Könyvekről mindenkinek

 A kiváló svéd krimiíró, Camilla Läckberg: Eltitkolt életek című bűnügyi regénye- azonkívül, hogy a cseekmény rendkívül feszült, izgalmas, fordulat és felismerés egymást követi, mint valami görög drámában, szolgál egy nagyon érdekes tanulsággal. Mégpedig azzal, hogy múlt és jelen nem elválasztható, az élet folytonosága nem törhető meg, a feledés nem törli el a történelmet. Az alábbi rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök erről a nagyon sok szálon futó cselekményről. A többi a Kedves Látogató dolga.  A történet Svédországban játszódik, egy kisvárosban, a 21.század elején. Erica, az írónő, egy napon talál egy ládát, benne füzetekkel. Kiderül, hogy az iskolás füzetek anyja második világháborús naplóját tartalmazzák- de csak 1944. végéig. Csakhogy mást is talál: egy német katonai kitüntetést. Mivel nem járatos a történelemben, az érmét elviszi egy szakértőhöz, bizonyos Erik Franelhez. Erica férje, Patrik, a nyomozó, most éppen gyesen van egyéves kislányukkal. Az, hogy az apa megy g

 Emily Gunnis könyve megrázó,érzelmeket borzoló.Valós társadalmi problémáról szól, rendkívül keményen, realistán. Ez a történet sokmillió amerikaival megeshetett volna, ha rossz helyre és rossz korba születik. Gunnis stilisztikailag kiváló, lélektanilag árnyalt, cselekményvezetése a legnagyobb thriller-írókéval ér fel. A lány a levélből című könyvről rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban.  A történet az 1950-es évekkbe nyúlik vissza, a színhely az Amerikai Egyesült Államok. Ebben az időben a váratlanul teherbe esett római katolikus lányokat anyaotthonokba küldik, ahol elveszik tőlük megszületett csecsemőjüket és örökbe adják. Ivy is erre a sorsra jutott, miután szerelme nem volt hajlandó vállalni az apaságot, a lány hiába küldözgeti neki a sok levelet, mind úgy érkezik vissza: vissza a feladóhoz.Édesanyja elfordul Ivytől, rossz lánynak tartja, mostohaapja, az igencsak konzervatív erkölcsű Frank bácsi pedig egyenesen elküldené a háztól a tizennyolc éves lányt, hiszen mit szólnak

 J.D.Barker nemzetközi bestsellere egy trilógia harmadik kötete, a Negyedik majom és az Ötödik áldozat folytatása. Azt kérjük, hogy olvassák el ezeket a könyveket is- A hatodik éjszaka megérthető ugyan önmagában, de azért eléggé szorosan kapcsolódik a másik két könyvhöz.  Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, amellyel arra próbáljuk rávenni Tisztelt Látogatóinkat, hogy olvassák el teljes egészében ezt a vérbeli thrillert. Csupa izgalom,feszültség, és kitűnő jellemábrázolás.  Kezdődjék a spoiler! A 4MGY gyilkos ügyében már régesrégen a szövetségiek nyomoznak, a helyi rendőrséget- Porter nyomozó vélt érintettsége miatt- levették az ügyről, Clair, Nash és a többiek csak megfigyelőként vehetnek részt az ügy felderítésében. Az USA négy különböző pontján négy, azonos módon megcsokított holttestre bukkannak: az áldozatok imádkozó pózban ülnek, körülötük pedig felirat:" Bocsáss meg, Atyám!". Az áldozatok ujjlenyomatait eltávolították. Mindeközben Bish

 A könyv alcíme: folytonosság és változás Magyarországon. A rendkívül színvonalas tanulmánykötet olyan, a magyar történettudományban még újnak számít kutatások eredményeit tárja fel, melyek a második világháborút az egyszerű ember, a hétköznapok, a társadalom szemszögéből vizsgálják. A Bódy Zsombor és Horváth Sándor szerkesztésében megjelent könyv mindemellett kitér arra is, hogy a társadalom életében mennyiben vált el egymástól 1944/45 és az azt követő időszak. Vajon a háború sebei mennyiben voltak lelki sebek? A háború alatt felvett magatartásformák mennyiben éltak tovább a háború után? A társadalom a háborúban vajon átváltozott " társadalom a békében"-né, vagy pedig tovább örökítette a háborús időszak jelenségeit, magatartásformáit?  Ebben a kis könyvajánlóban nincs módunk minden tanulmányt részletesen elemezni, értékelni, inkább csak felvillanás- szerűen ajánlunk ebből a remek könyvből szubjektív módon kiemelt részleteket.  Bódy Zsombor egy műszaki tisztviselő naplója ala

 Hogy mi indokolja,hogy Martin Luther Asztali beszélgetéseinek különböző kéziratait,feljegyzéseit külön könyvajánlóban ismertessük?Pusztán annyi,hogy anno a 16.században ezek külön könyvekben jelentek meg. Meg az is,hogy a különböző feljegyzők más-más témákra helyezték a hangsúlyt. Anton Lauterbach 1538-as naplójában például nagyon jelentős szerepet kapnak a reformáció atyjának közéleti kérdésekről vallott megnyilatkozásai. Olvashatunk itt arról,hogy Luther szerint a spanyolok és az olaszok gonoszok,a spanyol katonák pedig rosszabbak,mint a törökök. Luther nem szerette a jogászokat sem,azt mondta,veszélyes minden olyan ügy,amelybe jogászok keverednek. Ókori történelemhez is hozzászólt a jó öreg Martinus doktor:Nagy Sándor,Hannibal,Augustus császár, illetve Scipio hőstetteit hasonlította össze. De saját korának közéleti kérdései sem hagyták érintetlenül a Mestert:több feljegyzés is szól a választófejedelmek és a császár illetve a nép és a császár viszonyáról. A kérdés az,működik-e a ném

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhelyez

Amikor Illyés Gyula feleségül vette Kozmutza Flórát, a nemsokkal azelőtt tragikus körülmények között elhunyt költő, József Attila szerelmét, nagyon sokan megharagudtak rá. Voltak, akik újságokból kivágott szavakból állítottak neki össze fenyegető levelet ( "József Attila gyilkosa!"), mások egyszerűen csak nem álltak szóba vele. Illyés Gyuláné azért írta meg József Attila utolsó hónapjairól szóló könyvét, mert tisztázni akarta férjét és saját magát. A mű naplószerű, személyes hangvételű. Ami az Olvasó számára világossá válik: - József Attila nem volt olyan pszichés állapotban, hogy feleségül vegye Flórát. Akarta, persze, hogy akarta, de állandó rohamai nem tették alkalmassá a férji hivatásra. - Flóra már előtte is ismerte Illyést, nem arról van tehát szó, hogy a költő öngyilkossága után Illyés lecsapott a szabad prédára. - Flóra szerette József Attilát, de ez a szeretet inkább csak a betegnek szólt, semmint az embernek, a férfinak. Flóra segíteni akart Magyarország legnag

Szomory Dezső nem kifejezetten jó novellista. Ebben a műfajban nem érvényesül olyan jól a kitűnő Szerző szavakkal való játékkészsége, nem tűnik ki annyira a magyar nyelv iránti szeretete. A szecessziós túlburjánzással díszített Szomory-nyelv redukálódik, így az Olvasó számára marad a történet, meg a mögötte rejlő lélektani ábrázolás, ebben viszont, valljuk be őszintén, a Nyugat élvonala jobb volt. Az Elbukottak mégis jó könyv, ajánljuk minden olvasni szerető kultúrembernek. Nagyon mélyen világít. Nem feltérképez embereket, hanem a nyelv-reflektorral tűélesen az arcukba, a szívükbe világít. Még a rosszindulat is szánnivaló gyengeségnek tűnik fel. Szinte játékká válnak az emberi kapcsolatok. A kötet nyitó darabja, a Nyomorúság, voltaképpen nem novella, hanem kisregény. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Egy megesett lány megpróbálja csecsemőjét elpusztítani, de az túléli, felnő, az újságírói hivatást választja, szerelmes lesz egy színésznőbe, de kiderül,hogy a csecsemőkori beavatkozás

Jékely Zoltánt, Ápriliy Lajos fiát, általában remek verseiről ismerjük. A Bárány Vére című könyv értekező-kritikiai írásait, naplójegyzeteit, könyvrecenzióit tartalmazza. Az első, amiben Jékely eltér az amúgy csöppet sem színvonaltalan "átlagtól" ,az nem más ,mint a személyesség. Jékely objektivitása mindig empatikus, mindig valamilyen személyes élményből táplálkozik. Nem akarja felvenni a szobatudós-pózt: ő Író marad, akkor is, ha útijegyzeteket készít vagy ha kolléga regényéről ír recenziót. A másik, amit hamar észrevehetünk, az a brilliáns műveltség. Nem feltétlenül a hivatkozásokban, az elolvasott könyvek számában mutatkozik ez meg, inkább abban a képességben, hogy az olvasottakat mily szervesen építi be alkotásaiba. Jékely könyveinek, jelen esetben: esszéinek Olvasója tagja lesz egy elitklubnak: azok közösségének, akik az irodalmat, a képzőművészetet anyanyelvként beszélik.A Bárány Vére című könyv minden irodalombúvárnak ajánlható, de érdemes előbb alaposan tájékozódni

Fodor András kiváló költőnk 1948-1950. évi Naplója a Szerző Eötvös-kollégiumbeli éveit örökíti meg. Fodor András abban a periódusban kapcsolódott be a Kollégium munkájába, mikor a totális diktatúrára törekvő kommunista hatalom egyre ferdébb szemmel tekintett erre a minden vonatkozásban önálló intézményre. Így aztán botrányok voltak az igazgatóválasztás körül, marxista szemináriumokat tartottak augusztusban, és mindenki mindig fúrta a másikat. A nagyszerű tudományos műhely erkölcsileg is lezüllött, már fontosabbá vált a trágár dalok gajdolása, mint maga a szellemi munka. A könyv - mindazon túl, hogy olvasván érezhetjük: itt valami nagyszerűt rombolt le a gonosz történelem-  jelentősen hozzájárul az Eötvös- kollégium körül mesterségesen kavart legendárium leülepítéséhez, ugyanakkor mélyen emberi, beláthatunk a kulisszák mögé és az értelmiségen kívül még a Rákosi-korszak nyomorgó parasztságáról is szomorú látképet kapunk.