Bejegyzések

Kriterion címkéjű bejegyzések megjelenítése

Robotos Imre:A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

Theodore Dreiser:Carrie drágám

 Theodore Dreiser az egyik legkiválóbb amerikai író. Könyveiben a 19.századi Amerikai Egyesült Államok növekedésének kettős arculatát ábrázolta:születő nagypolgárság egyfelől,szegénység és nyomor másfelől. Dreiser aztán szépen fokozatosan elsodródott a marxizmus felé,egyes késői művei már erősen agitatívak. De a Carrie drágám még nem az. Egyszerűen:jó könyv. A történet főhőse Carrie,tizenhét éves lány,szülei mezőgazdasági munkások. A lány nem akarja szülei életét folytatni,elhatározza,felköltözik nővéréhez Chicagóba. A vonaton udvarolni kezd neki bizonyos Mr.Charles Drouet,aki üzletkötő. A férfi divatosan öltözködik,jó társalgó,ért a nőkhöz. Ez nem hagyja hidegen a lányt,de egyelőre nem akar kapcsolatokba bocsátkozni. Hiszen várja őt a nagy chicagói álom... Ebből aztán keserves kiábrándulás lesz. Carrie nővére,Minnie,férjhez ment egy Hanson nevű emberhez. A házaspár abból él,hogy éhbérért munkát vállalnak gyárakban. Carrie is megpróbálkozik ezzel,de a cipőfelsőrész-készítés,mind idegil

Freud:Pszichoanalízis

A meglehetősen szerény kiállítású ( legalább nem kerül sokba), de annál gazdagabb tartalmú könyv egy rövid bevezető tanulmányt( Simó Sándor) és egy szöveggyűjteményt tartalmaz Sigmund Freud munkásságáról, leginkább természetesen a pszichoanalízisről. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik most ismerkednek Freud tanaival. Honnan is indult Freud? A neurológia területéről. Észrevette, hogy egyes pszichikai problémák nem vezethetők vissza az agy fiziológiai eltéréseire. Akkor hát hol a magyarázat? A lélekben. Így lett Freud orvosból lélekgyógyász, kollégái eleinte kiátkozták, aztán pedig elfogadták. Ahogy az már a zsenikkel lenni szokott. De Nobel-díjat azért nem kapott... Ha lapozunk a 156. oldalra, ott megtaláljuk Freud személyiségképének rövid összefoglalását. Az emberi psziché három részből áll: ős-én, én, felettes én. Az ős-én fogalmát Freud- saját elmondása szerint- a nagy filozófustól, Nietzschétől vette át. Az  ős-énre nem érvényesek a logika szabályai. Az én a kontrollált része a

Asztalos Lajos: Kolozsvár- közelről.II.kötet

Asztalos Lajos új minőségre emeli a helytörténetírást. Esszéi, tanulmányai élvezhetők, irodalmi stílusúak. És persze tematikailag is igen változatosak: megtudhatjuk, honnan ered Kolozsvár neve, valóban Napoca település tekinthető-e a mai Kolozsvár elődjének. Alámerülhetünk a Ceacescu-korszak sötétségébe, amikor is tilos volt magyar nevén emlegetni a várost. A magyar köztörténet-írást is érdekelheti, miképpen próbálják a román nacionalisták még Szent Istvánt is románnak feltüntetni. Képet kapunk a 19.századi Kolozsvár életéről, a templomokról, a nyüzsgő és agilis lakosságról, még a nyilvánosházak működéséről is. Kifjezetten tudományos kutatóknak ajánljuk az utolsó három fejezetet, mely a kolozsvári folyókról és az ahhoz kapcsolódó ökológiai-ipari-társadalmi- gazdasági tényezőkről ad átfogó, adatszerű képet. Azt gondolom, nem sok magyar városnak van ilyen részletes folyó-adattára. Asztalos Lajos művét minden történelemkedvelőnek szívből ajánljuk. Nemcsak Kolozsvár, de az egész magyars

Balogh Edgár ( főszerk.): Romániai magyar irodalmi lexikon A-F

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze