Bejegyzések

poén címkéjű bejegyzések megjelenítése

Dr.Kárpáti György-Peterdi Pál:Cini és a többiek

 Természetesen Karinthy Ferencről, azaz Ciniről van szó ebben a könyvben, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar írójáról. A Budapesti tavasz című kultikus film az műve alapján készült, ezenkívül többi mint száz színházi bemutató címlapján szerepelt a neve.  Karinthy Cini- a nagy Karinthy Frigyes fia- nemcsak írói tevékenységével érdemelte ki a népszerűséget, hanem elképesztő, mondhatnánk:nonkonform egyéniségével is. Dr.Kárpáti György és Peterdi Pál könyve, a Cini és a többiek, erről szól. A rengeteg poénról. Éppen ezért igen nehéz erről a könyvről épkézláb ajánlót írni, hiszen fennáll a veszélye, hogy túl hamar sütjük el a poént, feleslegessé téve az olvasást. Mindenesetre megpróbálom.  Szóval, ez a Karinthy Cini egy világméretű nagy tréfamester- lőkötő volt. Poénjai- mindig más rovására- átugrották azt a még elfogadott szintet, amit az unalmas életet élő közvélemény unalmas köznyelve még az "elviselhető", "jópofa", "rokonszenves vagány" kategóriákb

A Sion-hegy alatt- Ady Endre istenes versei

Ha véleményemet kellene összefoglalni: A Sion-hegy alatt egy nagy félreértéseken alapuló, de igen jó könyv. Ady Endre egész életében kereste Istent. Akkor hát kézenfekvő és olcsó poén lenne megkérdezni: jó, jó, de miért nem találta? Hát, attól tartok, azért, mert nem tudta ( pontosabban: a református lelkész/katolikus pap nem magyarázta el neki) hogy ez nem így működik. Hanem így: - Isten mindenkit szeret, minden teremtményét számon tartja, ismeri minden tettünket és gondolatunkat. - Isten mindenkit megszólít, oda kell rá figyelni, és engedelmeskedni kell neki. Nem keresni kell, mert Ő már megtalált. - Nem szabad Isten ellen cselekedni. Nem szabad szabadkőműves szellemiségű cikkeket, egyház- és Isten-gyalázó cikkeket írni, még megélhetési célból sem. - A testünket is meg kell feszíteni kissé. Ady nem Lédától kapta a szifiliszt. Ha Ady Endre ezeket betartotta volna, élete biztos tovább tartott volna. Amúgy a istenkereső versek szépek, A Sion-hegy alatt is szép, az Istenhez hanya

Agatha Christie: Balhüvelyekem bizsereg

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá

Bürokraták-Frederick Forsyth: Az ODESSA ügyirat

Azért kuriózum Frederick Forsyth könyve, mert a klasszikus krimikhez képest mer eltérni, nem fúl bele a sablonba. A történet poénja ugyanis nem a tettes személyében van, hanem az indítékban. Egészen az utolsó oldalakig azt gondoljuk, hogy Peter Miller fiatal német újságíró azért vadászik Roschmannra, a rigai koncentrációs tábor egykori parancsnokára,azért vállalja, hogy beépül az ODESSA-ba mert az öngyilkos zsidó naplója annyira megindította, aztán kiderül, hogy személyesebb oka is van a dolognak. Az pedig, hogy Forsyth nagypolitikai konstellációba helyezi a történetet ( Kennedy halála, NSZK-Izraeli fegyverkereskedelem), még tovább növeli a könyv értékét. Az ODESSA nem város, hanem egy, a második világháború után létrejött szervezet, mely segíti a hajdani SS-tagok menekülését. A kémek pedig, azontúl, hogy gazemberek, még bürokraták is. 

Rejtő Jenő: A boszorkánymester

Nem A boszorkánymester Rejtő Jenő legkiválóbb könyve, sokszor követhetetlen a cselekmény, a nyelvezet pedig slendrián, összecsapott. Össszekevernek a szanatóriumban egy hercegnőt, illetve egy manökennek készülő bolti eladót. A hercegnő rádöbben, hogy nem is annyira borzasztó az a hétköznapi élet.  Humor, az " igyekszik lenni" ,de a poénok nem mindig sülnek. Őszintén szólva: minden erőmre szükség volt, hogy végigolvassam.