Könyvekről mindenkinek

 Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtuk, ezt a könyvet annyira jelentősnek, fontosnak tartjuk, hogy a két kötetéhez külön-külön írunk ajánlót. Türke András István és csapata mestermunkát végzett, nagyszerűen bevezeti és elmélyíti Olvasóit a jelenkori Franciaország politika- és társadalomtörténetében.  Megtudjuk, hogyan hatottak a 18-19. század francia alkotmányai a huszadik század alaptörvényeire. Részletes elemzést kapunk a De Gaulle-féle 1958-as, az erős elnöki hatalmat törvénybe iktató alkotmányról, valamint az ötvenedik évfodulójára készült, Nicolas Sarkozy államfőhöz köthető nagy generale-ról, azaz általános rendezésről. De nem maradnak ki az időközben elfogadott módosítások, a gyarmatügy, az Óceániában található Új-Kaledónia függetlenségi harca sem, s valljuk be: ezekről a legtöbbb magyar Olvasó vajmi keveset tudott eddig. Képet kapunk az Ötödik Köztársaság intézményrendszeréről, megtudjuk, mi a szerepe a Nemzetgyűlésnek, a Szenátusnak, mi a viszonya a mindenkori köztársaság

 Ez a kétkötetes tanulmánykötet olyannyira jelentős műve a magyar történettudománynak, hogy a két kötetet külön-külön fogjuk ismertetni illetve ajánlani. Minden történelemmel foglalkozó ember könyvespolcán ott a helye e könyvnek. Mi, magyarok, Franciaország jelenkori történelméről igen keveset tudunk. Persze, ismerjük a jelentősebb politikusokat, pl. De Gaulle, Mitterand. Pompidou, Chirac, Sarközy, és a többiek- de hogy valójában hogyan is alakult a francia bel- és külpolitika, arról keveset tudunk. A Türke András István által szerkesztett mű éppen ezért hiánypótló.  Nincs arra lehetőségünk, hogy e rendkívül anyagerős könyv minden fontosabb gondolatát kielemezzük, inkább, csak szemezgetünk a gazdag termésből.  1. A legtöbb történeti mű De Gaulle elnököt afféle romantikus álmodózónak állítja be. M.Szebeni Géza tanulmányából kiderül, hogy ez távolról sem volt így. Ugyanilyen kétpólusú a tábornok viszonya a parlamentáris demokráciához. Volt, ait elfogadott, volt, amit ellenzett benne.   2