Könyvekről mindenkinek

 Kunszabó Ferenc:Jászföld című könyve az 1945 utáni magyar szociográfiai irodalom kiemelkedő alkotása. Haszonnal forgathatják nemcsak szociológusok,hanem a Kádár-korszak történelme iránt érdeklődők is. Megtudhatjuk,mi a különbség jászok és kunom között,s hogy ez a különbség miképpen manifesztálódott gazdaságban,életmódban,társadalomban,politikai hovatartozásban. Rövid,de nagyon mély,lényegretörő történelmi áttekintést kapunk a vidék és népe sorsáról,Károly Róbert idejétől kezdve a Rákóczi-szabadságharcon át egészen az 1960-as évekig. Nagyon nagy tapintatra vall,hogy elkerüli az 1950-es évek részletes taglalását.   Emberi sorsokon keresztül ismerhetjük meg,hogyan bontotta szét az ipari társadalom a tradicionális jászsági pásztor-és parasztlétet. Hogyan lett valakiből csepeli munkás,majd tért vissza mégis a Jászságba,részben honvágytól hajtva,részben felsőbb utasításra. Az interjúk-nevezhetjük inkább önvallomásoknak-annyira egyediek, rögtön meg is fogják a 21.század Olvasóját. A Jászföld

Benkő László történelmi regénytrilógiájának végső kötete elképesztő izgalmakat nyújt- mindemellett olyan történelmi ismeretekkel ajándékozza meg az Olvasót, melyet az iskolai tankönyvek soha nem tudnak, talán nem is akarnak, a nagyközönség felé közvetíteni. A könyv címének megértéséhez: Végső Tenger, mongol szemmel nézve, az a hatalmas víztömeg, amit ma Atlanti-óceánnak hívunk. Az 1230-as-1240-es évek fordulóján járunk. Közel a tatár, de a magyar urak nagy része még mindig úgy tesz, mintha nem létezne veszély. Inkább a királyi udvarban igyekeznek maguknak minél zsírosabb zsákmányt találni. Az ország mindennapi életét a kunok teszik nehézzé. IV. Béla, az ekkoriban még igencsak ifjú és dölyfös király azért fogadta be a kunokat, mert azt gondolta, hasonló harcmodoruk révén, visszaverhetik a mongolok támadását. Csakhogy a félnomád kun lakosság konfliktusba kerül a letelepedett életmódot élő magyar lakossággal...Köteny kun vezért a király biztonságba helyezi, nehogy a féltékeny magyar u