Könyvekről mindenkinek

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

 Ernst Mayr napjaink egyik legjelesebb evolúcióbiológusa, kutatónemzedékek mentora, tanítója. A Mi az evolúció? című könyv az érdeklődő laikusok számára foglalja össze a darwini evolúció lényegét- ami nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék.  Előrebocsátjuk: Mayr meggyőződéses evolucionista, de tiszteletben tartja mindenki hitét. Nagyon sokan még mindig azt hiszik, hogy az evolúció egysége a faj: megjelenik valahol valami kis mutáció, az elterjed, és abból rögtön új faj keletkezik. Ezt hívják transzmutacionista vagy- szerintem kifejezőbb szóval- szaltacionista evolúciónak. Ez az evolúciónak az a meghaladott elmélete, amelyre keresztény fundamentalista egyházak is előszeretettel hivatkoznak, amikor elutasítják az evolúció tanát, helyette az isteni teremtéselméletet " preferálva". Csakhogy- mint arra Mayr könyvében több helyen is rámutat- ezt a fajta evolúciós elméletet a biológia tudománya már az 1940-es években meghaladta. Ekkor, az 1940-es években jött létre az ún. &quo

 Dr. Nagy Jenő könyve nem arra való, hogy együltünkben végigolvassuk. Meg kell vásárolni, fel kell tenni az otthoni könyvespolcra, a különösen megbecsült darabok közé, és időnként, ha szükségünk van rá, kézikönyvként használni. Nagyon okos, közérthető nyelvezetű, és rengeteg új információt tartalmaz.Mindenkinek ajánljuk. Ráadásul olyan növényekről szól, melyeket, mi, kárpát-medenceiek is ismerünk. Sokszor különös, megdöbbentő dolgokat tudunk meg azokról a növényekről, melyek nélkülözhetetlen elemei mindennapi étkezésünknek.  Például: tudta Ön, hogy a paradicsom jelentős szerepet játszik a haj és körmök egészségének őrzésében? Tudta Ön, hogy a brokkoli ciprusi eredetű? Vagy: hallott már Ön arról, hogy az árpa jelentősen csökkenti a koleszterinszintet, és nagyon fontos szerepe van a szívbetegségek megőrzésében? A sárgarépa pedig remek természetes stresszoldó és antidepresszáns? A póréhagyma öli a baktériumokat és a vírusokat (akkor ezért óv a náthától), a fejes káposzta pedig akadályozza

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

Nem sokat tudunk a rovarokról, pedig tudósok szerint az ízeltlábúak a Föld királyai. Mindenhol ott vannak, a forró trópusoktól a jéghideg Antarktiszig. A zoológusok kb. 100 000 rovarfajt nem is azonosítottak. John Woodward: Szuperrovarok című könyvéből kiderül, hogy a már ismert fajok között is vannak olyanok, melyek teljesen egyedi módon vadásznak, párosodnak, esznek, vagy éppen külsejükkel rínak ki környezetükből. Van, amelyik mérgező folyadékot spriccel ellenségére, úgy tartja távol a riválisokat. Van, amelyik évekig lárvaállapotban él a föld alatt, amikor aztán kibújik, elképesztő zabálásba kezd. Van ,amelyik elképesztően hosszú nyelvével próbál érvényesülni. Van ,amelyik óriás, van, amelyik mikroszkopikus törpe, és mégis nagyon veszélyes. Van, amelyik egy napig él, van, amelyik hosszú évekig. A rovarok- és tágabb értelemben az ízeltlábúak- éppen attól váltak a Föld bolygó legsikeresebb élőlényeivé, hogy rendkívül változatosak, és életformájukat, táplálékszerzésüket tekintve ropp

A Kaliforniai Egyetem biológiaprofesszora, Jared Diamond, Miért élvezet a szex? című könyvében evolucionista szemszögből mutatja be az emberi szexualitás evolúcióját. Első fejezetében összehasonlítja az állatvilág és az emberi szexuális viselkedéseket és azt állítja, hogy az ember a "legelképesztőbb szexuális viselkedésű állat.". Erre mondja a keresztény egyház, hogy az embert Isten a maga képére teremtette... A második fejezetben a nemek harcát követ nyomon az emberiség történelmében. Erre pedig azt felelné egy keresztény ember, hogy az Atyaság két összetevője a férfi és a nő... A harmadik fejezet arról szól, hogy miért nem fejlődött ki a férfiak tejelválasztása. Erre pedig én, a recenzens mondom:nem érdekel. A negyedik fejezet arról szól, hogy milyen időpontokat választanak az emberek és az állatok az örömszerzésre és gyermeknemzésre és végigkíséri az olvasót a különféle elméleteken amelyek azt vizsgálják, hogy valójában milyen szempontok szerint választanak pá

Manapság a biológia, az orvostudomány és általában az élettudományok művelése, tanulása már elképzelhetetlen az evolúciós elmélet alapjainak ismerete nélkül. Varga János:Evolúciótan című könyve azokhoz szól, akik hivatásszerűen művelik/művelnék az élettudományok egyikét-másikát. Orvosok, biológusok, biológiatanárok forgathatják örömmel ezt a könyvet, mely hihetetlenül széles szakmai spektrumon mozog, anélkül, hogy igényelné magának az interdiszciplinaritás kétes dicsőségét. Mára azonban az evolúciótan tekintetében is polarizálódott a magyar értelmiség: vannak a végletes evolúciópártiak, és vannak az evolúcióellenesek. Varga János a keresztény szellemiségű embereket is megszólítja, teljes mértékben toleráns a vallásossággal szemben, sőt, több helyen is idézi  Chardin francia tudóst, aki munkásságnak jelentős részét arra fordította, hogy szinkronba hozza a Teremtés és a darwini evolúció elméletét- hozzáteszem, nem túl sok sikerrel... Ami magát az evolúcióelméletet illeti, Varga Jáno