Könyvekről mindenkinek

 Jean Back németül alkotó luxemburgi író Amatőr című kisregénye 2010-ben megkapta az Európai Unió irodalmi díját- már csak ezért is beszélnünk kell róla, nem minden alkotót és nem minden könyvet ér ilyen megtiszteltetés. De önmaga jogán is helye van itt, ebben a könyvajánló blogban, ugyanis kitűnő prózai mű. Ha mindenáron stílusirányzatokba akarjuk sorolni, akkor talán a " posztmodern, groteszk formákkal" megjelelülés felelne meg neki, de ennél jóval sokoldalúbb a könyv, megtalálhatók benne a 19.századi eredtű lélektani realizmus stílusjegyei is. A történetmondás nemlineáris, tehát spoilert nem igazán lehet közlni a könyvről, inkább reflexiókkal fűszerezett, nagyon rövid elemzést adnék erről a könyvről.  A Szerző, azaz az elbeszélés narrátora, egy régi novelláját veszi elő, és gondolja újra. Az említett művet annak idején még az egyetemen írta, kelletlenül, pusztán csak kötelességtudatból, meg némi pénzért. A novella egy teljesen kitalált, ám a luxemburgi Dudalenge-ra erősen

 Gyurkó László (1930-2007) a huszadik század második felének magyar sikerírója volt, számtalan színházi előadás, film,prózai alkotás fűződik nevéhez. Legtöbben mégis az Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár János-életrajzról ismerik nevét. A halálugrás kevésbé ismert kisregénye, mely a Magvető Kiadó RaRe sorozatában jelent meg, és megjelenése idején, az 1970-es évek végén, méltatlanul kevés figyelmet kapott. Pedig érdemes róla beszélni, még akkor is, ha nem éppen hibátlan irodalmi alkotásról van szó. A Halálugrás című elbeszélés/kisregény a Kádár-korszakbeli magyar értelmiségi nők sorsát írja meg. A főhős, akinek neve nem derül ki ( ezzel is azt jelzi Gyurkó, hogy nagyon sok emberről lehetne itt szó), éppen gyászolja férjét, a rendkívül értelmes, kedves, társaságbeli Miklóst, aki valóságos értelmiségi csapatot hozott össze a házaspár nyaralójában. Gyászában egyedül van, ebből kiderül számára, hogy környezete pusztán a Miklós feleségének tekintette, nem ismerték őt el önálló szel

 Hedwig Courts-Mahler a 19-20.század egyik legrélyesebb írója. Annyit tudunk róla, hogy 50 éves kora után kezdett írni, de onnantól aztán nem ismert megállást: közel ezer könyvvel ajándékozta ( van, aki szerint rontotta...) meg a világot. Courts-Mahler a romantikus regény királynője, mondhatni: feltalálója. Nagyon megosztó műfaj, az elvakult rajongóktól kezdve az efféle könyveket egyáltalán nem olvasókig terjed a skála. Nem szeretnék állást foglalni ebben a könyajánlóban magáról a műfajról. Inkábbb közlök egy-egy spoilert a kötetben található ét kisregényről.  A címadó kisregénnyel, A wollini nővérekkel kezdjük! A történet Németországban játszódik. Marianne Limbach középkorú asszony, felesége Kurt Limbach köztiszteletben álló, dúsgazdag, és olykor kissé unalmas üzletembernek. Házassága középszerű, Marianne inkább csak megjátsza a boldogságot, Kurt pedig ajándékokkal igyekszik elkápráztatni feleségét, némileg pótolva is a vele töltött kevés időt. Marianne a környékbeli erdőkben sétál, l

 Két kisregény,tükörszövegek adják a mindinkabb kikristályododó Auster-életmű darabjait. A magány feltalálása a kortárs világirodalom talán legszemélyesebb hangvételű prózai munkáit fogja egybe. Életről és halálról,konvenciókról és különcökről szólnak ezek az önfeltárulkozó művek. És,persze,az irodalmi mű megalkotásának folyamatáról. Minden írásmű személyes és/vagy közösségi történet/történelem,ezáltal emlékezés.  Az első kisregény:Egy láthatatlan ember portréja.Lélektani regény,tényirodalmi elemekkel. Paul Auster apjáról szól ez a isregény,melyben a fiú beszél apja halála után közvetlenül arról,milyen is volt az öreg Sam fiának lenni. Objektivitásról,többnyire,szó sincs,de nem is várjuk el. Az önfeltárulkozást várjuk,az érzelmek kimutatását,azt,amihez apjának-iró fia szerint-"egyszerűen nem volt tehetsége". Az idősebb Auster hányattatott élete során azt tanulta,hogy minden előlépés,önmegmutatás csak szomorúsághoz vezet. Ezért aztán megtanult árnyék maradni,úgy élni,mintha mi

 Az 1913-ben megjelent Family Hotel Heltai Jenő nagysikerű kisregényének, Az utolsó bohémnak, voltaképpeni előzménye.Az utolsó bohém ugyanis akkora könyvsiker volt, hogy Heltai elhatározta: megtartja a főhőst, Mák István alanyi költőt, és megírja fiktív életének méginkább fiktív,humorosan lehangoló párizsi mozzanatait. Jöjjön hát egy spoiler erről az elképesztő, minden általunk elképzelhető valóságot humoros formában feje tetejére állító történetről!  Mák István "alanyi költő" Párizsban, pontosabban:annak egyik külvárosában, tengeti napjait a Family Hotelben, ami annyiból " family", hogy anya és lánya működtetik, merthogy nagyobb személyzetre már nincs pénz. Madame Doury, a tulajdonosnő amúgy rendes asszony, néha elenged a szállásdíjból a szegény vendégeknek ( mindenféle diákok laknak itt:távol-keletiek, kelet-európaiak, olaszok és számtalan más náció), sőt, ha nagyon szépen kérik, még kölcsönt is ad, persze, magas kamatra, és az a szabály, hogy aki nem adta meg az

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

 Claire Kenneth Kölcsey Kende Kláraként született Budapesten. A történelem úgy alakult, hogy amerikai emigrációba kényszerült. Bár Magyarországon is jelentek meg kisregényei, novellái, igazi bestseller-íróvá Amerikában vált. Ott született Panoptikum című könyve is, amely egy kisregényt és 11 novellát tartalmaz. Nagyon könnyed, olvasmányos stílusú művek- ugyanakkor nem felszínesek. Kenneth nagyon érti, hogyan kell beférkőzni az Olvasó szívébe.  Rövid spoilerekkel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A Panoptikum című kisregény főhőse Judith, az emigrációban élő, magyar származású grófnő. Már idősödik, de azért még jó karban van. Elhatározza, hogy egy hétre vendégül látja élete három legnagyobb szerelmét. A három férfi el is forgadja a meghívást. Iván katona volt, ludovikás, magas, fess fiatalember, ám a második világháborúban, a Don-kanyarnál megsebesült, soha többé nem volt igazi férfi. Akkoriban már tervezgették Judithtal a házasságot, ám a férfi annyira szégyellte betegségét, h

 E könyvben Jean Cocteau-nak,a 20.század egyik legnagyobb francia művészegyéniségének három kisregényét olvashatjuk.Közös a három műben az erkölcs és erkölcstelenség,társadalmi normákhoz való igazodás és az abból való menekülés problémájának okos,elfogulatlan tárgyalása. A nagy mutatvány című kisregény főhőse Jacques,egy vidékről Párizsba felkerült,tehetséges fiatalember,aki egy igen furcsa diákszálláson találja magát. A házigazdát,Berlin tanár urat,csak a tanítás érdekli,felesége azonban egymás után szerelmesedik bele a diákokba,ám egyre nyíltabb udvarlását a fiatalemberek inkább csak nevetik. Jacques megismerkedik egy ifjú,nem éppen makulátlan hírnevű hölggyel,aki épp egy görög milliomosnak a felesége. Szeretők lesznek,de Germaine nem ugyanazt várja a kapcsolattól,mint a fülig szerelmes tizenhat éves fiú. Közben a milliomos rájön,hogy a lány megcsalja,de képtelen elhinni,hogy egy tizenhat éves diákkal. Vajon hogyan jön ki Jacques ebből a szövevényes helyzetből? A szélhámos című kisre

 A Niki című kisregény 1956-ban jelent meg,s Magyarországon az év egyik könyvszenzációjává lett. Meghozta a nemzetközi sikert is a Szerzőnek,igaz,nem úgy,nem olyan formában,ahogy azt Déry Tibor talán gondolta... Mivel a Niki tartalma,cselekménye,a spoiler,ahogy divatos idegen szóval mondják,rengeteg helyen megtalálható,én ezt most mellőzném. Azt gondolom,ezt a könyvet mindenki el tudja olvasni,168 kis oldal,közérthető nyelvezettel,izgalmas cselekménnyel,úgyhogy mindenkinek ajánlható. Történet-összefoglalás helyett inkább bizonyos elemzési-értelmezési szempontot vetnék fel,amelyeken minden Olvasónak érdemes eltöprengenie. A történet látszólag egy kutyáról szól,akit gazdái-kényszerűségből-Pestre hoznak,de nem tud alkalmazkodni,és a szekrény alatt csendben elpusztul. A figyelmes Olvasó azonnal észreveszi az ötvenes évek,a Rákosi-rendszer bírálatát is. Ezzel kapcsolatban bennem az a kérdés merül fel:honnan lehetett abban biztos Déry Tibor,hogy már eljött az ideje Rákosi bírálatának?Déryt,u

 Molnár Ferencet a magyar közönség elsősorban színpadi szerzőként tartja számon. Pedig magas irodalmi értékkel bírnak publicisztikai művei és kisregényei is. Az Egyetlenegy asszony c.könyv három,eddig csak újságokban,folytatásokban megjelent,kitűnő kisregényt közöl. Ami összeköti ezeket a kisregényeket:a szerelem. Mindháromban ez a központi téma. Mindhárom helyszíne pedig az Osztrák-Magyar Monarchia,a 20.század első évtizedében. A Jour-fixe kisasszony (a franciás cím lefordíthatatlan,valami olyasmit jelent,hogy "hölgyválasz") főhőse Elza,a már eladósorba érkezett pesti leány,akinek egy jóhírű,és vagyonos ügyvéd udvarol. A család pártolná ezt a házasságot,annál is inkább,mert szükség van pénzre. Elza apja ugyanis közismerten rossz üzleteket kötött,esténként ráadásul óriási összegeket kártyázik el a kaszinóban. Csakhogy felbukkan Elza gyermekkori szerelme,Miklós,aki nagyon szerelmes a lányba. Miklós kezére viszont Ketty,az átmenetileg Pesten tartózkodó,amazontermészetű amerikai

 Maggie Rohm kitűnő kisregénye- mely önálló könyvalakban jelent meg- igazi bestseller. Egyszerre romantikus történet, izgalmas krimi, és  valami egyedi, meglévő műfajokba nem sorolható.  A történetben három cselekményszál fonódik össze, majd különös módon ágazik el.  Nicolas hatalmas gyászon van túl, felesége hunyt el, hosszú szenvedés után. Pszichoanalitikushoz jár, de valahogy nem érzi úgy, hogy a rendszeres konzultációk bármiféle eredménnyel is járnának. Egyszer aztán támad egy ötlete. körbevitorlázza a Földet. Analitikusa igent mond a dologra, úgy véli, egy környezetváltozás biztosan jót tesz a fiatalembernek. Nicolas el is indul nagy útjára, kezdetben sok nehézséggel küszködik, de végül megtanulja élvezni ezt a különös életformát. Aztán egy szép napon találkozik Ervinnel és a meglehetősen agilis stílusú Lillával. Ők nem egy pár: Lilla a megbízó, a kissé molett Ervin pedig a magánnyomozó. Lilla elmeséli történetüket. Egy férfit keresnek, aki jelentős üzleti veszteséget okozott neki

 Jómagam már a Kelta keringő megjelenésekor(2016) megéreztem, hogy van itt valaki, egy olyan íróféle, bizonyos Szabó Ádám, akinek írói produktuma kiemelkedni látszik a nagy közép-európai átlagból. De igazán a Valakik beszélnek című kötet győzött meg ( L'Harmattan ,2020.) arról, hogy hosszú távon is igényes, érdemes szép magyar prózát kapott ajándékba a magyar közönség. Persze, nem ártott volna a könyvet jobban menedzselni, dehát ez elmondható a hazánkban megjelent könyvek túlnyomó többségéről (számszerűsítve:99,9%). A Valakik beszélnek két kisregényt tartalmaz. A Valaki beszél ( és nagyon jó, hogy nem teljesen egyezik a kötetcím a kisregény címével, nagyon jó!) egy idősotthonban utolsó (?) napjait tengető hölgy önéletírása. Pontosabban: intuitív-asszociatív felidézése a múltnak. Gyermekkornak, szerelemnek, elválásnak, elengedésnek, belső és külső háborúskodásnak, jónak és gonosznak. Szabó Ádám annyiban hoz újat a hasonló tenatikájú művekhez ( értem ez alatt: egy idős ember felidézi

 Narine Abgarjan csodákkal teli könyve,az Égből hullott három alma, elvisz bennünket egy olyan világba,amelyről a legtöbb európai még csak nem is hallott,legfeljebb a híradókban,időnként. Örményországban járunk,egy Maran nevű,kaukázusi hegyi faluban. Még érezzük a közeli múltat,még itt van velünk a Szovjetunió pusztító szelleme-de vannak ám itt más szellemek is:messzi évezredek mosolyognak vagy éppen sírnak vissza a hegyoldalakról. A nyomor,az anyagi szükség olyan mély,hogy számunkra felfoghatatlan-annál erősebb kötődés alakul ki a szellemi világhoz. Minden árvíz,halál,váratlan hegyomlás,születés-ebben a világban minden transzcendens,még a hamuban sült klasszikus kaukázusi örmény étel,a bronza,is. Egynémely irodalomkritikus Abgarjan könyvét a "mágikus realizmus"kategóriájába sorolta be. Azt gondolom,itt jóval többről van szó. Természet,idő,tér,és ember teljesen egybeolvad.  Nincs igazi lineáris története ennek a regénynek/kisregénynek. Anatolja Szervajanc haldoklik,várja a ha

 Kertész Ákos:Névnap című könyve két kisregényt,hat elbeszélést és egy hangjátékot tartalmaz. A kötet címadó darabja,a Névnap,a szatíra eszközeivel mutatja be a modern családok hanyatlását. A Víg,a Varga és a Mazur házaspárok évente összejárnak,hogy közösen ünnepeljék meg a három férfi egymáshoz közel eső névnapját. Idén Vígék a soros vendéglátók.Csakhogy a házasságuk finoman szólva sem ideálisan működik. A másik tudta nélkül szabadságot vesznek ki aznapra,a férfi kocsmákban lődörög,a nő pedig ruhát és frizurát csináltat finonan szólva is szabadoserkölcsű barátnőjénél,Julinál. Juli legalább tizenöt évvel megfiatalítja az asszonyt. Amikor aztán délután megérkeznek a vendégek,hát,történik egy kis malőr... Az Üvegkalitka c.kisregény egy benzinkúton játszódik. Zsuzsa a csinos,erélyes főnökasszony,mellette Iván,a sógora,csak amolyan kisegítőnek tűnik. Egy hajnalban megérkezik Zsuzsa férje,Sándor,közli,hogy beleszeretett Iván feleségébe,és válni akar. Zsuzsa nem hagyja annyiban,és eddig titk

 Füst Milánt,a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakját a Rákosi-féle kommunista diktatúra hosszú ideig elnémította. Csak 1955-ben publikálhatott újra,ekkor jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában Őszi vadászat című kisregénye. A mű középpontjában egy,már a Bibliában is több helyen tárgyalt kérdés áll:mi történik azzal a gyermekkel,aki nem szereti szüleit? Megismerhetjük egy iszonyú módon félresiklott család történetét. Az apa brutális,veri fiát,feleségével nem törődik. Az anya viszont gyógyíthatatlanul szerelmes férjébe. Amúgy a családnak jól megy,a férfi geológus,saját kőbányája van. Mindenki irigyli őt. Csakhát a családi élete...A gyakran megvert kisfiú rájön,hogy apja átveri a munkásait. Ekkor barátkozni kezd a bányászokkal,szentképeket osztogat nekik,ők pedig megkínálják sztrapacskával. A fiú-aki egyébként már felnőttként a történet narrátora- megutálja apját. Ám a férfitól felesége is elfordul. Végül a férfi beteg lesz,becsapott munkásai alaposan megverik,mozogni is a

 Mihail Solohov írói munkásságáról megoszlanak a vélemények. Sokan felróják a Szerzőnek azt,hogy hitt a kommunizmusban. Ez igaz,de az is igaz,hogy jól tudott írni,Nobel-díjat is kapott.Kitűnően ábrázolta a háborút. Ezt bizonyítja Emberi sors című,elbeszéléseket és kisregényeket tartalmazó könyve is. Az anyajegy c.elbeszélés hőse Nyikolka Kosevoj,aki 18 évesen lesz századparancsnok. Túl fiatalnak érzi magát,el akar szabadulni a katonaélettől,a városba akar menni,tanulni. Ám a környéken volt kozákokból álló rablóbanda garázdálkodik... A Sibalok magzatja című elbeszélés szerintem világirodalmi rangú. Egy katonacsapat megerőszakolt nőt talál az út szélén. Magukkal viszik. Kiderül a fiatal lányról,hogy katonaként is megállja helyét. Sok tekintetben lepipálja a férfiakat. Csakhogy terhes lesz. A patak partjára megy szülni,s ahogy vajúdik,rettenetes titkot vall be a katonáknak. A Görbe ösvény című történet főhőse Vaszka,a szegény és ragyás arcú parasztfiú,aki beleszeret a falu egyik leggazdag

A Puskás-ügy nagyon fontos könyv Moldova György életművében. Ezzel kezdődik ugyanis a vegyes műfajú, gyűjteményes kötetek sora,melyek a későbbiekben meghatározzák Moldova életművét. Olvashatunk ebben a könyvben elbeszélést,kisregényt, dramatizált (persze, amúgy Moldova-módra,sok humorral) párbeszédet,fiktív levelet,viccet, és még sokminden mást. Ami összeköti ezeket az alkotásokat, az a Moldova Györgyre oly jellemző ironikus- szatirikus hangnem. A késő kádári Magyarország,ahol nehéz a fiataloknak lakáshoz jutni,ahol a munkaerkölcs gyakorlatilag nulla, ahol egyre inkább bomlanak fel a tradicionális együttélési formák,ahol mindennapos dolognak számít,ha egy férfi szeretőt tart- ez a Magyarország jelenik meg,mítosztalanítva, A Puskás-ügy című könyvben. De mítoszok máshol sem élnek már. A kötet címadó opusa éppen azzal a tanulsággal zárul,hogy még Puskás Öcsi legendája is hamis. Eltúlzott. ÖCSI is csak ember, aki hazájától távol élve igyekszik boldogulni. A legendák fala leomlik. Iróniá

Nagyon kiváló cím! Lehet horror, vagy állatmese. Egyik sem. Duba Gyula a csehszlovákiai majd a -kommunizmus bukása után- a szlovákiai magyar irodalom egyik kimagasló alakja. Novelláiban, regényeiben éppúgy jelen van a paraszti múlt, a felvidéki magyar falvak mindennapjainak bemutatása, mint a humor, az irónia, a szocialistából kapitalizálódó társadalom groteszk rajza. A macska nem fél az üvegtől című regénye ( egyes kritikusok szerint: kisregénye), azonban kissé kilóg az életmű egészéből, mivel inkább pszichológia témájú, semmint társadalomábrázoló- persze, a kettő egymás nélkül nem működik. A regény fő témája egy férfi és egy nő kapcsolata, az ún. modern házasság, modern család, és a tradicionális szemlélet ellentéte. Kiváló olvasmány, nagyon szép magyar nyelven írva. A karakterábrázolás pedig lenyűgöző. Hol juthatunk hozzá ehhez a könyvhöz? Hát, mivel 1985-ben jelent meg az akkori Csehszlovákiában, elég nehéz muzsika lesz, de nagyobb antikváriumokban még fellelhető. Érdemes prób

Először azt hittem, burkolt válasz Déry Tibor: Felelet című, a kommunizmus idején sok vihart kiváltó regényére, aztán rájöttem: Doór Ágnes nem egy pályatárs művére, hanem a kor szellemére rezonált. A Nincs felelet című, két kisregényt tartalmazó könyv 1977-ben jelent meg, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. Azért érdemes ma is elolvasni, mert visszatükröződik benne a kor kiábrándult ifjúságának szelleme. Az első darab a Hajótöröttek szigete. A hetvenes években vagyunk. Egy Cellini becenevű (utalás a zseniális itáliai ötvösművészre) fiatalember házuk melléképületében kis kuckót rendez be, ahol is osztálytársaival és egyéb kortársaival rendszeresen találkoznak. Sok hátrányos helyzetű, szeretetlen családból származó fiatal, akik vigaszt már csak egymástól, a közös beszélgetésektől, buliktól remélnek. Egyiküket mostohaapja bántalmazza, másikuk prostituált életformát folytat, Cellini pedig a maga makacs magányosságában arról elmélkedik, hogy egyszer talán mindennek vége, és eljön a mé

Dékány Kálmán a Kádár-korszak irodalmi derékhadához tartozott, könyvei valószínűleg soha nem válnak kötelező olvasmánnyá a középiskolákban, ugyanakkor néhány figyelemreméltó alkotást hagyott az utókorra. Ezek közé tartozik a Vakítás című gyűjteményes kötet, melyben hat kisregénye olvasható a Szerzőnek. A könyvben szereplő kisregényeket a főszereplő, Halász Dénes személye köti össze. Dékány főhőse sorsán keresztül kívánja bemutatni a huszadik század magyar történelmét. Ez eléggé ambiciózus vállalkozás, de akad három mű, melyben Dékány jól megoldja ezt a feladatot. Az Ábránd című kisregény, a könyv "nyitódarabja" az ártatlan fiatalságról szól: középiskola, szerelem, iskolai ezmegaz. Ám a véres valóság már ide, a gimnázium falai közé is behatol: Hitler Harmadik Birodalma már bekebelezte Ausztriát, a bécsi zsidóknak már tilos leülni a padokra, a záró történelmi esemény pedig 1939.szeptember 1, Lengyelország megtámadása. Mit számít már, ki lesz az önképzőkör elnöke! A következő