Könyvekről mindenkinek

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet.  Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok me

Sri Auribindo (1872-1850) a 19. század egyik nagy szellemi-vallási integrátora volt, küldetésének tekintette, hogy összekapcsolja az indiai jóga ( ahogy ő mindig írta:Yoga) három útját: a szeretet, a tudás és a munka jógáját. Mint az Bases of Yoga című könyvéből kiderül, Sri Auribindo a jógát teljes egészében szellemi tevékenységnek fogta fel, még a munka jógája is inkább valamiféle önmagunkon és környezetünkön való szellemi munkát jelent, semmint tényleges fizikai tevékenységet. Úgyhogy ez az 1977-ben megjelent könyv nem ajánlható az unatkozó háziasszonyoknak, fogyni vágyóknak, ajánlható viszont az angolul jól tudó, önmagát kereső, feladatot remélő európai embernek. xxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is! mediaszemle.blogspot.com

Hogy ócska és közhelyes humorral kezdjem:Arundhati Roy könyvének olvasása számomra nem okozott felhőtlen boldogságot...A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma regény, több szálon futó, olykor egymásbaívelő cselekménnyel, s az indiai Szerző szándéka szerint keresztmetszetet ad a mai India összetett és sok problémától gyötört társadalmáról. Hogy ócska humorral folytassam, szerintem ebből a merész célkitűzésből csak a probléma maradt. A cselekmény egyik szála egy transzvesztitáról, bizonyos Andzsumról szól, akit ellenségei nem ölnek meg, mert nem akarják vérével beszennyezni a fegyverüket- és természetesen, Arundhati Roy mindennek kapcsán a toleranciáról elmélkedik. Felvetődik a kérdés: mennyire tipikus figurája az indiai társadalomnak a transzvesztita? Semennyire. Mint ahogy atipikus figura marad az európai, az amerikai, a japán, a mongol és a dzsumdzsum kultúrában is. Az emberek többsége nem akar transzvesztita lenni, inkább valami szakmát tanul...Arundhati Roy persze nem erre a következt

Germanus Gyula személyes megfigyelésen alapuló, ugyanakkor tudományos alaposságú könyve az indiai iszlám vallásról, annak híveiről. ez az Allah Akbar! Meggyőzően cáfolja az iszlám eleve erőszakosságáról vallott nézeteket- sokszor eszményítve a hindu vallást- szól az arabok és az indiaiak gazdasági-társadalmi-politikai berendezkedéséről. Megismerünk érdekes életutakat ( főként ottani értelmiségieket), képet kapunk a hétköznapokról. Rendkívül érdekes, tanulságos könyv. 1936-ban jelent meg, de sok megállapítása ma is érvényes.