Könyvekről mindenkinek

 Niall Fergusonnak, napjaink egyik legelismertebb történészének legújabb könyve remekül beilleszti a katasztrófákat az emberiség történelmének hosszú láncolatába. Másfelől, olyan szakmai kincsesbányát tár fel, melyet minden történész kedvésre hasznosíthat sahát szakterületén. Nin cs mód ebben a rövid könyvajánlóban arra, hogy a Végzet. A katasztrófa politikája könyv teljes elemzését nyújtsuk át a Tisztelt Látogatóknak. Inkább csak egy-két, minden történelem iránt érdeklődő Olvasó számára érdekes dolgot szeretnénk kiemelni. A könyv legteljesebb mértékig interdiszciplináris, a teljesség igénye nélkül az alábbi tudományágak eredményei szerepelnek benne:atomfizika,geográfia,játékelmélet,matematika,szeizmológia, oceanográfia, paleontológia, politikatudomány, szociológia,tengerbiológia, történettudomány,valószínűségszámítás, és még sorolhatnám. Nekünk, 21. századi Olvasónak nagyon jó, hogy ez így van, mert ezt a témát, csak így lehet megközelíteni, sokoldalúan, több tudomány nézőpontjából. T

 Odd Arne Westad novég történész Nyughatatlan birodalom című könyve Kína nemzetközi kapcsllatainak történetéről szól. Kifejezetten történészeknek és sinológusoknak- illetve értelemszerűen: az adott területen tevékenykedő egyetemi- főiskolai hallgatóknak ajánljuk.  Westad hatalmas történelmi áttekintését a 18.századdal kezdi. A Csing-birodalom uralkodói közül különösen Kang-hszi és Csien-lung külpolitikájával foglalkozik. Rslzetesen tárgyalja a sinocentrikus világkép hanyatlását, szól azt egyre gyakoribbá váló hivatalos és üzleti célú külföldi utazásokról, a térképészet fejlődéséről- amely tudomány Kínában is erőteljesen összeforrt a politikával-, de rámutat arra is, hogy a Mennyei Birodalomban egyre gyakoribbá váló belső felkeléseknek nagyon gyakran a külöföldhöz való viszony különbözősége az oka. Szerző részletesen, számos új, a hagyományos európai történetírásban ismeretlen adalékot felhasználva ismerteteti a 19.század első felének-közepének történésit, például a Fehér lótusz- felkel

Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter Kínáról írt könyve műfaját tekintve elegye a történelmi esszének, személyes emlékekből és dokumentumokból álló komplex történetírásnak. Kissinger előbb igyekszik Olvasóival megértetni a kínai gondolkodást, annak az európaitól való különbözőségét, amit ő a sakk és a go kínai változata, a wei qi közti különbség által ragad meg. Ezután ismerteti Kína és az euroatlanti nagyhatalmak 19 .századi ellentéteit, amit mi, magyarok, úgy tanultunk, hogy az " egyenlőtlen szerződések kora". Kissinger szerint ennél jóval árnyaltabb a kép: nem arról van szó, hogy az ópiumháborúk során végletesen meggyengült Kína kénytelen lett volna bármilyen európai hatalommal is szövetkezni, inkább csak arról, hogy a kínai diplomácia más szabályok szerint játszott, mint az európai. Más történelemfelfogás. A könyv legérdekesebb, egyben legrészletesebb témája Mao Kínájának kapcsolata az Egyesült Államokkal. Kissinger olyan poli