Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Ávós írók, funkcionárius szülők, íróvá vált gyerekei és művei Arday Géza:Kísért a múlt című könyvében arra tesz kísérletet, hogy néhány, a mai magyar irodalomban még mindig jelenlevő alkotó identitásválságait, történelmi traumáit és ezek feldolgozatlanságát elemezze. A kísérlet sikerült,meggyőző képet kaptunk arról a jelenségről, amely jóformán csak Magyarországra jellemző:a kommunista diktatúrában befutott, sikeres írók átmentették szellemi befolyásukat a rendszerváltás utáni időszakra. De mi lehet emögött?- erre a kérdésre keresi a választ ez könyv. E rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni Arday Géza kitűnő könyvéhez,a laikus Olvasó szemével.   1. Először is a legfontosabb: örülök, hogy ez a könyv megszületett, és örülök, hogy olvashattam. Nagyon sok új információt tudtam meg Nádas Péterről, Spiró Györgyről, Janikovszky Éváról, Forgách Andrásról, és a többiekről.   2. Milyen igaza volt Karinthy Cininek, amikor is a népi, az alulról jövő tehetségeket k

Jómagam őszintén tisztelek mindenkit, aki tudományos kutatással foglalkozik. Nehéz dió. Ahhoz azonban, hogy valaki sikerrel is művelje ezt a nehéz szakmát, kell egy objektív látásmód. A kutatónak el kell tudni helyezni a részt az egészben. Ez Arday Gézának most nem sikerült, véleményem szerint. Cs.Szabó László nem volt sem népi, sem urbánus, ő pontosan azt akarta, hogy szellemi életünk emelkedjen felül a szekértábor-szemléleten. De nem ez a legnagyobb hiba. Az a legnagyobb hiba, hogy olyan tárgyi tévedések vannak a könyvben, melyeket egy jobb képességű középiskolás is észrevesz. Például: Gömbös Gyula kormánya 1932-1936.között volt hivatalban. Miért kellett szembeállítani Márait és Illyést? Azt még elfogadom, hogy két külön entitás és ezzel együtt két különböző magatartásforma jelenik meg személyükben. De nehogy már az legyen a normális, ha valaki emigrál!! Az emigráció egy történelmi tragédia, egyéni választás. Csak keveseknek adatik meg. Akkor mindenki, aki itthon alkotott a Ráko