Könyvekről mindenkinek

 A 2023-ban elhunyt Cormac McCarthy ( többek között Pulitzer-díjas, Faulkner-díjas, Nemzeti Könyvdíjas) amerikai írót a kortárs próza megújítójaként tartja számon az irodalomkritika. 2022-ben egy kötetben jelent meg két, összefüggő, de külön-külön is olvasható regénye, Az utas, illetve a Stella Maris. a magyar kiadás is egy kötetben hozza a két művet, éppen ezért ebben a könyvajánló blogban mi is így teszünk- még egyszer hangsúlyozva, hogy különö-külön is érthető és élvezhető a két regény.  A szokásostól eltérően- mivel nagy író nagy műveiről van szó- nem egyszerűen spoilert közlünk Cormac McCarthy két művéről, hanem arra keressük a választ: miben is újította meg a kitűnő Szerző a modern szépprózát? 1. A hagyományos, 19.században kialakult ( kedves tanárom kedvenc szavával:balzaci) regényben elkülönül a cselekvés és a párbeszéd. Tipográfiailag is, értelmezéstanilag is. Az utas című regényben számtalan olyan példát találunk, ahol cselekvés és beszéd szinte egybefolyik- merthogy a fizika

 A könyv alcíme:nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia A pszichológia tudományának fokozott érdeklődési területébe eső, ún. sötét triád ( nárcizmus, machiavellimzus,pszichopátia) legújabb kutatási eredményeket is tükröző kézikönyve ez a kötet. A Bereczkei-Czibor-Birkás szerkesztőhármas kiváló munkáját tükröző A lélek sötét oldala című könyv sok meglepő újdonságot is tartalmaz, olykor pedig ütközteti a szakirodalomban meghonosodott tudományos álláspontokat.  Nagyon fontos, hogy szerzők-szerkesztők élesen elkülönítik mindhárom személyiségvonás klinikai és szubklinikai változatát. Tehát attól, hogy valakinek vannak  pl.nárcisztikus vonásai, még nem feltétlenül tekinthető nárcisztikus személyiségnek, pláne nem olyannak, aki klinikai kezelésre vagy terápiára szorul. Nagyon jó a 15. oldalon látható táblázat, amelyből minden Olvasó felmérheti, rendelkezik-e a sötét triád jellemző személyiségjegyeivel. Rákérdez a hízelgésre, csalásra, emberekkel való bánásmódra, csoportos tevékenységekhez va

 Julia Shaw német-kanadai pszichológus kutatási területe az emlékezet. Pontosabban:azt kutatja,hogyan és miért alakulnak ki az emberekben hamis emlékek-például arról,hogyan születtek,hogyan történt egy büncselekmény,hogyan talákkoztak híres emberekkel,stb. Emlékezeti illúziók című könyvében összefoglalja addigi kutatásainak eredményeit.  Megtudhatjuk,mi a szemantikus emlékezet és az epizodikus emlékezet,s hogy melyik hogyan torzul. Egyáltalán:arra az alapvető kérdésre is választ kapunk,jó-e az az embernek,ha pontosan vagy pontatlanul emlékszik. Milyen szinten manipulálható az emlékezet?-tesszük fel a kérdést-Tényleg lehetséges olyan emlékeket elültetni az ember elméjébe,melyeknek semmi valóságalapjuk nincs?Jómagam kissé borzongva olvastam a gyermekekkel végzett,"Tea Károly herceggel"című új-zélandi kísérletet,s elképedtem az eredményen:egy háromhetes manipuláció után a hatévesek 31,a tízévesek 10 százaléka hitte azt,hogy valóban teázott a brit trónörökössel. Ugyanez lehetsége

 Irvin D. Yalom amerikai pszichoterapeuta könyve egy nagyon ritkán érintett, mégis, az egész emberi létre vonatkozó súlyos kérdést tárgyal:a halált. A Szemben a Nappal című könyv arról szól, hogyan lehet legyőzni a halálszorongást a pszichoterápia eszközével. Yalom a pszichoterapeuták azon csoportjához tartozik, akik az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápiát művelik. Könyvében az általános megállapításokat mindig konkrét esetleírásokkal támasztja alá.  Találkozunk e könyv lapjain ügyvéddel, aki megunta szakmáját, már tárgyalni sem képes az ügyfelekkel, mert úgy érzi, nem élt eleget, s méltatlan nőre ( drogfüggőre) pazarolta szeretetét. Megismerkedünk a verseket író, és gyönyörű képeket festő építési vállalkozóval, akinek csak arra volt szüksége, hogy a terapeuta megértesse vele: tehetségét Istentől kapta. Elgondolkodhatunk, vajon miért tartja ellenségnek a terapeutát egy rengeteg testi betegséggel kínlódó nyugdíjas angoltanárnő. Beleélhetjük magunkat annak a könyvelőnek a helyzeté

Dr. Belső Nóra arra vállalkozott könyvében, hogy a világon egyre inkább terjedő betegségcsoportot, a depressziót, tágabb kontextusban tárgyalja. Látszólag nagyon messziről kezdi: a Depresszió. Betegség vagy úri huncutság című könyvben szó esik a hitek és tévhitek szerepéről, orvostudomány és alternatív gyógyászat viszonyáról, magáról a tudományos gondolkozásról. Megtudhatjuk, miért definiálják oly sokan oly különböző módon az egészség fogalmát, mennyiben kultúrafüggő az, hogy valaki egészséges vagy beteg, s hogyan viszonyultak az egyes kultúrák az elme betegségeihez ( kiderül:a magyarországi pszichiátria mindig is Európa élvonalában haladt, már a 19.században is). Elcsodálkozhatunk azon, mennyiféle formája, tünete, kísérőjelensége van a depressziónak, milyen gyógymódokat alkalmaznak depresszió ellen, miért jelentkezik ez a betegség másként férfiaknál és nőknél. Miért stresszelnek a nők menstruáció előtt- ez egyébként nem depresszió, mint azt a Szerző is megjegyzi- s miért vágynak a

Pszichológia, pszichiátria- van, akinek már e szavak hallatán is feláll a hátán a szőr. Mások szükséges rossznak tartják ezeket a dolgokat, megint mások- sajnos, ők vannak kevesen- kíváncsiak. Utóbbiaknak szól Stefan Zweig:A lélek orvosai című könyve. Zwieg három életúton keresztül- Mesmer, Mary Baker-Eddy, Sigmund Freud- mutatja be a lélekgyógyászat fejlődését a fejlett világ orvoslásában. Ez már nagyon merész koncepció, ráadásul három ennyire eltérő személyiséget egy kalap alá venni, tevékenységüket folyamatként bemutatni- hát, ez Zweignek nem sikerült. Viszont kaptunk három életutat, melyek közül kettőről nagyon is keveset, a harmadikról viszont nagyon is sokat tudtunk. Mesmernek, a 18. századi osztrák orvosnak élete és tevékenysége a magyar Olvasó előtt alig ismert, s valahogy ugyanígy vagyunk Mary Baker-Eddyvel, a Keresztény Tudomány megalapítójával is. Freudról viszont nagyon is sokat, túl sokat tudunk. A könyvben szereplő három életrajz közül a legtárgyilagosabban bemutatot

És megkezdődött a büszke Nyugaton a történelem posztmarxista újraértelmezése... Che Guevara megszállott forradalmár volt. Intoleráns, tömeggyilkos, téveszméktől fertőzött. Csakhogy egyre több könyv jelenik meg róla, a fiatalok egy része számára újra példakép. Sajnos, épp az efféle könyvek, mint a Barrio-Jenkins szerzőpáros alkotása, tüzelik ezt a hazug újraértelmezést. Ebben a könyvben Che Guevara egy széplélek, aki nemes eszméktől vezéreltetve akar forradalmat gerjeszteni egész Latin-Amerikában. Még jó, hogy Európára nem terjedt ki a tenniakarás... Azt ajánlanám, mielőtt valaki belevág ebbe a könyvbe, olvasson el egy tárgyilagos, valóban történettudományi alapokon és forrásértelmezés által íródott könyvet Che Guevaráról, melyben bátran leírják az úriember nem éppen úriemberi gaztetteit is. És felvállalják azt, hogy Che nem volt egészen normális. Sem hétköznapi, sem szellemi, sem pszichiátriai értelemben. Hatalmas hiba lenne, ha a fiatal generáció elé példaképként állítanánk be a

Amióta létezik pszichiátria, azóta próbálja az emberiség a szorongás szóval egybefoglalt állapotok felett megszerezni a hatalmat. Van, aki a gyógyszereket részesíti előnyben, mások a pszichoterápiát, megint mások alternatív módszereket. Az amerikai Barry Mcdonagh könyve a MERJ módszert írja le alaposan, közérthető módon, minden átlagos műveltségű ember számára feldolgozhatóan. A módszer lényege a következő: eddigelé a szorongást, a pánikot utáltuk, elkerültük. Ezen kell változtatni. Meg kell barátkozni a szorongással. Üdvözölni kell, ha jön, hiszen egyből elzavarni úgysem tudjuk. Fel kell vállalni azokat a helyzeteket, amelyben szorongunk, mert ez önbizalmat ad. El kell hessegetni a pániktól való félelmet, pontosabban: át kell alakítani izgalomm. Ezáltal megnő az emberi szervezet adrenalin- és tesztoszteronszintje, az állapot izgalmassá, érdekessé válik, olyan lesz, mint egy meccs, ahol Te vagy a játékos.  Nálam bevált. Szorongásaim nagyrészt elmúltak, s ha alkalomadtán visszatérnek