Könyvekről mindenkinek

 Kossuth Lajos a magyar és az európai történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a 19.század ikonikus személiységeinek egyike. Nevét minden magyar már az általános iskolában megtanulja. De vajon eleget tudunk-e róla? Tudjuk-e, mit képviselt valójában, milyen eszmék, politikai és taktikai megfontolások vezették útján? Hermann Róbert:Kossuth Lajos és kora című történelmi ismeretterjesztő könyve ara törekszik- sikerrel- hogy közelebb hozza hozzánk Kossuth Lajos alakját: a politikust és a magánembert.  Megtudhatjuk, hogy a Kossuth család már a 13.században nemességet kapott IV.Béla királytól, Észak-Magyarország legpatinásabb, bár nem a leggazdagabb familiái között tartották számon. Tájékozódhatunk az 1802-ben született Kossuth Lajos családi körülményeiről:négy leánytestvér mellett nőtt fel. Megtudjuk, honnan ered a korban szokatlan vallási türelme: diákkorában három felekezet iskoláját is kijárta. Számomra újdonségot jelentett az 1823. évben kirobbant gazdasági vita:a kormány nem fogadta el

 Hernan Díaz argentín író a 21, századi világirodalom egyik legmarkánsabb, legtehetségesebb alkotója. Bizalom című regény voltaképpen négy, fiktív történet elegye, mely történetek azonban ugyanazt a valóságot próbálják megfogni, más-más perspektívából- és más-más hangnemben, eltérő stílusban,hangvételben, egyáltalán: az íráshoz, mint kulturális tevékenységhez való teljesen eltérő hozzáállásban. Már a történet szót is másképp és másképp értelmezik. A Bizalom című könyből sokat lehet tanulni napjaink világáról, a pénzről, a gazdagságról, a hazugságról, és magáról az olvasásról, mint tevékenységről. Ebben a rövid könyvajánlóban a négy- pontosabban: az első három- ál-realista dokumetumról külön-külön fogok szólni, de egyetllen pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a furcsa történetek összefüggnek, egymás nélükl értelmetlenek: pontosabban: értelmesek, de elvész belőle az irodalmi többlet.A Bizalom című műben fikció és valóság teljesen összemosódik.  Az első regény a " Kockázat

 Bár nem vagyok teljesen járatlan a magyar irodalom történetében, bevallom, nem tudtam, hogy Féja Géza, akit elsősorban népi íróként és irodalomtörténeti kor-monográfiák szerzőjeként ismerünk, ennyire alaposan foglalkozott Krúdyval. De jól tette: Az 1950-es évek hivatalos kommunista kultúrpolitikája elhallgatta Krúdyt, mintha nem is létezett volna,Ha néha mégis szóbakerült a neve, a dzsentri-nosztalgia elrettentő képviselőjeként említették meg. Féja Géza az 1970-es években írott cikkeiben, tanulmányában igyekezett viszaadni Krúdy becsületét, azaz az irodalomtörténti legendák és csúsztatások helyett a valódi Krúdyt megmutatni az Olvasóknak. A Krúdy és legendái című kötet Féja Géza Krúdyról írt írásaiból közöl válogatást, Féja Endre szerkesztésében. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom összefoglalni, miféle legendák keletkeztek Krúdyról, és hogy milyen igazságtartalom rejlik emögött, hogyan cáfolja ezeket az irodalomtörténeti közhelyeket Féja Géza.  Minden legendát ebben a rövid írásban

 Bartos Erika könyvéből még azok is sokat tanulhatnak, akik Budapesten születtek, vagy már évtizedek óta a magyar fővárosban élnek. A Budapest titkai.Érdekességek nevezetes épületekről című monumentális és nagyon szép kötet bemutatja nekünk a legszebb és a nagyközönség által legismertebb budapesti épületeket- olyan új adatokkal, információkkal, melyek mindenki számára meglepetésként szolgálhatnak.  Ellátogatunk a Budavári Palotába, a bemutatott keresztmetszeti ábrák megtekintése után pedig szomorúan konstatáljuk, hogy Hunyadi Mátyás halála után milyen siralmasan romlott le az épület állapota. Számomra meglepetéssel szolgált nemcsak az, hogy Mária Terázia volt az, aki európai léptékű, méretű és színvonalú épületet teremtett itt ( 1749-ben fejeződtek be az építkezések), hanem az, hogy a Várnak a 18.század előtt nem volt kupolája! Ma elképzelhetetlennek tartjuk a Várat kupola nélkül, erre kiderül, hogy évszázadokig jól megvolt nélküle...Azt azért sajnálhatjuk, hogy az Ybl-Hauszmann -féle

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magyarországon is m

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak elege lesz be

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

 Oscar Wilde egyetlen regényt publikált,de ez a könyv a 19.századi irodalom egyik legnépszerűbb,ugyanakkor leginkább megosztó irodalmi művévé lett. A címe:Dorian Gray arcképe. A viktoriánus angol társaság nem kedvelte a művet,az egyház által irányított cenzúra leszedette a polcokról,a szabadabb gondolkodású utókor viszont már sokkal befogadóbban, sokszor rajongással telítve, értékelte a művet. Az igazság,mint mindig,valahol a két szélső vélekedés között található. Spoiler következik. Basil Hallward,a tehetséges,de addig nem túlzottan sikeres fiatal festőművész új modellről készít portrét. A fiatal,hamvas,ártatlan Dorian Gray személyisége,karizmája,teljesen úrrá lesz Hallward lelkén. A festő barátja,Lord Henry viszont cinikus,fanyar humorú,a mindennapi élet igazságait remekül ismerő férfiú,be akarja vezetni Grayt a mindennapokba,elvenni szellemének ártatlanságát (fausti motívum),megismertetni őt az élet élvezetével. Gray színházba látogat,s szerelmes lesz a Júliát alakító Sybilbe. Eljeg

 Oscar Wilde színművét előbb mutatták be színházban,mint ahogy könyv alakban megjelent Nagy-Britanniában,1893-ban (Ebben nincs semmi szokatlan). Wilde ekkor már elismert,befutott író,a közönség kedvence. A Lady Windermere legyezőjét is szerette a publikum,de azért nem ezt tartották(s az utókor ítélete ebben megegyezett a kortársakkal) a brit szerző legjobb művének. Az arisztokrata körökben,cselekményét tekintve mindössze alig 12 órát felölelően játszódó mű telis-tele van félreértésekkel,naivitással,tévedéssel. Mintha maga a viktoriánus társadalom inogna meg kissé...Lady Windermere,a fiatal és bájos feleség bált ad,ahová meghívja a londoni társaság számottevő alakjait. Amint készülődik az esti bálra,meglátogatja őt Berwick hercegné. Szomorú hírrel szolgál:Londonban azt beszélik,Lord Windermere megcsalja őt. Nem is akárkivel:Mrs.Elyenne-nel,aki nemrég érkezett a brit fővárosba,és roppantul rossz híre van,ugyanis-legalábbis a társasági hölgyek ezt rebesgetik-vadászik a vagyonos férfiakra.

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly király al

 Báró Malcomes Jeromosné a 19.századvégi Budapest szellemi életének jellegzetes alakja volt. Voltaképpen irodalmi szalont működtetett, ahol tehetséges- és sokszor kevésbé tehetséges- fiatal írók, köztük sok nő is, felolvashatta elkészült művét. Igazi úriaszony volt ő, a szó nemes értelmében. Rengeteget jótékonykodott, ő volt a magyar gyermekvédő egyesület első alelnöke, e témában nemzetközi kongresszus rendezésében vállalt aktív szerepet.  Irodalmi működésével nem alkotott jelentőset- legalábbis nem a mai fogalmaink szerint, rendszerint német és magyar nyelvű tárcákat írt- a korban ( a Mákvirágok című könyv 1892-ben jelent meg) viszont népszerű volt. Ennek a népszerűségnek két oka van: 1.Mivel remekül ismerte a gyermekek világát, gondolkodását, sikerült, talán először a magyar irodalomban, realistán ábrázolni a gyermeket, mint a felnőttektől különböző lényt. A patetikusan keresztény angyali idealizmustól- és az ebből eredő csöpögős giccstől- megfosztva, minden jó és rossz tulajdonságáv

 Mi a közös Ehnaton fáraóban,XIV. Lajos francia királyban és Bill Gatesben?Hát,csak annyi,hogy elképesztően gazdagok (voltak).John Kampfner:Gazdagok című könyve áttekinti,hogy a történelem ismert és kevésbé ismert ,de dúsgazdag uralkodói,vállalkozói,miként szerezték,őrizték meg ,és örökítették tovább irdatlan vagyonukat.  Találkozunk e könyv lapjain Ehnatonnal,az ókori Egyiptom nagy vallási,társadalmi és politikai reformerével,aki nem tudott szervesen működő gazdaságot kiépíteni.Crassus viszont,az ókori Róma politikusa és hadvezére nagyon is értett az ingatlanspekulációhoz,a politikusok megvesztegetéséhez,a klientúraépítéshez. A hadviseléshez már nem annyira,ezért aztán a perzsák legyőzték őt,s legenda szerint forró aranyat öntöttek a szájába. Az arany volt a mindene Musza Manszának,a közepkori Mali Királyság uralkodójának. Miután irdatlan mennyiségű aranyát reprezentatív célokra költötte,nem maradt semmije,halála után birodalma széthullott. A szupergazdagság másik nagy korszaka a kora

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze

 Theodore Dreiser az egyik legkiválóbb amerikai író. Könyveiben a 19.századi Amerikai Egyesült Államok növekedésének kettős arculatát ábrázolta:születő nagypolgárság egyfelől,szegénység és nyomor másfelől. Dreiser aztán szépen fokozatosan elsodródott a marxizmus felé,egyes késői művei már erősen agitatívak. De a Carrie drágám még nem az. Egyszerűen:jó könyv. A történet főhőse Carrie,tizenhét éves lány,szülei mezőgazdasági munkások. A lány nem akarja szülei életét folytatni,elhatározza,felköltözik nővéréhez Chicagóba. A vonaton udvarolni kezd neki bizonyos Mr.Charles Drouet,aki üzletkötő. A férfi divatosan öltözködik,jó társalgó,ért a nőkhöz. Ez nem hagyja hidegen a lányt,de egyelőre nem akar kapcsolatokba bocsátkozni. Hiszen várja őt a nagy chicagói álom... Ebből aztán keserves kiábrándulás lesz. Carrie nővére,Minnie,férjhez ment egy Hanson nevű emberhez. A házaspár abból él,hogy éhbérért munkát vállalnak gyárakban. Carrie is megpróbálkozik ezzel,de a cipőfelsőrész-készítés,mind idegil

 Mrs.Gaskell a 19.századi Anglia népszerű írója volt. Aztán valahogy az irodalmi kánon szélére csúszott. A kisváros című könyvéről megoszlik az értelmezők véleménye. Van,aki szerint eza regény szociográfiai hitelességgel ábrázolja a vidéki Anglia letűnt világát,mások szerint viszont egyszerű pletykafészek-irodalom,unatkozó háziasszonyok időkitöltő olvasmánya.  Mrs. Gaskell arra vállalkozik,hogy elmeséli nekünk egy vidéki kisváros,Cranford,történetét alulnézetből. Megtudjuk,hogy ebben a kisvárosban a takarékosság erény,a szegénységgel viszont nem illik dicsekedni,ezért aztán mindenki tart cselédet,mégha a bérét alig tudja is kifizetni. Az összejöveteleken pedig vékonyan kent vajas kenyeret szolgálnak fel,amit elismeréssel illik nyugtázni. Merthogy az arisztokratikus viselkedés kötelező.Cranfordból a férfiak elmennek,folyton van valami dolguk máshol,ezért aztán az asszonyok az urak. Ha feltűnik egy igazi férfi,mint a regénybeli Brown őrnagy,azt úgyis elgázolja a vonat,amely gonosz szerke

 Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás című könyve a 19.századi Magyarország egyik leghírhedtebb bűnügyéről szól. Egy este a nemes Bergendy család vacsorához ül. Jégbe hűtött húslevest esznek,rántott rövidkarajt petrezselymes burgonyával,utána epret tejszínnel. Vacsora után pár perccel az egész család görcsökben fetreng.Az inas elszalad az orvosért,de már csak Bergendy Andrást,a családfőt és a birtok urát sikerül megmenteni. Halott a feleség,a sógor és az ételbe belekóstoló szakácsnő. A tudós halottkém megállapítja,hogy a halált koncentrált,viperától vagy gombától származó méreg ölte meg. A csendbiztos kideríti,hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén egyetlen tudós képes ilyen vegyületet készíteni,aki nem mellékesen távoli rokona a Bergendyeknek. Ám kiderül,hogy pár hónapja az illető professzor titokzatos körülmények között elhunyt. Halála előtt egy Magyarországról érkező látogatót fogadott.  S minő meglepetés,arra is fényt derít a nyomozás,hogy Bergendy hajdani felesége szerel

 Ambrus Zoltán egyike azoknak,akiket irodalomtörténet-írásunk lassan elfeledtet. Pedig ez a debreceni íróember elképesztő történeteket írt a 19-20.század fordulóján,olyanokat,melyek a 21 századi Olvasók fantáziáját is megmozgatják. Ezzel arra szeretném felhívni a Tisztelt Könyvkiadók figyelmét,hogy érdemes lenne Ambrus Zoltán egynehány könyvét újra elérhetővé tenni. A tóparti gyilkosság című könyv két kisregényt tartalmaz. Az Őszi napsugár egy szerelmi történet. Hódy Balázs költő és emberkerülő szerelmes lesz tanítványa édesanyjába. Erzsébet,noha férjes asszony,nem ellenzi a kapcsolatot,sőt...Aztán a nő belehal egy gyermekszülésbe(Ambrus nyitvahagyja a kérdést,ki volt a gyermek apja...). Hódy Balázs ezek után új szerelmet keres. Szobát bérel egy nagyhangú,cserfes,ötgyermekes családanyánál. A másik két bérlő egy idealista társadalomtudós,valamint egy hatalmas alagutakat tervező elfuserált feltaláló. Ambrus Zoltán a történetet elejétől a végéig ironikus hangvételben meséli el.  A másik k

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A