Könyvekről mindenkinek

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

Voltál már szeánszon? Én már voltam, de tudtam, hogy humbug az egész, csak kíváncsi voltam rá. Az Allan-Schiff-Kramer német szerzőhármas könyvéből megbizonyosodhatunk arról, hogy minden okkult szellemidéző, halottlátó, spiritiszta, kártyajós és egyéb efféle népség csaló. Pontosabban: a Szerzők, nagyon ügyesen, azt mondják, hogy leleplezik a csalók trükkjeit. Ez jogilag másképp hangzik. A Hamis szellemek, igazi csalók című  könyvből megtudhatjuk, hogy kopognak a szellemek, hogyan utánozzák elhunyt személyek hangját, hogyan táncolnak az asztalok ( volt, hogy maga a spiritiszta fázott rá trükkjére, és belehalt), hogyan repülnek a tárgyak (a magyarázat egyszerű:valaki dobálja), mikor haragszanak a szellemek és mikor vidámak, hogyan lép kapcsolatba a médium az állítólagos túlvilági erőkkel, hogyan kell utánozni elhunyt személy kézírását, szóval, változatos a kelléktár. Egyvalami közös ezekben a technikákban:mindegyik manipulatív, ha nem rosszabb...Az emberek pedig hiszékenyek, kell nekik