Könyvekről mindenkinek

 Szita Györgyről, mint íróról, szinte semmit sem sikerült megtudnom. Magánnyomozás című könyve viszont remek, eleven, izgalmas bűnügyi regény. De annál jóval több:egyfajta látlelete, lenyomata a késő Kádár-korszak Magyarországának, megjelennek benne a hanyatló kommunizmus jellegzetes karakterei és élethelyzetei. Érdemes tehát a könyvet történészeknek is elolvasniuk. Ebben a rövid könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilert közlünk a könyvről,s megpróbálunk egy kisé mögé nézni a cselekménynek.  A fiktív történet Magyarországon játszódik, valamikor az 1980-as évek közepén. Varga Sándor, a környék leginnovatívabb, de meglhetősen ellentmondásos jellemű agrárszakembere, nyomtalanul eltűnik. A rendőrság két hónap megfeszített nyomozati munka után még odáig sem jutott, hogy a holttest előkerüljön. Vargát tehát nem nyilvánították holtnak. Tóth százados szakmai lelkiismeretét nem hagyja nyugodni az ügy, és elhatározza: magánnyomozásba kezd. Megpróbálja megtudni, milyen ember (volt) ez a Varg

 Gyürk Sarolta bűnügyi regénye 1980-ban jelent meg,s egy csapásra ismertté tette az írónő nevét az olvasóközönség előtt. A Heten,mint a gonoszok igazi realista krimi,finom pszichologizálással. Kerüli a közvetlen politikai vonatkozásokat,viszont képet ad a Kádár-korszak társadalmának,életmódjának bizonyos aspektusairól. Krimikedvelők mellett ezért a társadalommal,mindennapi élettel foglalkozó kutatóknak is ajánljuk. A történet úgy indul,hogy Mici nénit,aki a társaház mindentudó,magányos idős asszonya,agyonütik,mint később kiderül,egy virágcseréppel. Az viszont már hamarabb kiderül,hogy Mici néni foglalkozott zsarolással is. Minden lében kanál hölgy volt,aki tudásából nem szégyellt pénzt csinálni...Az áldozatot egyébként Csere Miklós,a külföldről hazatérő üzletkötő találta meg. Még ugyanezen a napon rábukkannak Csere volt feleségének holttestére is. A pasasnak ez már sok,kiborul,kétszáz fölé megy a vérnyomása,sokkos állapotban kórházba kerül,egyelőre kihallgatni nem lehet. Az ügyeket viz

 Ferenc pápa legújabb könyve-mely a 21.Század Kiadó jóvoltából jelent meg magyarul is-a pápának a válságban lévő világról,és a válságból kivezető utakról vallott nézeteit foglalja össze.  Hogyan is lehetne jobb jövőt teremteni a pápa szerint?Legfontosabb teendőnek azt tartja,hogy csökkentsük a bolygó lakói és nemzetei  között meglévő egyenlőtlenségeket. Ehhez viszont vissza kell szorítani a transznacionális vállalatok uralmát. Mert -legalábbis Ferenc pápa szerint-ezek a vállalatok,bár nemzetköziséget hirdetnek,valójában egyes nemzetek uralmát konzerválják a másik felett. Azonkívül nem uralkodnak a környezet felett,hanem kizsákmányolják azt. És a környezetszennyezéssel megint csak a hátrányban lévő régiók és nemzetek járnak legrosszabbul. Az,hogy az ember nem jó ura a Földnek,a legszegényebbeket sújtja leginkább.  A problémák másik gyökere a hátrányos megkülönböztetésekben rejlik. Ma,még a nyugati világban is,számtalan hátrány éri az embereket nemük,szexuális orientációjuk,bőrszínük,etn

David Szalay: Minden, ami férfi című könyvét az tehetné hitelessé, hogy maga a Szerző is férfi. Ebből pedig azt a következtetést vonná le az Kedves Olvasó, hogy egy pozitív-tárgyilagos hangvételű könyvet, egy ön-látleletet vehet kézbe, nem pedig egy, a könyvpiacot már rogyásig elárasztó feminista propaganda újabb darabját.  Csakhogy, mint sajnálatos módon kiderül,  David Szalay nézőpontja sokkal közelebb áll a feministákéhoz, mint a klasszikus értelemben vett férfiakéhoz. Mert mit is mond nekünk a rendkívül tehetséges fiatal író a férfiról, mint olyanról? A férfi - állhatatlan, csélcsap, összeszedetlen - drog- vagy alkoholfüggő - nihilista - alkalmatlan a családi életre, természeténél fogva hűtlen - rendkívül önző, szeretet inkább kapni szeret - Ha sikert ér el, azt mindig a nőnek köszönheti - nincs kapcsolatban az égi hatalmakkal - ha családapaságig eljut, azt rosszul oldja meg És mindenekfelett: rendkívül bizonytalan, sérülékeny, hisztis, önáltató. Időnként pedig agresszív.

Túl a giccsen- ezt az alcímet is adhatnánk e könyvnek. Kerstin Gier német írónő tollából megszületett az egyszerre női és antinői regény. Az anyák maffiája voltaképpen a női lélek két ellentétes oldalát tárja fel az Olvasó előtt: a nő egyszerre kicsinyes és magasztos, rossz-és jóindulatú, vagy akár egyszerre minden. Bonyolultak a nők, Kerstin Gier ezt magyarázza el könyvében, méghozzá szórakoztató stílusban, nőknek és férfiaknak. Trivium Kiadó, 2010.

A könyv alcíme: Igaz történet egy szaúd-arábiai királyi család életéből Szultána a világ egyik leggazdagabb asszonya, sorsa mégsem irigylésre méltó. Az iszlám Szaúd-Arábiában ugyanis a nők még manapság is jogfosztott élőlények, csadort kell hordaniuk, nincs személyi igazolványuk, nem közlekedhetnek szabadon. Szultána azonban fellázad a férfiközpontú társadalom szokásai ellen. Megszökik férjétől, anyósával szemben sem engedelmes, és mindent megtesz azért, hogy a szaúdi nők végre élvezhessék azokat a jogokat, melyek minden embert megilletnek. Hátborzongató olvasni azokról a kivégzésekről, melyekkel a " bűnös" nőjket sújtják. Megkövezés, vízbe fojtás, sötét szobába zárás- mintha nem is a modern világban élnénk. Sasson könyve több, mint egy a sok feminista mű közül. Rávilágít egy anakronisztikusan vallásos társadalom álságaira, az ott élő emberek létének sivárságára.