Könyvekről mindenkinek

 Hahner Péter megírta a francia forradalom és a francia 19.század történetét, méghozzá a korszak két jellegzetes szereplőjének, Fouchénak és Talleyrandnak életrajzán keresztül. Az eredmény:a magyar történetírás mesterműve, egy nemzetközi szinten is kiemelkedő monográfia. Minden történész és történészhallgató számára kötelezővé tenném- csak hát, persze, ez nem rajtam múlik. Az alábbi könyvajánlóban néhány- általam fontosnak tartott- észrevételt fűznék ehhez a kitűnő színvonalú és terjedelmileg sem elhanyagolható műhöz, hogy ezzel is kedvet csináljak az Olvasónak ahhoz, hogy a manapság hatalmasra nőtt könyvtári polcokról éppen ezt a kötetet vegye le.  1. Mindenekelőtt:nagyon jó dolognak tartom ezt a kontextusba helyezett, mégis életrajzi szemléletű történetírást. Talán ez lehet a politikatörténetírás jövője. Pl. megírni az amerikai függetlenségi háború történetét George Washington szempontjából, vagy a Szovjetunió történetét Molotov életrajzán keresztül, vagy- ne álljak le az ötletekkel,

 Az amerikai G. M. Ford:Sötét folyó című könyve igazán izgalmas thriller,sok cselekményszállal, remek jellemábrázolással, nagy-nagy dinamikával.Inkább a Chandler-féle, mint a klasszikus angol krimihez áll közel. Kemény, olykor brutális cselekménye mögött azonban kifinomult logika lelehető fel. E rövid könyvajánlóban közlünk egy spoilert a műről, de nem árulunk el mindent, lévén krimiről van szó, nem akarjuk elrontani az olvasói élményt.  A történet az 1990-es években játszódik, az Egyesült Államokban. Az első fejezetben két bérgyilkost látunk, amint megpróbálja megölni áldozatát. Ahogy a "szabályok" előírják, aprólékosan kifigyelik a leendő célpont minden szokását. Az a tervük, hogya mikor reggel munkába indul, odalépnek a férfi kocsijához és lelövik. Csakhogy valaki megelőzi őket:mihelyet az ipse (  akit nem ismerünk) beül a kocsijába, odalép hzzá egy idős ember és lelövi. Ezután értesíti a rendőrséget, hogy gyilkosság történt. Majd a közeli folyóhoz sétál, hogy ott legyen ö

 Kőváry E.Péter (1947-2015) író, újságíró, élete java részét Békéscsabán töltötte. A szik virágai című könyv különleges történelmi regénye, melyben egy család történetén keresztül mutatja be Délkelet-Magyarország igencsak mozgalmas huszadik századi történelmét.  A történet azzal indul, hogy Salzmann úr meghal,maga után hagyja feleségét és számtalan gyermekét. Az özvegyasszonyt leginkább az az álszent hozzáállás idegesíti, mellyel a sváb környezet férje halálához hozzááll, gyakorlatilag semmi módon nem segítik a családot. Ezért Salzmanné úgy dönt, hogy elköltözik, mégpedig Békés megyébe. A gyerekek egy soknyelvű,polikulturális ( főleg szlovák és magyar nyelvű) közegbe kerülnek. Elfeledik németes nevüket, Sóvágók lesznek, és próbálnak boldogulni, ahogy tudnak. A helyiek nagyon babonásak, az egész térség kevésbé polgárosult, mint Fiume, ahonnan a család érkezett.A testvérek között távolról sem teljes az összehang, van, aki tanulni akar, van, aki inkább a paraszti gazdaságot vinné tovább,

 A kalandregény magyar mesterének,Lőrincz L. Lászlónak Kéz a sziklán című könyve a látszólag össze nem függő események egységéről szól. Arról,hogy a nálunknál magasabb erők tettei a Föld minden pontján érezhetők. Minden összefügghet mindennel,csak a megfelelő perspektívából kell közelíteni a tényekhez. Rövid spoiler,aki nem akarja elolvasni,ugorjon a bekezdés végére! Mayfield doktor megvásárolja tragikus körülmények között elhunyt egykori kollégája kastélyszerű házát. Feltűnik neki,hogy mind a pince,mind a padlás teljesen üres. A házvezetőnő szerint Fraser doktort meggyilkolták. Mayfield egy dossziét talál a házban(egy foszforeszkáló nyíl vezeti nyomra),és egy videokazettát. Fraser doktor ezen a kazettán elmesél egy megoldatlan orvosi/bűnügyi esetet. Egy kislánynak 4 és 11 éves kora között megváltozott a vércsoportja,miután favágóként dolgozó édesapja gyanús körülmények között munkahelyi balesetet szenvedett. Erre nincs magyarázat. Következő színhelyünk az Egyesült Államok. Egy kamiono

 Különleges korszakhoz érkeztünk. A mai, 21.századi világot már nem lehet a hagyományos földrajz módszereivel feltérképezni, megismerni. Új szempontok, módszerek kellenek. Csizmadia Norbert: Geopillanat című könyve ezekről az új paradigmákról, módszerekről, s az ezek alapján készült térképekről ad áttekintést.  Megtudjuk, milyen elméletek születtek a hálózati társadalom és a földrajz kapcsolatáról.Internet-uralta- korunkban számít-e még a földrajzi tér ( ezt előre eláruljuk: igen, minden korábbinál jobban:Szerző a földrajzot a tudományok királynőjének nevezi). És ha számít, akkor régiókban, országokban kell gondolkodnunk, vagy minden folyamat valamilyen globális folyamat része is? Egyáltalán: joggal nevezhetjük a 21.századot virtuális kornak, vagy csak egyel előre lépett a technológiai fejlődés? Megismerjük a kapcsolatot a kereskedelem, a közlekedés és az informatikai tudáscentrumok között. Képet kapunk arról, milyen szerepet játszanak ebben az új világban a világ megavárosai, a metrop