Könyvekről mindenkinek

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség? A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra.  Nézzük most egyenként a színműveket!  A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban kel

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 Yuval Noah Harari izraeli történetíró könyve azért fontos, mert szokatlan szemponból vizsgálja az emberiség történetét: azt kutatja, hogy reagáltak az emberek/ emberiség a különböző történelmi változásokra? Nem a nagy birodalmakról, államfőkről és királyokról szól a Sapiens című könyv, hanem az egyszerű emberekről, a földművelőkről, az állatenyésztőkról, a hírfogyasztókról, a hamburger-kedvelőkről, a számítástechikába beletanuló emberről-egyszóval, rólunk. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk spoilert írni erről a remekműről, inkább csak törénészként reflexiókat fűznék hozzá- a legteljesebb elismerés hangján! 1. Kezdjük a végén! Harari egy nagyon meggyőző adatsorral támasztja alá, hogy a Sapiens végleg a Föld bolygó urává vált:a könyv megírása idején még 7 000 000 000 emberre jutott 1 milliárd szarvasmarha- Szerző többször is kitér az emberi haszonállatok embertelen körülmények között való tartására- ,1 milliárd sertés, ugyanennyi juh, és 25 milliárd (!!) csirke. Jelenleg az ember és

 Hodossy Gyula szlovákiai magyar költő, szerkesztő, 2022-ben kapott József Attila-díjat, amihez utólag is gratulálunk! Szövi a léke vásznát. Ötven év-ötven vers című könyve átfogó képet ad költészetéről ( vagy más nézőpontból:bevezet költészetébe), annak sokszínű tartalmi, formai mozzanatairól. Az alábbi rövid könyvajánlóban szeretnék néhány verset kiemelni a kötetből, ezzel is ráviláígtva arra, hogy egy versgyűjtemény, csak egészében egész, a jó verseskötet egyetlen nagy ív. Utazás egy olyasfajta hídon, amelyről leszállni már nem nagyon lehet.Hodossy Gyula kötete ilyen. Sodor, eleven, ha egy verset elolvastál, kedved támad egy másodikhoz, ha azt is elolvastad, jöhet a harmadik, stb. Mindazonáltal hatalmasat téved az, aki ezek után azt gondolja, hogy Hodossy költői szövegei könnyen értelmezhetők. Sőt! Komoly, de kedvünkre való intellektuális erőfeszítés ( játék?) ezeknek a verseknek az olvasása. néhány versről írtam le gondolataimat, nem biztos, hogy minden esetben jól fogalmaztam, vag

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

 Nat Roid ( azaz, ki ne tudná, Tandori Dezső) Bízd a halálra című könyve három kőkemény bűnügyi regényt tartalmaz. Ebben a rövid kis könyvajánlóban mindháromról közlünk egy aprócska,rövidke spoilert, mintegy kedvcsinálóként. Utána pedig arról lesz szó, létezik-e irodalmi krimi.  Külön kijárás. A mű főhősei Dejan Tradics és felesége, Dragan.Nagy gondban vannak, ugyanis kilenc madarat kell átköltöztetni a lakás egyik helységéből a másikba. Ráadásul az egyik kanári beleszerelmesedett egy tőle fajtaidegen nősténybe. Hogy ez ne legyen elég,Tradicsékat rendszeresen hívogatja egy ismeretlen telefonáló, és ilyeneket mond: még tízenhárom óra, még tizenkét és fél óra, még öt óra, stb. Tradics sejti, hogy valamiféle emberrablási ügyről lehet szó, de nem akar lépni, mondván, semmi köze hozzá. Aztán egy újságpapíron véletlenül megpillanatja a Külön Kijárás nevű ügynökség ( kérdés, milyen ügynökség ez, mivel foglalkoznak...) logóját. Valami gyanús lesz neki.  Bízd a halálra. Ez a regény kész őrület!

 Háy János legújabb regénye voltaképpen egyetlen nagy drámai monológ:egy roma asszony meséli el élettörténetét,különös figyelemmel a Mamikához,egy falujabeli idős asszonyhoz való sajátos, kicsit anya-lánya viszonyára. Háy János az Olvasó teljes hangulati skáláját átmozgatja:nevetünk,sírunk,elborzadunk,csodálkozunk,néha együttérzünk,van,hogy az intellektuális énünk tör elő. Befogadáslélektanilag a Mamikám amolyan "egészlelkes könyv",hogy egykori általános iskolai tanáromat idézzem(ő ezt a jelzőt Móricz:Légy jó mindhalálig c.művére alkalmazta). Új univerzumokat nyit, a meglévőket pedig megtartja. Úgy kezdődik az egész Mamikám-élmény,hogy hatalmasakat nevetünk. Azon nevetünk,hogy az elbeszélő-főhős hogyan tudja megőrizni ironikus humorát ennyi szerencsétlenség közepette. Elképesztő, középosztálybéli olvasó számára katasztrofális körülmények. Nemtörődöm,gyermekeit ruházat nélkül hagyó anya. Dolgos, szorgalmas, köztiszteletnek örvendő édesapa, aki azonban korán meghal.Rabiátus,agr

 Hogy kicsoda a tejes(kisbetűvel kell írni!)?Senki nem tudja. Talán nem is érdekel senkit.Anna Burns furcsa,különleges világában az emberek annyira az ellentétekre koncentrálnak,hogy nem tudják megfogalmazni,ki is az a tejes. A kérdéseiket sem tudják megfogalmazni. A tejes,az egy ember,vagy valami olyasmi. Ennyit kell tudni róla. Az észak-írországi közösség normái szerint a világot örök időktől fogva létező és kibékíthetetlen ellentétek uralják. Katolikusok és protestánsok,angolok és írek,gazdagok és szegények konfliktusaiból épül fel a városi élet. Az állam pedig,amelynek feladata lenne megakadályozni az ellentétek elmélyülését,maga is erőszakszervezetté,szürreális ellenségkeresés eszközévé válik. Tömeges gyilkosságokat hajt végre,mindent megtesz azért,hogy a lakosság ne bízzon benne.  Szürreális világ-szürreális nyelv. A mondatok gyakran állítmány nélküliek,az alany nem pontosan körülhatárolt,inkább csak határozók és furcsa jelzők által körülírt. Nem tudhatunk meg semmiről semmit,Ann

Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb  című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik"

Gaál Csaba könyvének alcíme:Bevezetés a tudományos munkák értékeléséhez, írásához. Gaál Csaba: Szakírás című könyve elsősorban orvostanhallgatók, jövendő kutatók számára nyújt segítséget- jómagam valamennyi magyarországi egyetem és főiskola valamennyi kurzusán kötelezővé tenném. Véleményem szerint az ebben a témában hazánkban megjelent könyvek között ez a legjobb. Megtudhatjuk, miért van szüksége egy tudományos karrier előtt álló embernek a folyamatos publikálásra, tanácsot kapunk arra nézve, hol és mit közöljünk, mi is az az Impact Factor, hogyan védjük ki azt, hogy szellemi javainkkal mások visszaéljenek, miképpen alakultak át a könyvtárak a 20.század utolsó évtizedétől, milyen rövidítéseket, táblázatokat használjunk egy közleményben. Nagyon professzionális az egész könyv, látszik, hogy Szerzője " benne van" a dolgok sűrűjében, nem pusztán elméleti ismereteket ad át. Számomra a legértékesebb fejezet a nyelvi kérdésekről szóló. Ha ezt elolvassuk, nemcsak azon gondolk

Nem sokat tudunk a rovarokról, pedig tudósok szerint az ízeltlábúak a Föld királyai. Mindenhol ott vannak, a forró trópusoktól a jéghideg Antarktiszig. A zoológusok kb. 100 000 rovarfajt nem is azonosítottak. John Woodward: Szuperrovarok című könyvéből kiderül, hogy a már ismert fajok között is vannak olyanok, melyek teljesen egyedi módon vadásznak, párosodnak, esznek, vagy éppen külsejükkel rínak ki környezetükből. Van, amelyik mérgező folyadékot spriccel ellenségére, úgy tartja távol a riválisokat. Van, amelyik évekig lárvaállapotban él a föld alatt, amikor aztán kibújik, elképesztő zabálásba kezd. Van ,amelyik elképesztően hosszú nyelvével próbál érvényesülni. Van ,amelyik óriás, van, amelyik mikroszkopikus törpe, és mégis nagyon veszélyes. Van, amelyik egy napig él, van, amelyik hosszú évekig. A rovarok- és tágabb értelemben az ízeltlábúak- éppen attól váltak a Föld bolygó legsikeresebb élőlényeivé, hogy rendkívül változatosak, és életformájukat, táplálékszerzésüket tekintve ropp

Szemlér Ferenc nevét mára elfeledte mind az erdélyi, mind az anyaországi olvasóközönség. Kár. A mirigy esztendeje az egyik legkiválóbb magyar történelmi regény. Igaz történeten alapul: az 1755.évi Brassó környéki pestisjárványt mutatja be a kirekesztett Szüle István plébános szemével. Persze, mint minden jó könyv esetében, a sztori csak fedősztori, a lényeg mélyebben van. Kultúra és középkori barbárság, nyelvek, kultúrák kavalkádja- és az ezen helyzetben küzdő, talpig becsületes egyén. Szólni kell a nyelvezetről is. 18. századi stílusú, ennek ellenére remekül értelmezhető a művelt laikus olvasó számára is. Igazi, apokaliptikus pestisregény, a feszültség remek fokozásával. Na, ezt kellene kötelező olvasmánnyá tenni...