Könyvekről mindenkinek

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

 A.A.Milne neve, remélhetőleg, ismerős a legtöbb magyar Olvasó számára...Bizony, a Micimackó írója " közönséges" újságíróként és bűnügyi regényíróként kezdte, mielőtt remekművét megírta volna, ezen műfajokban alkotott bestsellereket. A micsoda négy nap! angol krimi, Karinthy Frigyes frodításában, úgyhogy az egy mondatra jutó nyelvi játékok, ironikus szókapcsolatok száma megközelíti a végtelent. Milne könyve úgy angol krimi, hogy közben parodizálja is műfaját. E rövid könyvajánlóban spoilert közlünk a könyvről, de egyetlen pillanatra se felejtsük el, hogy Karinthy magyarításában ismerjük a művet. A szimpla cselekményleírás itt édeskveset mond.  A történet az 1920-as- 30-as években játszódik, Angliában.Jenny, egy fiatal, katonatiszti családból származó huszonéves lány, minden bátorságát összegyűjtve felkeresi jogos örökségét, azaz nagynénje elegáns bérházát. Csakhogy Jane néni holttestét találja ott, akinek semmi keresnivalója nem volna azon a környéken, lévén,hogy a néni nem v

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi

 Mattyasovszky Jenő egyik legkeményebb, recenzens szerint talán legjobb Hód-története. Logikai alapú, de rendkívül pörgős, dinamikus könyv, szinte csak együltében olvashatja el az ember, letenni, szünetet tartani lehetetlen. Ez az a könyv, amiről azt szokták írni a kritikusok, hogy " magával ragadó". Egy rövid spoilerrel szeretnénk fölkelteni Kedves Látogatóink érdeklődését. A történet az 1970-es években játszódik, Budapesten. Május van, szakad az eső. Edit, az orvostanhallgató, aki alkalmilag újságárusítást vállal, bosszús, mert esőben vizes lesz az újság. Ráadásul egy idős,kissé elhanyagolt külsejű férfi majdnem feldönti őt. Ötven másodperc múlva (egy lámpaváltás, innen tudja Edit) egy kislány rohan ki egy kapualjból és sikít:bűntényt fedezett fel. Edit is odarohan a bámészkodók közé:az áldozat nem más, mint az a férfi, aki majdnem feldöntötte őt. A lány, mint orvostanhallgató, megpróbálkozik az újraélesztéssel, de a férfi csak annyit hajtogat: kuka, kuka...majd elveszíti e

 Nemere István a magyar bestseller-irodalom egyik igazi nagyágyúja. 1982-ben az Európai Science Fction Szövetség a kontinens legjobb sci-fi írójává választotta. Ébredés előtt című könyve igazi akció-sci-fi, s bár a nyolcvanas években keletkezett, teljesen frissen, korszerűen hat, a modern ember létproblémáit feszegeti. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasásához. A történet az 1980-as években játszódik. Egy képzeletbeli, valószínűleg közép-amerikai kisállamban, Marviniában, katonai puccs készül. Barteno tábornok segítségévl a hadsereg vezetői meg akarják buktatni a civil kormányt, mert elégedetlenek a gazdasági helyzettel és a társadalom általános állapotával. Kifejlesztenek egy vírust, ami a levegőben terjed.  A történet másik szála: egy űrhajós kiképzőbázison éppen a Marsra szállást gyakorolja a világ minden tájáról toborzott 20 katona, pilóta és egyéb szakemberek. Igen ám, de közülük csak 10 fő utazghat az első, úttörőnek tekinthető szállítmánnyal, a többiek tarta

 Ursula Curtiss könyve hamisítatlan thriller,azt is mondhatnám:szívesen látnám filmváltozatban. Plasztikus,markáns és nem mellesleg:igencsak izgalmas történet. A főhős Katie Meredith,fiatal lány,aki egy new york-i reklámügynökségen dolgozik. Fenyegető leveleket kap,melyek élete egyik tragédiájára céloznak. Amikor Katie 12 éves volt,féltestvérével együtt kimentek korcsolyázni. Monica,a féltestvér alatt beszakadt a jég,a lány vízbe fulladt. A fenyegető levelekben ez áll:Te lökted. Katie a harmadik levél után elmondja az egészet barátjának,Michaelnak. Úgy dönt,leutazik gyermekkora kisvárosába,hogy ott járjon utána a történetnek. Michael ezt határozottan ellenzi,szól Hooper hadnagynak,rendőr ismerősének,aki szintén nincs elragadtatva Katie ötletétől. De a lány úgy érzi,nincs más választása. Első döbbenete már odaérkeztekor éri. Valaki ugyanis koszorút rendelt a nevében Monica sírjára. Nem sokkal ezután újabb gyilkosság történik: legurul a fogadó lépcsőjén a kisváros fő pletykafészkének szá

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

Az említett könyv eléggé régen, 1982-ben jelent meg Párizsban, de mind a mai napig alapmű. A francia cím: Chine et Christianisme. Action et Réaction. Sajnos, magyarul még nem jelent meg a mű, pedig lehet, hogy érdemes lenne kiadni. Gernet elsősorban történeti kontextusban értelmezi Kína és a kereszténység viszonyát, konkrétan pedig Matteo Ricci jezsuita szerzetes 17. századbeli, végül is sikertelen missziójára koncentrál. Megállapítja, hogy Ricci és társai esélyt adtak Kínának, hogy kitörjön a nemzetközi piacok felé, ezzel a lehetőséggel azonban Kína nem élt. Gernet meglehetősen Európa-centrikus álláspontot képvisel. A nagyobb baj az, hogy a könnyebbik vége felől fogta meg a dolgot. Engem az is érdekelt volna, milyen jövőbeni tanulságokkal szolgálhat Ricciék bukása ( ha ugyan annak tekintjük). Továbbá megcsikalndozta volna az érdeklődésémet az, ha Gernet arról is ír, hogyan lehet manapság Kínában a keresztény tanokat képviselni, egy a mienktől telejsen idegen tradícióval bíró, ráad

Kis bevezető: A belváros szó helyesírásáról: a klasszikus felfogás szerint Budapest Belvárosát mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a vidéki városok belvárosát pedig kis kezdőbetűvel. Jellemző Magyarország Budapest-centrikus szellemi életére... Azoknak ajánljuk a Gyilkosság a belvárosban c. könyvet, akik szívesen olvasnak valódi bűnesetekről, balesetekről, betörésekről, gyilkosságokról ( azt viszont egyáltalán nem értem, hogy kerül a könyve Niki Lauda Forma-1-es pilóta története). Schmidt Attila írásai kiemelkednek a termésből. Ő nagyon érezte ezt a bűnügyi műfajt, meg tudta világítani a tettes és az áldozat lelkét. A kötetben leírt megrázó történetek közül szerintem  Az újpesti gyerekgyilkos a legjobban megírt, viszont a leginkább megrázó A fiam tette, ahol is egy fiú az anyja által elkövetett gyilkosságot akarja magára vállalni. Az anya elképesztően antipatikus, annyira fél a börtöntől, hogy képes odadobni a  hatóságoknak a saját felnőtt fiát- miközben az otthon lévő kislányt elhanya

John Dos Passos az első világháború amerikai regényét írta meg- Remarque az európait. John Dos Passos: Három katona című  könyvének hősei a társadalom különböző rétegéből érkező, némi hazaszeretettel és sok--sok kétséggel élő amerikai fiatalok, akiket az Öreg Kontinensre vezényel az élet, hogy itt harcoljanak hazájukért, a németek ellen. Remarque alakjai gyorsan kiábrándulnak a mesterségesen keltett optimizmusból, Dos Passos figurái ezt nem engedhetik meg maguknak. Alkalmazkodnak. Mert legyen bár az ember gyereke csóró olasz bevándorló, vagy sokak által igen tehetségesnek tartott, némi világmegváltó attitűdöt sem nélkülöző művész, túl kell élni. Túlélni a tengert, a frontot, a társakat. Pont ezeknek a túlélési stratégiáknak az összevetése kínál egyedülálló szellemi izgalmat az Olvasó számára. S ki tudja- a plasztikusan megírt cselekmény mögé nézve talán a lélek is gyógyul. Valamelyest. Ford:Bartos Tibor. Európa-Zrínyi, Budapest, 1982.