Könyvekről mindenkinek

Nagyon fontos történelmi könyvvel örvendeztette meg Majtényi György az Olvasókat.  A K-vonal.Kiváltságok és elit a szocializmusban az 1945 utáni Magyarország elitjének életmódjáról, mentalitásáról, részben összetételéről szól, és arra a kérdésre is választ keres, vajon hogyan viszonyultak a " tömegek" a párt- és állami elit meglehetősen " nyugatias" szórakozásaihoz. Az alábbi könyvajánlóban néhány megjegyzét szeretnék fűzni ehhez a kitűnő könyvhöz, mellyel rmélhetőeg kedvet csinálok ahhoz, hogy elolvassák ezt a remek könyvet.  1. Ami az 1945 utáni, polgári társadalmátó megfosztott magyar társadalomban luxus volt- vadászat,úszómedence a kertben- az a polgári normák szerint, polgári társadalomban voltaképpen a felső középosztály természetes életformájához tartozna. A kiáltó ellentét akörül volt, hogy a kommunista propaganda áltaában véve hangsúlyozta a visszafoogottságot, a szerénységet. Úgy látszik, az elitre nézve ez nem volt kötelező. Sok magyar érezte úg,y hogy am

 Az Aranycsapat nemcsak a magyar labdarúgás, de az egész magyar sportttörténet egyik dicsőséges együttese volt. Számtalan könyv, újságcikk született már, mind a csapatról mind pedig az azt alkotó játékosokról. Miért emelkedik ki ezek közül David Bailey könyve?Több okból is. Nagyon komoly történeti kontextusba helyezi Puskásék hosszú veretlenségi sorozatát, rengeteg szót ejt a csapatot övező politikai, gazdasági, társadalmi, mentalitásbeli tényezőkről. Nemhagyja figyelmen kívül, hogy Sebes Gusztáv gárdája nem a sdemmiből született, jócskán akadtak elődök, akiknek munkásságára lehetett támaszkodni. S hát, nem utolsósorban azért, mert David Bailey angol, aki évtizedek óta él Magyarországon, rengeteg magyar nyelvű forrást elolvasott- de nem hagyta ki az angol és német nyelvű szakirodalmat sem. Objektív, pozitív és negatív tényeket egyaránt számba vevő, történészi munka kerekedett ki a Szerző tolla alól, amiért a magyar könyvolvasó-sportrajongó csak hálás lehet.  Megtudhatjuk, hogyan szület

Puskás pályafutása egy 21. századi magyar szemével egyszerűen felfoghatatlan. Csoda volt. A történelem egyik csodája. 1956:Az Aranycsapat pályafutása véget ér. Puskás, Kocsis, Czibor és még jó sokan mások, közöttük a teljes magyar ifjúsági válogatott, külföldre emigrálnak ( Czibort már keresték a szovjetek). Nyilvánvalóvá lett mindenki számára, hogy új korszak kezdődik. Puskás, Kocsis, Czibor: világkarriert futottak be Spanyolországban, a Real Madrid illetve a Barca játékosaként. Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Grosics Gyula: rövid kint-tartózkodás után hazajöttek, itthon futottak be óriási karriert, Bozsik lett az első magyar százszoros válogatott labdarúgó. Hidegkuti edzőként KEK-győztes az olasz Fiorentinával. Albert Flórián, Göröcs János, Tichy Lajos, Mészöly Kálmán: megragadták a lehetőséget, beépültek a válogatottba, elképesztő győzelmeket, és szívfájdító vereségeket arattak. Szurkolók:csodálkoztak, várták az újabb Aranycsapatot, de nem jött. Olimpiát viszon

A könyv alcíme.Futball és hatalom a szocialista korszakban Ha azt halljuk: futball a huszadik századi Magyarországon, azonnal a legendák jutnak eszünkbe. Puskás Öcsi, Bozsik Cucu, Hidegkúti Nándi, az angol-magyar, a 7-1-es magyar-angol, aztán később Göröcs Titi, Albert Flóri, Mészöly Kálmán, Fazekas László, és még sorolhatnánk sok-sok nevet, mérkőzést, kapitányt. Csakhogy volt ennek a magyar futballnak egy sötét oldala. Takács Tibor:Büntetőterület című könyve erről a sötét oldalról szól. Kezdődött az egész Magyarország szovjetizálásával. A magyar labdarúgókat külföldre hívták, profinak, a magyar hatóságok ezt viszont nem akarták engedni. Kivégezték Szücsöt, internálták Lórántot, az Aranycsapat legendás középhátvédét, akit később Sebes hozatott ki az internálótáborból. Az ÁVH rendszeresen megfigyelte a szurkolókat is, főként a fradistákat. A jól-rosszul munkájukat végző beépített ügynökök jelentéseiből az illetékes hatóságok mindig tudták, miről beszél a B-közép népe... Azért tarto