Bejegyzések

humor címkéjű bejegyzések megjelenítése

Richard Osman:Az utolsó ördög

 Richard Osman bűnügyi története a Csütörtöki nyomozóklub- sorozat legújabb darabja. Egy angliai kisvárosban négy nyugdíjas ( Elizabeth,Joyce, Ibrahim és Ron) saját szakállára és az Olvasók szórakoztatására besegít itt- ott a sokszor ügyefogyott helyi rendőröknek- ami általában azt jelenti, hogy ők oldják meg az ügyet, a rendöröké pedig a dicsőség. Az utolsó ördög című krimiben az élet minden korábbinál nehezebb feladatot oszt ki a négy nyugdíjasnak- amit azok, lévén angol krimiről van szó, tökéletesen meg is oldanak.  Lássunk egy rövid spoilert a könyvről!A fiktív történet a 21.században játszódik, fiktív, de akár a mai valóságban is megtörténhetne... Kuldesh, a kisváros számtalan régiségkereskedője közül az egyik, időnként be-besegít a helyi maffiának, tisztázatlan eredetű dolgokat őrizget a műhelyében. Amolyan " csomagmegőrző" szerepet tölt be a meglehetősen kétes hírű társaságban. Ám ezúttal igazi nagy értéket bíznak rá:egy terrakotta dobozban százezer font értékű heroint

Konrád György:A cinkos

 Véleményem szerint A látogató mellett A cinkos lesz az a Konrád-regény, melyet az életmű ismerői maradandó értékű alkotásnak fogadnak el az eléggé terjedelmes Konrád-korpuszból. Van ebben a könyvben valami össz-társadalmi:valamelyik mondatba mindenki bele tud kapaszkodni. Bármilyen társadalmi háttérből származzon is az Olvasó, éljen az ország bármely pontján, ezzel a rendszerkritikával bizonyosan talál közös hullámhosszt. Mert A cinokos kőkemény rendszerkritika- nemcsak a Kádár-rendszeré, hanem azé is, amelyik előtte volt, meg azé is, ami utána lesz. A történelem a maga egyetemességében kerül az Író ítélőszéke elé, és éppenhogy átmegy. Sok a gonoszság, nagy a magány, és kollaboránsok érvényesülnek a különböző politikai rendszerekben. A szakmaiságot meg kiröhögik, arra, a töménytelen könyöklés világában, senkinek nem marad ideje. Sem ereje. Ha alcímet kellene adni ennek a kitűnő könyvnek, talán ezt adnám: A rendellenes működés anatómiája. Mert ebben a könyvben, ebben a Konrád-féle vilá

Wole Soyinka:Krónikák a Föld legboldogabb népének országából

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

 Ha egyszer arra kérnének egy magyar embert, foglalja össze öt oldalban, mit kell tudni a hazájáról, Bödőcs Tibor neve egészen biztosan szerepelne legalább egyszer azon az öt oldalon. A színpadon és az irodalom szférájában oly ellenállhatatlan Bödőcs Tibi megkerülhetetlen összetevőjévé, lényegi komponensévé vált mindannak, amit ma Közép-Európában" élet"-nek hívunk. Nehezen tudnám ezt a világot elképzelni nélküle. Humora a valaha volt legmagasabbak közé emeli:fergeteges, derűs, és a mindennapi magyar valóságból indul ki. Meg se kínáltak című könyve egyfajta történelmi panorámát nyújt:Magyarország történetét mutatja be a kisemberek, az egyszerű átlagpolgárok szemszögéből. Itt a mindenkori gazdasági-társadalmi-politikai elit legfeljebb csak együttérzésre számíthat, pénzre nem.Az egy oldalra jutó fergeteges poénok száma átlagosan jóval több, mint egy, ezért a könyvet csak óvatosan, elmélyülve,mintegy költői magányban lehet olvasni. A röhögésünk ugyanis nem lehet annyira bántó, ho

Csermely Péter:A rejtett hálózatok ereje

A könyv alcíme: Mi segíti a világ stabilitását? Nekem nagyon rokonszenves, ha valaki humorosan, mégis szakszerűen szól tudományos kérdésekről. Közelebb hozza az érdeklődő Olvasóhóz a tudományok sokszer nem könnyen megérthető igazságait, lehetővé teszi a személyes reflexiót, egyfajta otthonosság-érzést sugároz, és felkelti a fiatalok figyelmét az adott téma iránt ( ez utóbbi talán a legfontosabb). A hálózatkutatás bizony nem egykönnyen megérthető új tudományág, hiszen gyökeresen át kell alakítani, ki kell nytni hozzá gondolkodásunkat, új paradigmák segítségével kell megértenünk az eddig ismert rendszereket- sok jelenségről pedig el kell fogadnunk, tudmányos bizonyítékok által, hogy nem egyszerűen adatok és információk véletlenszerű halmaza, hanem rendszer. Csermely Péter kitűnő könyve, A rejtett hálózatok ereje, kitűnő humoros bevezetés- és egyben remek monográfia- mindazok számára, akik érdeklődnek a hálózatkutatás iránt. Vannak itt emojik, ahogy ma mondanánk, vicces lábjegyzetek, a s

Rejtő Jenő (P.Howard):A szőke ciklon

Egy személyes vallomással kezdeném :nagyon furcsán vagyok én Rejtő Jenővel. Nagyon tömören összefoglalva az a véleményem róla, hogy írt néhány jó könyvet, meg sok rosszat. Az a kevés jó viszont, ami életművéből maradandó, az valódi és megkérdőjelezhetetlen kincse a magyar irodalomnak. A szőke ciklon ezek közé tartozik: sok és jó humorral ,ihletetten megírt kalandos krimi. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlök a könyvről, rejtői humor nékül, mert olyan csak Rajtőnek volt. Nem is érdemes megpróbálkozni az utánzásával. A történet, mint minden igazi történet, a történelembe nyúlik vissza. Az 1917-es oroszországi forradalom után az arisztokráciának menekülnie kellett. Így járt a már idős Radzovill herceg is. A hófúvásban,szibériai hidegben végrehajtott menekülési akcióban egy fiatal,de rovott múltú alak,Jim Hogan segít neki. A herceg hálából felajánlja,hogy családi ékszereinek legértékesebbjét,egy egymillió fontotvérő gyémántot ad neki. Jim visszatér Angliába,nem nagyon bízik az íg

Elmore Leonard:Glanc

 Elmore Leonard a szórakoztató irodalom madnem minden műfajában alkotott: írt westernt, krimit, thrillert.Nagyon tehetségű író volt,nevezhetnénk az amerikai Rejtő Jenő-nek is. Könyveiben rengeteg humor, irónia, szatíra, társadalomkritika oldja az igen feszült, pörgős történeteket. A Glanc ( a szó jelentése:fény, ragyogás, a magyar nyelvben általában gúnyos, lekezelő értelmben használjuk) Elmore Leonard egyik legjobb könyve. Könyvajánlónkban, szokásunkhoz híven, rövid spoilerrel kívánjuk felkelteni az érdeklődést a regény iránt. Könyvtárakban, antikváriumokban lehet megszerezni a könyvet, lévén utolsó magyar kiadása több, mint tíz éves.  Jöjjön hát a spoiler! A történet a 20.században, annak is legvégén, játszódik az USA-ban és Puerto Rico-n.Vincent, a menő nagyvárosi zsaru, éppen vásárlásból igyekszik autója felé, mikor is megtámadják. Nem akar balhét, mivel kezében van egy drága üveg bor, nem kockáztatná. Csakhogy a bűnöző másképp gondolja:amikor Vincent blöffölni próbál( valami ócska

Camilla Läckberg:Eltitkolt életek

 A kiváló svéd krimiíró, Camilla Läckberg: Eltitkolt életek című bűnügyi regénye- azonkívül, hogy a cseekmény rendkívül feszült, izgalmas, fordulat és felismerés egymást követi, mint valami görög drámában, szolgál egy nagyon érdekes tanulsággal. Mégpedig azzal, hogy múlt és jelen nem elválasztható, az élet folytonosága nem törhető meg, a feledés nem törli el a történelmet. Az alábbi rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök erről a nagyon sok szálon futó cselekményről. A többi a Kedves Látogató dolga.  A történet Svédországban játszódik, egy kisvárosban, a 21.század elején. Erica, az írónő, egy napon talál egy ládát, benne füzetekkel. Kiderül, hogy az iskolás füzetek anyja második világháborús naplóját tartalmazzák- de csak 1944. végéig. Csakhogy mást is talál: egy német katonai kitüntetést. Mivel nem járatos a történelemben, az érmét elviszi egy szakértőhöz, bizonyos Erik Franelhez. Erica férje, Patrik, a nyomozó, most éppen gyesen van egyéves kislányukkal. Az, hogy az apa megy g

Zsille Gábor(válogatta,szerkesztette):A századelő költészete

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

Orbán János Dénes:Vajda Albert ismét csütörtököt mond

Mielőtt elkezdtem ennek a könyvajánlónak az írását, két dolgot megfogadtam: 1. Először is gratulálni szeretnék Orbán János Dénesnek a 2023.évi Kossuth-díjához.Minden kommentár nélkül, ez egy megérdemelt díj. Jó könyvek, remek szerkesztői munkák ( egy interjúban 110, ha jól emlékszem), úgyhogy jó helyen van az a díj. 2.Azért sem fogom OJD-nek rövidíteni! Veszélyes dolog mozaikszavakat alkotni, mármint Magyarhonban. Mert van ám az, hogy megszokunk egy mozaikszót, aztán pár év múlva megszokhatunk egy másikat.A megszokás lesz úr, miinden évben mást kell megszokni. Veszélyes.    A Vajda Albert ismét csütörtököt mond című könyv alcíme igen izgalmas, bár nem éppen barokkos:-próz-. Ebből az alcímből (, no meg a borítón látható festményről, Juhos Sándor bravúrjáról) már sejtettem, hogy nem egy Veres Peti bácsi- féle hiperrealista irodalmi kísérlettel van dolgom. Vagy éppen a szárnyaló, sokféle stílusbravúrt felvonultató irodalom "A realista" irodalom? Csak olyan van? Az irracionalitás

Szemes Zsuzsa:Kanca Hotel

 Szemes Zsuzsa könyvét úgy vettem kézbe, hogy semmit nem tudtam az íróról. Még soha nem olvastam tőle semmit. Pedig illett volna. A Kanca Hotel című könyv ugyanis a modern magyar humor egyik legnagyobb teljesítménye. Ha tartalmát és stílusát rokonítani kellene, talán Rideg Sándorhoz vagy Tersánszky Józsi Jenőhöz lehetne mérni. Az olvasásélmény átalakul tömény röhögéssé. Négy történet, elbeszélések, ebből három ugyanabból a közegből. A könyvet nem lehet letenni, csak arra az időre, amíg összeszeded magad, hogy folytasd az olvasást! Humor, szatíra ez a javából, a legmagasabb szinten! A Magzatvíz című történetben egy házaspár, Ménesiék, a vásárba mennek, eladni. Sok zsák vetőmag, és egyéb a szekerén. Csakhogy Ménesiné terhes, és pont az út közepén folyik el a magzatvíz ( az is közrejátszhatott ,hogy rettenetesen zötyög a szekér). Ménesi úr csak a száját tátja, és arra összpontosít, hogy rábeszélje feleségét:halassza el a szülést. Nem lehet, mondja az asszony, nem egy üveg befőtt ez, hogy

Cserna-Szabó András:Fél négy/Fél hét/Félelem és reszketés Nagyhályogon

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

Nádas Péter:Rémtörténetek

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

Raymond Queneau:Az élet vasárnapja

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

Ladislav Fuks:A hullaégető

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkezési

Dr.Kárpáti György-Peterdi Pál:Cini és a többiek

 Természetesen Karinthy Ferencről, azaz Ciniről van szó ebben a könyvben, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar írójáról. A Budapesti tavasz című kultikus film az műve alapján készült, ezenkívül többi mint száz színházi bemutató címlapján szerepelt a neve.  Karinthy Cini- a nagy Karinthy Frigyes fia- nemcsak írói tevékenységével érdemelte ki a népszerűséget, hanem elképesztő, mondhatnánk:nonkonform egyéniségével is. Dr.Kárpáti György és Peterdi Pál könyve, a Cini és a többiek, erről szól. A rengeteg poénról. Éppen ezért igen nehéz erről a könyvről épkézláb ajánlót írni, hiszen fennáll a veszélye, hogy túl hamar sütjük el a poént, feleslegessé téve az olvasást. Mindenesetre megpróbálom.  Szóval, ez a Karinthy Cini egy világméretű nagy tréfamester- lőkötő volt. Poénjai- mindig más rovására- átugrották azt a még elfogadott szintet, amit az unalmas életet élő közvélemény unalmas köznyelve még az "elviselhető", "jópofa", "rokonszenves vagány" kategóriákb

B.Traven:A halálhajó

 B.Traven a 20.századi világirodalom egyik legrejtélyesebb alkotója. Senki nem tudja pontosan,ki is volt ő valójában. Állítólag Lengyelország egy kisvárosában született,de még ez sem biztos. Van,aki szerint Mexikó elnöke,van,aki szerint egy német anarchista újságíró. Azt sem tudjuk,hogyan nézett ki:egyszer egy német újság arra kérte,küldjön egy fényképet magáról,erre küldött egy csoportképet,amin nem jelölte be,melyik alak is ő...B.Traven volt a Rejtőzködő Író,aki tökéletesre fejlesztette a nyilvánosság elkerülésének művészetét.Azt sem tudjuk,mit jelöl a név elején a B. Sokan a Bruno-t valószínűsítik,de ezen valószínűsítésnek konkrét alapja nincs.B.Traven nagy rejtőzködése és tudós szorgalma azonban kiváló könyveket,nemzetközi bestsellereket eredményezett. A halálhajó című regény 1926-ban jelent meg folytatásokban. Nem szimpla kalandregényről van szó,hanem olyan,hol mulatságos,hol kalandosan izgalmas cselekményű,mesterien kimunkált prózáról,amely élesen bírálja az 1920-as évek társadal

Heltai Jenő:Az utolsó bohém

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

Varga Rudolf:Köpés a levesbe

 A könyv alcíme:Ezredvégi proliszivató Varga Rudolf könyveiben,így a Köpés a levesbe cimű regényében is, Magyarország történetének egyik legnagyobb korfordulója,a rendszerváltás jelenik meg-alulról,a vesztesek szemszögéből. Nagyon sok fájdalommal,némi örömökkel és elképesztő humoros dumákkal. Olyan szövegekkel,amit csak a sarki kocsmában hall az ember,vagy még ott sem. Dobtam az agyam,amikor először olvastam a könyvet. Álljon itt egy rövid spoiler,örökemlékezetű magyar proletárjaink soha el nem múló dicsőségére! A mű főhőse,Öcsi,meg a haverjai:Oké ( aki nagy kocsmatöltelék, és valójában Lajosnak hívják de ez utóbbit rettenetesen szégyelli),Szíj,Árpi,Sanyibácsi,Hormonzavaros meg a többiek,pl. a nők:az igézőbeszédű drogos csaj,Natasa,aztán az eggyel idősebb generáció képviseletében Özvegygizi,aki nagyon meg van sértve,ha azt hiszik róla,hogy...no és ne feledkezzünk meg Nagyelvtársról,aki 1988 óta már Nagy úr. És a Főnököt se felejtsük ki,meg a volt 56-os forradalmár(egyesek szerint áruló

Christopher Hrynkow(szerk.):Gondolatok a transzhumanizmusról.A mesterséges intelligencia etikája és hatásai

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu