le kell győzni. Olykor ezek az óriások mi magunk vagyunk: a félelmeink, a korábbi tapasztalatokból szerzett negatív benyomásaink, előítéleteink, hamis tudásanyagunk. Gladwell esettanulmányokon keresztül mutatja be, milyen az, amikor a kicsi győz a nagy felett. Rövid spoiler következik, rövd könyvajánlónkhoz arányosítva! A Bevezetőben a híres bibliai történetet, Dávid és Góliát történetét elemzi. Gladwell interpretációjában a filiszteus harcos valószínűleg akromegáliában szenvedett, ami azt jelenti, hogy nem maradt abba a növekedése a serdülőkor után sem. Az akromegália ráadásul okozhat látászavarokat. Magának a történetnek pedig az a lényege, hogy G

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

 Erről a könyvről- mára könyvritkaság lett-  a későbbiekben fogunk részletesebb recenziót írni. Most csak egy rövid vázlatot " terjesztenénk" a Kedves Látogatók elé. Az áldozat, mint prezentáció- ez Németh László drámájának fő témája. Németh László nem a teljes bibliai történetet viszi színpadra, hanem azt az eseménysort, amikor a fogságba esett Sámsont a filiszteusok felvonultatják, mint a rómaiak afféle diadalmeneten az elfogott és megtört barbár vezetőket. Sámson belenyugodva, sztoikusan várja a véget, míg a vezetők, azaz a győztesek annál nyugtalanabbak. A dráma csúcspontja véleményem szerint a Delilával való beszélgetés. A darab 1945-ben keletkezett, közvetlenül a második világháború után. Németh László már akkor látta, hogy Magyarország sok esetben erőszakos szovjet megszállása, a régi típusú polgári erőkkel való leszámolás semmi jót nem sejtet.  Ha történelmi parabolaként olvassuk a drámát, Sámson a magyar nemzet, Sámson levágott haja pedig mindaz az eszmei-kulturális

 Nagyon szép tudományos karriert futott be Vermes Géza professzor. Makón született, a második világháború után emigrált, Angliában kötött ki, és 39 évesen már Oxfordban volt a zsidó tudományok professzora. Nem kis teljesítmény... A zsidó Jézus című könyvében a profeszor Jézus és a korabeli zsidóság viszonyát vizsgálja. A Biblia szövegrészeit együtt elemzi a korabeli és későbbi rabbinikus irodalommal. Így keres választ a következő kérdésekre: - Jézus valóban gyógyított és ördögöket űzött? És ha igen, akkor hogyan tette ezt? Valamint: ő volt a korban az egyetlen ördögűző? - Jézust nevezeték-e saját korában Úrnak, vagy ez utólagos megnevezés?  - Jézus valóban próféta volt? És ha próféta volt, voltaképpen miről prófétált? - Miért gyűlölték a farizeusok Jézust? Mi volt az ellentét oka? Szerepet játszott-e az üdvtörténetben az, hogy a korabeli zsidó közvélemény lenézte a galileusokat? - A törvény valóban törvény volt, a szó mai értelmében, vagy inkább csak útmutatás? - Valóban van adatunk ar

Vajon emberek írták a Bibliát a hagyományból táplálkozva, vagy emberek írták, a Szentlélek vezetése által? Ez a kérdés is felmerül ebben a rendkívüli, hazánkban eddig ismeretlen szemlélet jegyében fogant könyvben. Kai Michel és Karel von Schaik egy rendkívüli tudományos vállalkozásba kezdtek. Antropológiai szempontból olvasták végig a Könyvek Könyvét. Ez bizonyára sok hívő szemében istenellenesenek tűnhet- ám Michel és Schaik egyételműen kijelentik Az ember három természete című könyvükben, hogy ők agnosztikusok, illetve ateisták. Ők tudósok, akik a Biblián keresztül szeretnéknek rávilágítani az ember három természetére. Az első természet az úgynevezett intuitív természet. Szeretünk enni.Szeretjük a szépet. Szeretünk közösségben lenni. Szeretjük, ha szeretnek. A második természet az úgynevezett kulturális természet. Köszönni illik az idősebbnek. Szeretjük, ha a dolgok igazságosan alakulnak. Nem esszük meg a kutyát. A harmadik természet a racionális természet. Ha több pénzem van,

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

John Toland a 17-18.században élt angol filozófus és deista valláskritikus. Christianity not Mysterious c.értekezésében,mely könyv formájában is megjelent,egyrészt hitet tesz a deista elmélet mellett. Másrészt ki akarja zárni a kereszténységből a szerinte misztikus elemeket,például Krisztus feltámadását. Szerinte Isten mindenkit üdvözíteni akart,ezért nem kér az emberektől olyat,melyet nem tudnak racionálisan felfogni. Tolandnál az értelem megelőzi a hitet. Az értelem,Toland álláspontja szerint,a világ megismerésének egyetlen emberi módja. A Biblia viszont azt mondja,hogy hit által üdvözül az ember. Azt is mondja (Ján 4,24),hogy Istent szellemben és igazságban kell imádni. Toland és az általa képviselt deista felvilágosult eszmék felmérhetetlen káronat okoztak az európai ember szellemi fejlődésében. Mindent racionalizálni,tagadni a hitet,ez nem jó. Ez már istentagadás.   

Egészen mostanáig azt hittem, nagyjából ismerem a Bibliát. Aztán kezembe került Dr. Tokics Imre: A Könyvek Könyve. A Biblia lépésről lépésre című könyve, és alaposan át kellett értékelnem a Bibliáról alkotott ismereteimet. Rájöttem, azt sem tudom, hogy nevezték Mózes könyveit héberül. Az is világossá vált, miért tekinthető igaznak az az egyszerű, de sokat vitatott tétel, miszerint Mózes könyveit Mózes írta. Azt sem tudtam, mi fán terem az a Borszippa, és mi köze van Eszter könyvéhez. Sámson ereje valóban a hajában volt, s van-e ennek bármi jelentősége? Kiknek is nyújtottak menedéket a menedékvárosok? Mit is neveztek Dávid idejében Ofel dombjának?Hóseás valóban a kegyelem prófétája? Az igazi meglepetéseket azonban az Újszövetségi könyvek elemzése okozza. Miért van a Kolossébeliekhez írt levélben annyi ( szám szerint 33) hapax legomenon? Miért kételkedtek annyian abban, hogy a Zsidókhoz írt levelet Pál apostol írta, s miért kellett emiatt pápai szinten tanácskozást tartani? Valóban po

Ormos Mária, a nemrégiben elhunyt kiváló történész könyvét elsősorban a történelem szakot kezdő egyetemisták számára ajánljuk. Afféle történelem-elmélet ez, érthető, világos nyelven megfogalmazva, elfogulatlanul. A történelem és a történettudományok az első lépcső lehet a történelem komoly, igényes tanulmányozása felé. Az első rész a történelemmel, mint fogalommal, a történelem megismerhetőségével és ezen megismerhetőség korlátaival foglalkozik. Szó esik arról is, hogy a történelem segéd- és társtudományai mennyiben járultak hozzá a történelem egészének megértéséhez. Ormos Mária röviden szót ejt a különböző történettudományi iskolák ( pl. pozitivizmus, államtörténet, Annales-iskola) szerepéről is. A könyv második része a történeti idővel foglalkozik. Azt gondoljuk, ez sima ügy, nincs ezen mit beszélni- aztán kiderül, hogy mégis van. Akik ismerik a Bibliát, tudják, hogy a Könyvek Könyvében lineáris időszemlélettel találkozunk, míg a többi kori civilizáció inkább a ciklikus idő elméle

A Bibliaa szövege nem könnyű. Egyrészt azért, mert nem magyarul írták, több ezer éves hébert és görögöt kell magyarra fordítani, másrészt azért, mert teljesen más kultúrkörből származik. A Biblia semmilyen más könyvhöz nem hasonlítható. Éppen ezért nem könnyű megérteni. Ez okból hasznosak az olyasfajta könyvek, mint David Pawson:Kulcs a Bibliához című munkája, melynek 1. része az Ószövetség Törvényeit (azaz Mózes könyveit), Józsué könyvét, a Királyok könyveit, a Bírák könyvét, Jób könyvét, valamint a zsoltárokat és Salamon Példabeszédeit elemzi. Megtudhatjuk, a teológia mai állása szerint mikor és hogyan keletkeztek az egyes könyvek, milyen céllal íródtak. Képet kapunk az egyes könyvek korának történelmi helyzetéről. Szóról szóra haladó hagyományos bibliakommentár helyett Pawson inkább a vázat, az egészet, a szerkezetet elemzi. A 110.oldalon például a 2Mózes szerkezetéről láthatunk táblázatot, a 208. oldalon pedig a Mózes öt könyve és a következő öt könyv viszonyát taglalja a Szerző.

Billy Joe Daugherty könyve a keresztény családot állítja mintaképül mindazok számára, akik házasságban élnek vagy házasságot terveznek, vagy házasságban éltek, de elváltak. Daugherty kiemeli: a házasság Istentől szentesített szövetség, Isten akarata pedig az, hogy ez a Szövetség örökké tartson. Alapja a feltétel nélküli szeretet, az agapé. Daugherty szerint a híres szeretethimnusz, az 1Kor 13 erről, az isteni szeretetről szól. A 10.fejezetben részletesen olvashatunk a szövetség pecsétjeiről. Megtudhatjuk, miért veszélyes a randizás, főleg fiatalabb korban, s miért nem elegendő, hogy bűnvallással " rendezzük" a folytonos randizást. Szerző a családi élet minden vonatkozására kitér, vezérfonala mindig a Biblia. Szó esik a gyermeknevelésről ( Daugherty szerint igenis kell fegyelmezni a gyereket), a szexualitásról ( Isten ajándéka, a házaspár legszentebb egyesülése), s azt is megtudhatjuk, milyen okok állhatnak amögött, ha megromlik a házasság. Egymás el nem fogadása, meg nem bo

Kell-e a Bibliát magyarázni? A Jelenések Könyvét mindenképpen. Telis-tele van szimbólumokkal, többféleképpen értelmezhető kifejezésekkel, utalásokkal. Nem véletlen, hogy a Jelenések a Biblia teológusok által leggyakrabban elemzett könyve. Az már más kérdés, hogy a sok magyarázat mennyivel vezetett közelebb a megértéshez. John F. Walwoord úgy döntött: rendet vág. Eldönti, hogy premillennistáknak, a posztmillennisták vagy éppen az amillenistáknak van-e igazuk. eldönti, kiket vagy miket is jelképez az a bizonyos 144 000 angyal. Leszögezi, miért is olyan fontosak az égi hangok. Az a furcsa, hogy Walworrd eközben nem válik nagyképűvé és " észosztóvá". Nagyon szépen, tudományosan indokol mindent, nem tesz bántó megjegyzéseket a tőle eltérő álláspontot vallókra. A Jelenések egy nagyon szimpatikus, kétkötetes teológiai mű, pontos, okos, ugyanakkor érthető megfogalmazásban tálalva. Aki mindezt sűrítve akarja tapasztalni, nyissa ki az első kötetet a 86. oldalon! Itt a Thüatirabel

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

A paradigma szó általánosan elfogadott nézetrendszert, megközelítést jelent. Jonathan Cahn könyvében új történelmi paradigma megalkotására tett kísérletet- s azt kell mondanom, ez a paradigma igen-igen meggyőző. Ahhoz, hogy A paradigmát értően olvasni tudjuk, ismerni kell a Bibliából Akháb király, Jezábel királynő és illés próféta történetét. Azt ajánljuk, ezek nélkül hozzá se fogjon Jonathan Cahn könyvének olvasásához. Nem mintha a Szerző nem lenne előzékeny, elég sok bibliai idézetet tartalmaz a könyv, de azért jobb, ha önállóan kutakodunk... Aztán érdemes átnézni az USA 20. század végi történelmét, különös tekintettel Bill Clinton elnöki időszakára. Clinton nem fukarkodott a botrányokkal, különösen ismertté azonban a Monica Lewinskyvel folytatott - általa tagadott, majd beismert- viszonya tette. Cahn azt állítja, hogy a két történet összefügg. Akháb király vétke és Bill Clinton amerikai elnök vétke ugyanaz- csak éppen más korszakban. Nagyon szépen logikusan vezeti Olvasóit a Sze

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

Nagyon őszinte, nagyon keresztény, és nagyon biblikus mű. Peter Masters könyvének célja az, hogy küzdjön a felhígult kereszténység, a hiperkegyelem tana, az inkluzivizmus ellen. Elborzasztó, ahogy a történelmi keresztény egyházak feladták a bibliai kereszténységet egy homályosan definiálható tolerancia kedvéért. Megállni az igazságéért Peter Masters értelmezésében annyit tesz, mint kiállni a Bibliáért, az evangélium ügyéért, Jézus isteni és emberi voltáért, a " mindenki üdvözül" tannal szemben megállni a hitbéli igazságért. A kulcsszó: szeparáció. El kell különülni a hamis hívőktől, a hamis tanítóktól. Aki együtt imádkozik tévtanok övetőivel, aki együtt eszik velük ( azaz bizalmába fogadja őket), az bűnt követ el. Nagyon értékes és eredeti a könyv utolsó fejezete. Voltaképpen kifogáskezelés. A nem evangéliumi keresztények elképesztő módon tudják indokolni álláspontjukat, valamennyi ilyen " védelem" a Biblia tagadása vagy elferdítése. Masters sorra cáfolja ezeket

A német keresztény teológiai könyv Düsseldorfban jelent meg, 1986-ban. Ezen az oldalon általában ajánlani szoktuk a könyveket és nem kritizálni, de olykor kénytelenek vagyunk kivételt tenni. A Gisbert Greshake szerkesztésével megjelent tanulmánygyűjtemény címe ugyanis: Ungewisses Jenseits, szabad magyar fordításban: Mindenki üdvözül. Az a helyzet,hogy az igazi keresztény tanítások szerint nem üdvözül mindenki, s a Biblia sem állítja, hogy mindenkivel megtörténne ez a csoda. Krisztus nem fogja az egész emberiséget felemelni az Atyához, csak azokat, akik hitben hűségesek. Szóval, a Gisbert Greshake által szerkesztett könyv egésze valami nagyon furcsa és rózsaszín műkeresztény teológia, nem kellene követni. Konklúzió: Nem ajánljuk ezt a könyvet. Olvass mást!

(Ez most kritika, recenzió, nevezzük, aminek akarjuk) Háát, Háát. Rolf Verleger zsidó ember, ismeri a zsidó hagyományt, Tórát, Talmudot, mindent. Mégis: Izrael-ellenes. Amint azt Israels Irrweg című könyvében kifejti, Izraelnek már a megalakulása is tragédia, mivel háborúval és vérontással járt. Csak azt kérdezhetjük: a Biblia is azt írja, hogy Izrael újjáalakulása, a zsidó nép összegyűjtése nem lesz konfliktusmentes, akkor miért klle azon csodálkozni, hogy 1948-ban háború robbant ki? Verleger szerint a zsidó vallás legfőbb parancsa a szeretet. Szerintem rosszul tudja: véleményem szerint a zsidó Isten kiválasztott népe, ennek a kiválasztottságnak kell engedelmeskednie, melynek része Izrael is. Verleger szerint Izrael óriási tévedése volt, hogy 2008-2009-ben megtámadta a gázai övezetet. Holott a Biblia szerint ez Izrael földje. Tehát Izrael csak azt foglalta el, jogosan, ami az övé .Persze, nem állíthatjuk, hogy az izraeli hadsereg ne követett volna el olykor jogsértéseket. De akkor

Billy Graham a huszadik században, az USA-ban, kibontakozó keresztény Nagy Ébredés egyik vezéralakja. Tevékenysége nyomán több százezer bűnös lélek tért meg Istenhez, ismerte fel, melyik az egyetlen igaz út, nyert szabadulást, gyógyulást, bűnbocsánatot. Békesség Istennel című korszakalkotó és - talán nem túlzunk- korszakfordító könyvét azoknak ajánljuk, akik még előtte állnak a Nagy Pillanatnak, hogy befogadják Istent a szívükbe. Azoknak is ajánljuk, akik egyszer már formálisan megkeresztelkedtek, de úgy érzik, hitük nem teljes, valami hiányzik. Azoknak is ajánljuk, akik már hallották Isten szavát, szeretnének is gyülekezetbe járni, de nem tudják, melyikbe. Azoknak is ajánljuk, akik úgy érzik, nem kapták meg a megfelelő tanításokat a keresztény életmódról, vagy éppen megtérésük után visszacsúsztak a bűnbe. Három nagy fejezetből áll a könyv. Az elsőben Billy Graham pontosan vázolja a világ rossz, ördögi erőktől befolyásolt állapotát. A másodikban a kivezető utat mutatja meg: Isten b

Amikor kezembe vettem Bodnár Edit Verses Életkönyvét, a Csillagfényt, azt gondoltam, hogy egy lineárisan építkező versgyűjteménnyel lesz dolgom, amely telítve lesz gyerekkorról, kamasz-szerelmekről, tanulmányokról, anyaságról, és efféle témákról szóló, kétszer négysoros versikékkel. Kellemesen csalódtam. Kellemeset csalódtam. Jól felépített, remekül szerkesztett könyv a Csillagfény- azt már le sem merem írni, hogy annyi sok jó magyar könyvhöz hasonlóan, ez sem került be a köztudatba... Nekem személy szerint legjobban az istenes versek tetszettek. Az 53 oldalon található Morzejelek című költemény a Biblia olvasására invitál- elképesztő eredeti módon feltűnően jó formaérzékkel. Ezt a verset a magyar irodalom sztárjai is elfogadnák sajátjuknak. Nagyon szép és megindító A kereszt alatt című vers is: bűnről- bűnbocsánatról, engesztelésről szól. De ami a leginkább megmaradt, az a Poros parancsolatok. Bizony, olyan időket élünk, hogy az emberek nemhogy elfelejtették volna a mózesi Tízpar