Bejegyzések

Négy fal között címkéjű bejegyzések megjelenítése

Szegedy-Maszák Mihály:Kosztolányi Dezső

 Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész kitűnő könyve nem életrajzi szempontú feldolgozás,inkább Kosztolányi Dezső életmű vének nagyon alapos,tudományos,sok egyéni szempontot felvonultató feldolgozása. Megtudhatjuk,hogyan és miért dolgozta át Kosztolányi első verseskötetének,a Négy fal között című könyvnek anyagát. Képet kapunk arról,milyen hatással voltak Kosztolányira a francia parnasszisták, aztán Mallarmé,Rimbaud,Verlaine és a kor többi francia költőzsenije. Valóban versfüzérekbe,azaz ciklusokba akarta rendezni minden versét Kosztolányi?Szegedy-Maszák nagyon alaposan elemzi Kosztolányi és Csáth Géza munkásságának egymáshoz való viszonyát. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott a lélekelemzés Kosztolányi prózaírói munkasságában. Részletes elemzést kapunk Kosztolányi újságírói munkásságáról,annak sokszor kínos részleteiről is,őszinte,de nem szenzációhajhász,korrekt hangnemben. Azt is megtudjuk,hogyan vélekedett Kosztolányi történetírás és irodalom kapcsolatáról,s ezen nézetek hogyan

Kosztolányi Dezső: Négy fal között

Kosztolányi Dezső csodagyerek volt. Már 16 éves korában verse jelent meg országos lapban. Kosztolányi Dezső beképzelt csodagyerek volt. Költészeti forradalmat akart véghezvinni, valami teljesen újat mutatni Magyarországnak. Versek és könyvek útján változtatni a polgárias világon. Mindeközben kifejlődött benne valami furcsa felsőbbségtudat, melyek ekkoriban még jó modorral tudott palástolni. Első kötete, a Négy fal között, mely 1907-ben jelent meg, távolról sem forradalmi. Inkább eklektikusnak nevezhetnénk. Van itt vers a kocsmában iddogáló munkásokról ( Mors Bacchanalis), expresszionista érzelem-kifejezés ( Vészfék), szabaadság-vers ( Szabadság), vers az időről ( Megállt az óra), és még sokféle tematika. Például a halál... Nekem a problémám az, hogy ezek a versek még vajmi kevéssé eredetiek, abban az értelemben, ahogy azt manapság elvárjuk. A legtöbb motívum, a jelzős szerkezetek nagy része ismerős valahonnan ( Reviczkyből, Adyból, Aranyból), Kosztolányi nem mutatja meg eléggé önm