Könyvekről mindenkinek

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 Tracy Buchanan világhírű brit bestseller-író, a thriller műfaj nagymestere,hátborzongató könyvvel örvendezteti meg Olvasóit. A hallgatás fala egyedülálló cselekményével, nagyon finom, mély lélektani érzékevel minden thriller- és krimirajongót el fog bűvölni. Egy rövidke spoilert közlünk a könyvből, hogy ezzel csábítsunk olvasásra.  A Byatt család egy kis erdei faluban, Forrest Growe-ban,Erdei Utópiában él. A családfő, Patrick, roppant sikeres, menedzser egy nagy cégnél, azonkívül indul a közelgő önkormányzati képviselőválasztáson is, csak formalitás a megválasztása. Felesége,Melissa éppen kezdi túltenni magát első gyermeke, a születésétől kezdve szívbeteg Joel váratlan halálán. A család három gyermeket ( a tizenöt éves ikerpárt,és a kis Grace-t) nevel, úgy tűnik, minden rendben van náluk,tulajdonképpen irigyli őket az egész környék. Melissának vannak bizonyos problémái a falu egyes pletykás lakóival, de ettől eltekintve minden rendben levőnek látszik.Ideális családnak. Azon a délutáno

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

 A könyv alcíme:Te meddig mennél el, hogy visszakapd? Bevallom, nem lennék meglepődve, ha Szelle Ákos második könyve különböző díjakat nyerne különböző, erre szakosodott fórumokon. A Veszettül egy nagy kemény, igazán őszinte alkotás a magyar valóságról. Úgy, ahogy azt a leszakadó, periférián élő rétegek megélik. Egy rövid spoilert közlünk a könyvről, mivel bűnügyi regényről van szó, nem akarjuk elárulni, mi lesz a történet vége. Előre kell bocstanunk, a történetmondás időnként nonlineáris, de ez az olvasást abszolúte nem zavarja, sőt, időnként könnyebbé is teszi.  Az 1990-es években indul a történet. Magyarországon megbukott a kommunizmus, rendszerváltás időszaka van, mindenki próbál boldogulni, tisztességes vagy tisztességtelen eszközökkel. Tőlünk délre pedig ott zajlik a jugoszláv polgárháború, a második legvéresebb háborús konfliktus Európa történetében.  Terecseny Baranya megyei község, szegény falu, még az autóút is messze van. Romák és magyarok lakják, éles területi elkülönültség

 Arthur Herzog könyve egyike a leghátborzongatóbb olvasmányoknak, melyek valaha a kezembe kerültek. A Földmoraj szövege olyan, mint egy lassan kúszó skorpió, amely bemászik az ingedbe. elképesztően izgalmas adreanlinlöket ez a mű- ráadásul tudományosan is igényes, nyelvileg is jól megformált. Az alábbiakban közlünk egy rövid spoilert a műről, akit nem érdekel, nyugodtan ugorja át a következő bekezdést. Harry Vail földrengéskutatóként ( szeizmológusként) dolgozik, de egy földrengés alkalmával akkora trauma éri, hogy már mindenütt rengést érez. Belátja, hogy nincsenek rendben az idegei, mentálisan nem alkalmas a szeizmológusi szakmára, ezért otthagyja a munkahelyét, és néhány barátjával együtt vállalkozásba kezd a keleti parton,Rhode Island államban. Hagoymányos geológiai feladatokat végeznek, Harry kicsit unja is a rutinmunkát. Egy kis faluban vesznek házat, ám nagy megleletéssel tapasztalják, hogy a falusiak kiutálják őket, pl. a boltban rendszeresen átverik Harryt és családját. Amúgy

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 Az oratórium-a legnépszerűbb internetes lexikon meghatározása szerint-olyan zenei mű, amely drámai hatású, de epikus kompozíciójú. Iancu Laura verseskötetét olvasva, mindkettőt éreztem:az epikus kompozíciót és a drámai hatást. Mert mi lehetne " drámaibb" annál, mint amikor valakinek a szerelemről az eredendő bűn ötlik eszébe. Vagy:mekkora érzelmek mozoghatnak ott, ahol a távollét miatt érzett lehangoltságot már csak így lehet kifejezni: "a bordám fáj/a távolságtól..."(Amikor innen nézlek). S micsoda utakat jár be az a költő, aki a szent ostyától a szabadságot adó szelekig jut el ( Este a faluban 2.). Tulajdonképpen ezt kéri tőlünk a keresztény vallás is:hogy Istenben legyünk szabadok. Csakhogy ez sokkal bonyolultabb, mintsem hinné az ember.  Amikor. Furcsa szava a magyar nyelvnek, egészen más, mint az akkor, akkoriban, mikor és társai. Nagyon pontos, tűhegyes. Egyetlen pontja az időnek. Iancu Laura megmutatja ennek a szónak az igazi erejét. Történeteket sűrít bele

 A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a Magyar vidék a 20.században könyvsorozatban jelent meg. A rendkívül színvonalas tanulmányokat,ebben a rövid ajánlóban ,nem áll módunkban egyenként értékelni. Ehelyett inkább arra hívnánk fel a Kedves látogatók figyelmét, mi is tetszett meg annyira ebben a könyvben- úgy általában véve.  1. Nagyon jó, hogy a magyar történetírás elkezdte a magyar falu, a magyar tanya 20.századi történetének feltárását. Múlt-kutatásunk jó darabig Budapest- központú volt, pedig hazánk lakosságának nagy része mindig is " a vidéken" élt. Mégis, elkerülik az alkotók azt a csapdát, hogy valamiféle " narodnyik" történetszemlélet jegyében értelmezzék újra a Kádár-korszakot. Az Árnyékos oldalon.. az objektív, valóban szakmai szempontokat előnyben részesítő történetírás diadala. A könyv címe egyébként fedi a valóságot:a hatvanas években a falu még erőteljesen azon a bizonyos árnyékos oldalon feküdt: fejlesztésekben,

 Németh József számomra a 20.század egyik legrokonszenvesebb magyar festőművésze. Bánszky Pál könyve terjedelmében szűk,tartalmában annál relevánsabb válogatást nyújt ennek a nagyszerű képzőművésznek alkotásaiból. A könyv egy rövid életrajzzal nyit,melyben nagyon markánsan megmutatkoznak Németh József festészetének alapelvei. Számomra itt vált igazán rokonszenvessé ez a legendás művész. Németh József ugyanis nem ült fel a népi-urbánus hullámvasutak egyikére sem. Ő a magyar földművest nem nyomorgó,éhező,kizsákmányolt társadalmi rétegnek ábrázolja,hanem dicsőségesnek,fenségesnek,győztesnek. Embernek.Hogy Németh József nem  levegőbe beszélt,arra jó példa a Pásztor című kép. Az idős,keleties arcvonású pásztor-akár egy király. Ahogy subájában,amit úgy visel,miként császár szokta a palástját,ott áll a puszta közepén,isteni elhívás sugárzik róla. Botját úgy tartja,mint királyok tartják a jogart a koronázási ünnepségen. A pásztor ujjai vékonyak,hosszúk,mint a szellemi embereké. Lába alatt egye

 Az 1970-es évek végétől- az 1980-as évek közepétől kezdve a magyar irodalom termése mennyiségileg megsokszorozódott. Ezt a megsokszorozódást azonban nem követte a Kiadók marketing-kapacitásának növekedése.Nagyon sok olyan, jó színvonalú regény, verseskötet és minden egyébfajta könyv jelent meg, amelyet a Kiadók már nem tudtak kellőképpen menedzselni, így aztán elsikkadtak az utókor emlékezetében. Az egyik ilyen könyv Baráth Tibor:A szörnyeteg című műve. Műfaját tekintve leginkább történelmi-lélektani-bűnügyi regényként definiálhatnánk. A történelmi idő:a második világháború vége, valamikor 1945-46. Helyszín: Magyarország, a Hernád völgye. Minden zavaros, és mindenki szegény. A Magyar Kommunista párt ugyanakkor már meghirdette a földosztást. A falusiak nagyon örülnek a földnek, évszázados álmuk teljesül ezzel. A tanyasiak azonban nem akarnak földet: még emlékeznek 1919-20-ra, amikor is a visszatérő földesúr megbotoztatta azokat a parasztokat, akik elfogadtak egy talpalatnyit a birtokáb

 Ágh István első kötete,a Szabad-e énekelni (sic!) 1965-ben jelent meg. Újszerűsége abban állt,hogy a könyvben szereplő versek nagy része formailag a népi kultúra jegyében fogant,Ágh Istvántól mégis távol áll és állt a népiség eszményítése,pláne miszticizálása. A költő éppenhogy a magyar falu,a magyar vidék hanyatlását,az urbánus életforma ellentmondásokkal övezett terjeszkedését mutatja be.  A Zsúfolt vonatok című versben az elhagyott anyák gyermekei,anyjuk csomagjával,robognak a város felé( talán önlétének meghatározását is elrejtette ebben a versben a költő). Az Emlék,álom című ál-tájleíró versben a tehenek eltűnnek a füstben. Az Utószó című versben a városról hazalátogató férfit penészes ablaktáblák,nyomorukat őrző buta ebek fogadják. A Temető című költeményben a temetőt elhagyja Isten,a maďárfészkekben pedig télen férgek laknak. A Gyógyító című panaszos önvallomásban pedig rozsdás szerszámokról,éhesen nyöszörgő disznókról,elkóborolt fiakról olvadhatunk. Sorolhatnánk a kötetből az

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f