Bejegyzések

1973 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szilvási Lajos:Ördög a falon

 Szilvási Lajos a 20.század második felének, a Kádár-korszaknak egyik legnépszerűbb bestseller-írója volt, könyvei ma már elképzelhetetlenül magas példányszámban keltek el. Az adott kor társadalmi kofliktusait ábrázolta, a lehetségekhez mérten őszintén. Általában azzal az értelmiségi réteggel foglalkozott, azoknak az életét tanulmányozta, akik 1945 után, munkás- vagy parasztcsaládból váltak ki , és lettek orvosok, ügyvédek, tanárok, tisztviselők. Ma már könyvei nem annyira népszerűek, pedig van közöttük néhány örökévényű remekmű. Ilyen például az Ördög a falon. Nagyon rövid spoilert közlök a regényről, elöljáróban kiemelve, hogy komoly lélektani regény ez, nem feltétlenül a cselekmény hordozza a mű lenyegét.  Egy tizennyolc éves fiú azt a vádat szegezi negyvenéves apjának, hogy túlságosan belekényelmesedett az életbe,nincsenek olyan konfliktushelyzetei, melyek átélésével és megoldásával fejlődhetne. Az apa elmesél egy történetet, mely velük esett meg, és amely mggyőzően cáfolja a fiú v

B.Traven:Akasztottak lázadása

 A huszadik századi, rejtélyes személyiségű kalandregény-író, B.Traven, egyik legismertebb, és legfontosabb műve az Akasztottak lázadása. Nagyon erős, kemény epizódokkal, emberi sors- ábrázolásokkal van teli. Erről a kitűnő regényről csak nagyon kevesen tudnak, érdemes volna legalább az egyetemeken kurzus-témává tenni. Az Akasztottak lázadása jelentős mű. Egy rövid spoilert közlünk a műről, nagyobb könyvtárakban megtalálható.  A történet a huszadik század elején játszódik, Mexikóban. Cándido Castro indián néhány más családdal együtt független peónként, azaz földművesként él, saját földjét műveli, mely homokos, kavicsos, csak hatalmas munka árán tartja el a négytagú családot. A szomszédos nagybirtokról, ahol jobbak a feltételek, folyton csábítják Cándidót, menjen oda dolgozni, de ő inkább szegény marad,de független.  Csakhogy baj történik. Cándido felesége nagyon megbetegszik. A bábaasszony szerint bélcsavarodása van, feltétlenül el kell vinni az orvoshoz. A falubeliek segítenek hősünkn

Vészi Endre:Tériszony

 Vészi Endre novellái ,regényei, hangjátékai sajátos világot teremtenek. A művek hősei alsó középosztálybeli emberek: a paprikáskrumplit majszoló kis trafikosné, a munkásszálláson évtizedek óta lakó kőműves, a folyton rettegő melós, a nemrég megözvegyült hivatalnok, és más, efféle karakterek. Fenn tudják ugyan tartani jelenlegi társadalmi helyzetüket, de az előrelépésre semmi esélyük. A Tériszony című könyv novellákat, egy hosszabb elbeszélést és egy rádiójátékot tartalmaz. Néhányról írok itt, ebben a könyvajánlóban, hogy kedvet "faragjak" a könyv elolvasásához.  Nem tudom, ki volt biztoos benne, de Vészi Endre írta az Angi Vera című elbeszélést ( kisregényt?), melyből Gábor Pál rendezett elképesztő sikerű kultfilmet, jómagam is többször láttam a tévében. Az irodalmi mű Angi Verája, rettentően bizonytalan, lelkiismeretfurdalása van amiatt, hogy viszonyt folytat André tanárral, de a mű végére- Traján Piroska hathatós özreműködésével- megérti, hogy a rendszer a totális alkalmaz

Kristóf Attila:A feledékeny gyilkos

 Kristóf Atila a 20.század legjobb magyar bűnügyi regényíróinak egyike. Fordulatos, bravúros logikán alapuló könyvei még ma, a 21.században is élményszámba mennek. A feledékeny gyilkos pedig a műfaj egyik remekműve.  Most spoiler következik,egészen a bekezdés végéig! G.-t, az amúgy álmos alföldi kisvárost rettegésben tartja a Fojtogató, aki három nőt ölt már meg. Ketten szőkék, egy barna. Mindig sötétben, elhagyatott helyeken, lesből támad. Mindig elviszi az áldozat egyik cipőjét, tehát trófeagyűjtő. Dér őrnagy, a megyei rendőrfőkapitány, tanácstalan. Már-már lemondását fontolgatja. Ekkor kér segítséget fiatól, aki egy országos kriminológiai intézetben dolgozik. A fiatal Dér Ádám megérkeztével új lendületet kap a nyomozás. Feltérképezik mindhárom áldozat ismeretségi körét, megfigyelés alá helyezik a közös pontokat. Ádám gyakorlatilag átveszi a nyomozás vezetését. Terve, hogy csalétket állít a Fojtogatónak. Szerelmét, a másodéves színművészetis Juditot szemeli ki erre a feladatra. Judit

Szép Szó Antológia,1973

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában.  Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni.  Kezdjük egy akkoriban r

Robotos Imre:A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

Gádorosi Ferenc: Lakásépítés Dániában

Dánia mindig is az építészeti innovációk egyik szülőhazája volt, nem csoda, ha 1973-ban, az Építésügyi Tájékoztatási Központ nevű szervezet érdeklődést mutatott iránta. Így született meg Gádorosi Ferenc:Lakásépítés Dániában című reprezentatív, szakemberek és laikusok számára egyaránt sokatmondó könyve. Gádorosi könyvének nagyon nagy erénye, hogy tágabb kontextusba helyezi a lakásépítés kérdéskörét. Külön fejezet szól Dánia környezeti adottságairól, az iparosítás általános és speciális tendenciáiról, a Kaptár lakásalapról, a kivitelezés során felmerült elvi és gyakorlati problémákról. Külön kiemeli a Szerző, hogy Dániában igen fontosnak tekintik, hogy olyan családi házak és lakások épüljenek, melyek továbbalakíthatók a felhasználók egyéni igényei szerint ( ezzel Gádorosi odapiszkál az akkoriban hazánkban divatos házgyári építészetnek és az ahhoz kapcsolódó univerzáló mentalitásnak). A könyv legértékesebb része mégiscsak a konkrét épületek bemutató fejezet. Láthatunk itt sorházakat