Könyvekről mindenkinek

 Anne Helen Petersen:Jöttünk,láttunk,elegünk van című könyve egy egész generáció nevében vállalkozik arra,hogy megmagyarázza az amerikai társadalmat mostanában sújtó válságjelenségek egy részét,különösen azokat,melyek a fiatal értelmiséget-középosztályt sújtják. Személyes törteneteken,olykor megrázó emberi sorsokon keresztül ad képet az y generáció gondjairól,nehezen megoldható létkérdéseiről. Y generációnak vagy  millenniáloknak az 1982-1995.között született nemzedéket nevezzük. Az ő szüleik a boomerek,a nagy demográfia bumm idején születettek,akik a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságban sokat veszítettek. Petersen ezzel a veszteségélménnyel magyarázza,hogy a boomer szülők sokszor túlbiztosítják gyermeküket:túlnevelik őket,helikopter-szülők lesznek,akik mindig ott köröznek gyermekük körül,ezzel leszoktatva őket az önállóságról. Mindezt annak a jegyében,hogy a gyermek minden perce ki legyen töltve hasznos tevékenységgel.Amerikában sok szülő érzi/érezte úgy,hogy már kisgyermekkortól hasz

 Jordan Belfort, akiről a Wall Street farkasa c. film főszereplőjét mintázták, olyan könyvet írt, melyet szerintünk minden vállalkozónak el kell olvasnia. Sőt, egy lépéssel tovább mehetünk: mindenkinek el kell olvasnia. Hiszen mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy el kelljen adni valamit: tanárként, szülőként, lelkészként, edzőként és sok más foglalkozásban és magánéleti helyzetben kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy meg kell győznünk a másikat a magunk igazáról. Ebben segít Belfort könyve, A Wall Street farkasának értékesítési módszere.  Nagyon röviden összefoglalva, a módszer ( az úgynevezett egyenesvonalú értékesítés) lényege abban áll, hogy egy hármas bizalmi skálán megpróbálunk minél magasabb pontszámot elérni. Hogy milyen szempontokat vesz tekintetbe ez a bizalmi skála, azt itt az ajánlóban nem áruljuk el, a könyv elolvasása után megtudhatjuk. Persze, szó esik a könyvben a hagyományos sales tevékenység minden összetevőjéről és kellékéről: az ügyfélmenedzselésről, a testbeszédről(

A teremtésről, az élővilág fejlődéséről folytatott viták a tudománytörténet legfontosabb fejezetei közé tartoznak. Egészen a 20. század végéig két nagy táborra oszlott a közvélemény: voltak a darwinisták és voltak a kreacionisták. Dr. Jonathan Wells könyvéből kiderül, hogy az 1980-as évektől kialakult egy harmadik tábor: az intelligens tervezettség szószólóié. A Darwinizmus és intelligens tervezettség című könyv összefoglalja ennek az új elméletnek főbb alapvetéseit, illetve részletesen ismerteti azokat a vitákat, melyet az intelligens tervezettség hívei a darwinistákkal vívtak és mind a mai napig vívnak. A 16-18. oldalon Szerző összefoglalja, mit is jelent és mit nem jelent voltaképpen az intelligens tervezettség. Jonathan Wells szerint semmiképp nem jelent kreacionizmust, és nem jelenti annak feltételezését, hogy a tervezés hibátlan. Jelenti viszont egy mintázat követését, okszerűséget, kiterjed az univerzum egészére, és nem utasítja el mint olyat, az élővilág fejlődését. Nem állí

Dékány Kálmán a Kádár-korszak irodalmi derékhadához tartozott, könyvei valószínűleg soha nem válnak kötelező olvasmánnyá a középiskolákban, ugyanakkor néhány figyelemreméltó alkotást hagyott az utókorra. Ezek közé tartozik a Vakítás című gyűjteményes kötet, melyben hat kisregénye olvasható a Szerzőnek. A könyvben szereplő kisregényeket a főszereplő, Halász Dénes személye köti össze. Dékány főhőse sorsán keresztül kívánja bemutatni a huszadik század magyar történelmét. Ez eléggé ambiciózus vállalkozás, de akad három mű, melyben Dékány jól megoldja ezt a feladatot. Az Ábránd című kisregény, a könyv "nyitódarabja" az ártatlan fiatalságról szól: középiskola, szerelem, iskolai ezmegaz. Ám a véres valóság már ide, a gimnázium falai közé is behatol: Hitler Harmadik Birodalma már bekebelezte Ausztriát, a bécsi zsidóknak már tilos leülni a padokra, a záró történelmi esemény pedig 1939.szeptember 1, Lengyelország megtámadása. Mit számít már, ki lesz az önképzőkör elnöke! A következő

Egy olyan zárt életközösség esetében, mint a Kárpát-medence, flóra és fauna egymástól elválaszthatatlan. Nincs értelme olyan könyveket kiadni, amely a kettőt egymástól elválasztva tárgyalja. Éppen ezért sikeresnek tarthatjuk a Magyar Könyvklub 2005-ös projektjét, melynek során Wilhelm Eisenreich és társai tudományos alapossággal elkészült, mégis, igazán a természetjáróknak való állat-és növényhatározójának magyar kiadását készítették el. ( Fordítók: Nagy Erika, Schmidt Egon). A fotók remekül sikerültek, többnyire oldalnézetből ábrázolják az állatot vagy növényt. Néhol érezhető a beállítottság, de többnyire sikerült az élőlényről saját természetes közegében képet készíteni. A szövegek tömörek ( néha túl tömörek), de érthetőek, és csak azokat az információkat tartalmazzák, melyekre egy természetjárónak szüksége lehet. Nem biológusoknak, inkább az érdeklődő átlagembernek készült a könyv. A könyv, melyből olyan csodálatosságokat ismerhetünk meg, mint az aranyos fodorka, a kolokán, a f