Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

 Krúdy Gyula: A bűvös erszény című regénye 1908-ban jelent meg először folytatásokban,ám a nagy sikerre való tekintettel még ugyanebben az évben megjelent könyvalakban is, a Grill Kiadó gondozásában. Az alábbiakban egy elemzésekel, reflexiókkal teli spoilert közlünk, hátha valakinek felébred az érdeklődése e széles közönség által nem túlzottan ismert, de nagyon jó színvonalú prózamű iránt.  Csákány vármegyében- ez bármelyik akkori vármegyét jelenthetné- él egy meglehetősen gazdag, és nagyon különc nemesúr, bizonyos Eduárd Viczky de Viczkó. Itt kell megjegyeznünk, hogy Krúdy dzsentri-bírálata e könyvben jóval túllép a Mikszthénál:a nagy palóc mesemondó a szegény nemesi réteget úrhatnám, pöffeszkedő, hivatalviselésre is alkalmatlan, szakképzetlen rétegként ábrázolta ( csak részben jogosan), addig Krúdy hőse, Viczkó Eduárdátlép a teljes irracionalitás,valamféle korai avantgarde, torz szürrealitás mezőibe. Saját parasztjaival mulat, kártyázik, és hagyja, hogy elverjék- fizikailag is. Imádj

 A könyv alcíme: A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilicium-völgyig. Eric Weiner rendkívül szellemes új könyvében arra vállalkozott, hogy kideríti:mi az oka annak, hogy a világtörténelem bizonyos periódusaiban egyes helyek csak úgy ontották a zseniket, a mindenféle területen nagyot alkotó géniuszokat. A zsenialitás földrajza című könyvet elsősorban ajánljuk történészeknek, ezen belül is a tudomnáytörténettel foglalkozóknak, de minden értelmiségi olvasónak, aki kíváncsi arra, honnaan is ered a géniusz. Talán az ókori Athénból?-teszi fel a kérdést Weiner.Mi az oka annak, hogy egy eléggé középszerű görög városközpontú állam néhány évtized alatt felemelkedett, majd gyorsan le is hanyatlott? Talán a görög élettempó? A hosszas üldögélés, az elmékedésre való hajlam? Vagy talán az, hogy olyan rosszak voltak a fizikai körülmények, hogy a kreatív emberek a szellemben kerestek vigasztalást? Vagy pont a görögök voltak azok, akik rájöttek, hogy a kreativitás vigasztalást

 A Halálos tavasz 1922-ben jelent meg. A regény a két világháború közötti Magyarország egyik sikerkönyve lett,s Zilahy Lajost a kor egyik sztár-írójává tette. Amikor pedig bemutatták a filmváltozatot-Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével-,az akkora siker lett,hogy azóta is irigylik ezen a tájon... A Halálos tavasz főhőse egy fiatalember,akinek-miért,miért nem-nem tudjuk a nevét. Ennek a nemesi származású fiatalembernek az apja meghal,dúsgazdagon,hatalmas birtokokat hagyva rá. Hősünk feljön Pestre,merthogy politikus szeretne lenni,kezdetnek gyakornoki állást kap egy minisztériumban (az egy olyan kor volt,amikor még a dúsgazdag örökösöknek is végig kellett járnia a szamárlétrát,legalulról kezdve!). Lakást bérel,s itt pillant meg egy fiatal hölgyet,akibe rögtön szerelmes lesz. Csokonai nevű barátjától megtudja a nevét:Edit. Meghívatja magát vendégségbe,ahol is közelebbi ismeretséget köt Edittel. A lány anyja pártolja a kapcsolatot,apja,az öreg tábornok,észre sem veszi. Hősünk és Edi

 Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás című könyve a 19.századi Magyarország egyik leghírhedtebb bűnügyéről szól. Egy este a nemes Bergendy család vacsorához ül. Jégbe hűtött húslevest esznek,rántott rövidkarajt petrezselymes burgonyával,utána epret tejszínnel. Vacsora után pár perccel az egész család görcsökben fetreng.Az inas elszalad az orvosért,de már csak Bergendy Andrást,a családfőt és a birtok urát sikerül megmenteni. Halott a feleség,a sógor és az ételbe belekóstoló szakácsnő. A tudós halottkém megállapítja,hogy a halált koncentrált,viperától vagy gombától származó méreg ölte meg. A csendbiztos kideríti,hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén egyetlen tudós képes ilyen vegyületet készíteni,aki nem mellékesen távoli rokona a Bergendyeknek. Ám kiderül,hogy pár hónapja az illető professzor titokzatos körülmények között elhunyt. Halála előtt egy Magyarországról érkező látogatót fogadott.  S minő meglepetés,arra is fényt derít a nyomozás,hogy Bergendy hajdani felesége szerel

Manfred Flügge nagyon fontos történelmi könyvet írt. A Nagyváros lélek nélkül voltaképpen az Anschulssról szól, Ausztria Németország általi elfoglalásáról, úgy, ahogy azt a politikusok, az értelmiségiek, a művészek, a sportolók megélték. Bécsben, 1938-ban az történt, hogy egy ország önként megadta magát a hitleri elnyomó gépezetnek- legalábbis így tanítják iskolai történelemkönyveink. Flügge könyvéből megtudjuk, hogy Schuschnigg kancellár rendszere, bár erősen jobboldali volt, és a demokratikus értékek helyett a hivatásrendiséget hangsúlyozta, mégis, önálló Ausztriában és nem német tartományban gondolkodott. Ennek ellenére hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák közvélemény ne ellenségesen tekintsen Hitlerre. Ezzel megágyazott az Anschlussnak- a németek azonban 1938 után ellenségként kezelték és elképesztő megaláztatások közepette tartották fogva. Flügge könyvének legértékesebb fejezetei az üldözöttekről és a kollaboránsokról szólnak. Megtudhatjuk, hogy halt meg Egon Friedell, Az újkori

Graham Greene időtlen író. Függetlenül attól, hogy az Olvasó mely történelmi korszakban él, szereti-e a krimit, milyen könyveket szokott úgy általában olvasni- Greene mindig ott áll, készen, hogy kézbe vegyük a könyvet, és jót izguljunk rajta, miközben tudjuk, hogy a vége valószínűleg happy end. A Harmadik című könyv cselekménye igen érdekes történelmi korszakban és helyszínen, a második világháború utáni Bécsben játszódik. Akárcsak Berlint, a megszálló szövetségesek ezt a várost is négy zónára osztották, és akárcsak Berlinben, itt is nagy a szegénység és sok a titkosügynök, no meg a feketéző. Nonno Martins barátja, Harry Lime meghívására érkezik Bécsbe. Mire megérkezik, barátja gyanús körülmények között meghal. Közlekedési baleset- így szól a hivatalos verdikt, ám egyes szemtanúk szerint többen voltak a helyszínen, mint ahányan a rendőrségi jegyzőkönyvben szerepeltek. Martins magánnyomozásba kezd, megtudja, hogy Harry barátja az egyik legnagyobb feketézőbandának volt a főnöke. Mive

Imecs Orsolya Ausztriáról írott könyve a Cartographia Útikönyvek sorozatban jelent meg, 2016-ban. mindössze 216 oldalon, zsebkönyv méretben, nagyon hasznos, informatív munka, ugyanakkor esztétikailag is maximálisan kielégít minden igényt. Meglepőnek tűnhet az alábbi állítás: Ausztria a legtöbb magyar turista számára szűzföld. Miért is mondom ezt? Hányan jártak már Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban? A legtöbb magyar turista szinte kizárólag Bécset keresi fel, azt is inkább csak felszínesen tekinti meg- hányan jártunk már a Belvedere palotában?- a többi város kiesik, az Alpok vidékére pedig csak a hobby-hivatásos hegymászók merészkednek. Szóval, nem ártanak kicsit jobban körülnézni a sógoroknál, nagyon érdekes, eddig ismeretlen látnivalókkal találkozhatunk. Persze, az sem ártana, ha Magyarországra több osztrák érkezne... És remekül sikerült a könyv végén a sok térképmelléklet,  a névutató, és a rögtönzött magyar-német kisszótár. ( Cartographia, 2016.)