Bejegyzések

Kodály Zoltán címkéjű bejegyzések megjelenítése

Kodály Zoltán: Férfikarok

Aligha lesz valaha is a magyar zenei életnek még egyszer olyan legendás két alakja, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály olyan megkérdőjelezhetetlen sarokkövévé vált a magyar zenei életnek, mint amely sarokkő nagyon kevés ország kulturális életében akad. Csakhogy 1944-ben ez még nem így volt. Azzal, hogy a második világháború, a német megszállás kellős közepén könyv alakú kottagyűjteményt ( Férfikarok) jelentettek meg Kodály szerzeményeivel, a Magyar kórus Kiadó óriási kockázatot vállalt. minden dicséretet megérdemel, így utólag is. A Férfikarok egyébként olyan remekműveket tartalmaz, mint az Ady Endre versére írt Fölszállott a páva, vagy a Kölcsey költeményére írt Huszt ( utóbbival a könyv fellapozását megelőzően még soha nem találkoztam). Petőfi Sándor: Isten csodája c. versére írt kórusmű is szerepel itt, csakúgy, mint az Ének Szent Istvánhoz, vagy az Esti dal c. népdal. Zene és irodalom, zene és nép nagyszerű találkozása. Ki kellene adni újból ezt a gyűjteményt. Zeneértők s

Kroó György: Miért szép századunk zenéje?

Ezt a könyvet azoknak az Olvasóknak ajánljuk, akik elkötelezetten kedvelik a klasszikus zenét, tudnak jól kottát olvasni, s ha blattolni nem tudnak, van otthon valamilyen hangszerük, amin lejátsszák. Kroó György és alkotótársai műveken keresztül tekintik át a huszadik század zenéjét. Kérdéses, hogy 18 zenemű bemutatásával körülírhatók-e a huszadik század zenéjének irányzatai, folyamatai. Sajnos, az derül ki ,hogy nem. Ettől eltekintve a könyv nagyon hasznos, mert az egyes művek elemzése remekül sikerült. Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát Szabolcsi Bence elemzi, három zenei réteget különít el a műben: a magyar népdalt, a " mese zenéit", illetve a drámai zenét. Talán zeneesztéták felkapják a fejüket eme három kategória hallatán, hiszen ezek nem pontosan egyeznek a szaktudomány által elfogadott stílusirányzatokkal és műfajokkal- de ha végighallgatjuk a Háry Jánost, rá kell jöjjünk: az elemző kiválóan ráállt az alkotó hullámhosszára, képes egy síkon mozogni vele, mert a

Süle Ferenc: Első daloskönyvem

A magyar tankönyvirodalom igazán nagyszerű produktumokkal büszkélkedhet ( sajnos, igazán rosszakkal is...). Az első daloskönyvem, Süle Ferenc és munkatársainak alkotása( mely az első csoportba tartozik) manapság már nincs forgalomban, pedig megérdemelné, hiszen jó célokat szolgál: bevezetni a legkisebbeket, az általános iskola első osztályosokat a zene birodalmába, mégpedig magyar népdalokon keresztül, Kodály szellemében. Olyan alapdalok kottája található a könyvben, mint a Bújj, bújj zöld ág, vagy a Gólya, gólya, gilice. Minden dalhoz zenehallgatás is tartozik, itt Glenn Miller zenekarától Kodály Zoltánon át Bródy Jánosig eléggé átfogó a kínálat. Nem vagyok abban biztos, hogy egy hatéves megérti, miről akar neki muzsikálni Glenn Miller, de azért örülök, hogy megismerkedik vele. Nagyon jó látni, hogy akad olyan tankönyvszerző, aki nem egyszerre akarja megtanítani apró-cseprő hallgatóságának az egész zeneelméletet. Szépen, türelmesen haladnak a szolmizálással, az egyszerű másolástó