Könyvekről mindenkinek

 Stephen Fry most is egyedülállóan szellemes és pontos. A görög mítoszokat sajátos angol humorral tárgyalja könyvében, mely letehetetlen, recenzens egyszerre olvasta végig. Nagyon pontosan, a hogyományhoz hűen, mégis, új perspektívákat kínálva vezeti végig Olvasóit a görög mitológia eléggé szerteágazó világában. Érdemes lenne a ma középiskolásaival elolvastatni ezt a könyvet, egyébként külön ennek a célcsoportnak is ajánljuk, mert a papíron sokszor halottnak és ósdinak tűnő görög mítoszokat a brit szerző élőként, semmit nem elhallgatva tárgyalja.  Egy nagyon rövid spoilerrel indítanánk. Fry megggyőzően bizonyítja, hogy a görög gondolkodás szerint a történelem káoszból káoszba halad( ez nagyjából megegyezik a modern ember mindennapos tapasztalatával).Szerző két nagy korszakot különböztet meg: az istenek korát és az istenek+emberek korát. Utóbbit felosztja- a görög tradíciónak megfelelően- arany-ezüst- és bronzkorra.Nagyon fontos tudnunk, hogy a görögök hittek az aranykorban, az volt szá

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

A Puskás-ügy nagyon fontos könyv Moldova György életművében. Ezzel kezdődik ugyanis a vegyes műfajú, gyűjteményes kötetek sora,melyek a későbbiekben meghatározzák Moldova életművét. Olvashatunk ebben a könyvben elbeszélést,kisregényt, dramatizált (persze, amúgy Moldova-módra,sok humorral) párbeszédet,fiktív levelet,viccet, és még sokminden mást. Ami összeköti ezeket az alkotásokat, az a Moldova Györgyre oly jellemző ironikus- szatirikus hangnem. A késő kádári Magyarország,ahol nehéz a fiataloknak lakáshoz jutni,ahol a munkaerkölcs gyakorlatilag nulla, ahol egyre inkább bomlanak fel a tradicionális együttélési formák,ahol mindennapos dolognak számít,ha egy férfi szeretőt tart- ez a Magyarország jelenik meg,mítosztalanítva, A Puskás-ügy című könyvben. De mítoszok máshol sem élnek már. A kötet címadó opusa éppen azzal a tanulsággal zárul,hogy még Puskás Öcsi legendája is hamis. Eltúlzott. ÖCSI is csak ember, aki hazájától távol élve igyekszik boldogulni. A legendák fala leomlik. Iróniá

Senki a világon nem ismerte úgy az antik görög gondolkodást, mint Devecseri Gábor, az Iliász és az Odüsszeia magyar fordítója. Kár, hogy már sok-sok éve nincs közöttünk... A meztelen istennő és a vak jövendőmondó című könyve igen izgalmas regény. Athéné és Kharikló nimfa sétálnak, időnként megfürödnek a tóban, szóval, olyan " görögösen" töltik napjaikat. Csakhogy Khariklónak fia születik, Theiresziász. Van egy olyan törvény, hogy aki megpillantja Athénét meztelenül, az megvakul. Bár Kharikló nimfa igyekszik fiát megóvni ettől, a dolog mégis megtörténik. Theiresziász megvakul. Cserében azonban jóstehetséget, földi halandó által nem ismert látást ad neki az istennő. A regény második része Kadmosz thébai király udvarában játszódik. A király jósként " alkalmazza" Theiresziászt, de nem igazán a jóslatokra kíváncsi, pusztán önigazolásra vágyik. Ez a rész a hatalomról és a hatalomnak kiszolgáltatott értelmiségről szól. Szadizmus, gyilkosságok egyfelől- műveltség, görög

A könyv alcíme. Az 50 legismertebb antik görög mítosz Az európai kultúrkör a zsidó-keresztény, az antik és a germán civilizáción alapszik. Éppen ezért kell ismernünk az ókori világ nagy mítoszait. Ezek nélkül a modern kultúra is érthetetlen. Gerold Dommermuth-Gudrich könyve kiválóan foglalja össze a legismertebb görög mítoszokat. Olvashatunk a világ teremtéséről, Zeusz hatalomra jutásáról, Európé elrablásáról, Pallasz Athéné karaktere körül kialakult vitákról, Héraklészről, a dioszkuroszokról, Narkisszoszról, akiben sok ember magára ismerhet, mindent megtudhatunk a nimfákról, vagy arról, kik és miért ítélték örök kőgörgetésre Sziszüphosz királyt. Az egyes mítoszok kettő-öt oldalban, képekkel gazdagon illusztrálva tárulnak fel, a szövegek után pedig rövid ismertetőt olvashatunk az adott mítosz forrásairól illetve kulturális továbbéléséről. Ez utóbbi, meg kell jegyeznem, lehetne pontosabb és átfogóbb is, bár a Szerző nyilván csak a világirodalmi illetve az egyetemes képzőművészetre,

A mese gyógyít. Aki még nem tapasztalta ezt, még nem volt igazán beteg. Boldizsár Ildikó. Meseterápia című könyve persze nem fogalmaz ennyire radikálisan, nem is teheti, ám minden Olvasó volt már beteg. Emlékszik rá, mitől gyógyult meg? Emlékszik rá,hogy a kéthetes táppénz idején mikor volt az a bizonyos áttörés, a sok gyógyszer meg ágybanfekvés után? Hát akkor, amikor valami " pozitív történet" bontakozott ki a szeme előtt. Mondjuk, egy rokonával történt valami igazán jó. Vagy megnézett a tévében egy jó filmet. A lélek feltöltődött, ezáltal a test is feltöltődött, átvette a történet erejét, a sejtek pedig elkezdtek gyógyulni. Boldizsár Ildikó könyve nagyon alapos és nagyon okos. Szól a mesék szerkezetéről, fajtáiról, mese és mítosz kapcsolatáról, motívumokról, arról, hogy valóban India tekinthető-e a mesék őshazájának, szimbólumokról- végigvezeti az Olvasót a mesék teljes világán, ezen a hatalmas anyagon. Rádöbbenünk:nagyon keveset tudunk a mesékről, sokan még azzal sem vo

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo

A könyv alcíme: A régi török népek irodalmának kistükre a VII-től a XV. századig. Az ujgur irodalomtól kezdve Hajnal-istenhez írt himnuszokon át bűnbánó imákig és szútrákig átfogó áttekintés a magyar kultúrára is oly hatalmas befolyásssal bíró török népek irodalmáról. Ha valami közöset keresünk ezekben a mind kulturális közegét, mind pedig érzelmi és gondolati világukat illetően teljesen különböző alkotásokban, az csak egy lehet: a mítoszok úgy élnek az emberekben, mint létező valóságok. A meseteremtő készség csodálatos tulajdonsága ezen népeknek. ( Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985.)