Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Nagyon nagy szükség lenne manapság is efféle antológiákra. Jó a világirodalom legnagyobb alkotóit tudni egy- pontosabban három- könyvben.Az Európa Könyvkiadó 1977-ben jelentete meg A világirodalom legszebb elbeszélései című háromkötetes válogatását, Domokos János szerkesztésében. A II. kötet darabjai között olyan Szerzők szerepelnek, mint Anatole France, Gustave Falubert, Guy de Maupassant, H.G. Wells, William.Somerset Maugham, Thomas Mann, Móricz Zsigmond, Jck London és még sokan mások. Rövid spoiler céljából kiválasztottam néhány darabot ebből a nagyon gazdag terméből, és ezeket ajánlom most az Olvasó figyelmébe. Guy de Maupassant írása, a Gömböc, a 19.századi európai irodalom egyik csúcsminőségű darabja, gyémántja. A porosz-francia háború idején, 1870-1871-ben egy kis, polgárokból álló társaság utazik ki a franciak isvárosból, nem akarnaqk ott lenni, mikor bevonulnak a poroszok. Velük tart Gömböc, a város egyik rosszhírű örömlánya is. Estére aztán a tiszteletreméltó polgárok megéhe

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

 Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író elbeszéléskötetét a szinte kimeríthetetlen stílusbeli és tematikai változatosság jellemzi. Ebben a könyvajánlóban nincs módunk a könyvben szereplő mind a 19 elbeszélést részletesen ismertetni. Így aztán kiválasztottam néhányat a nagyon igényes,jól megformált "kínálatból". A Nyisd ki a szemed,halott vagy!című műben egy külsőre átlagos életet élő,középkorú lengyel hölgy igencsak belemerül egy krimibe. Egy kastély idős tulajdonosnőjét gyilkolják meg,a gyanúsítottak pedig egytől egyig krimiírók. Ez az elbeszélés illúziók és dezillúziók,szerepek és való élet ellentmondásairól szól. Meglepő befejezéssel,ahogy az már egy krimihez illik. Az alany c.elbeszélés főhőse Samborski,a divatos és befutott író. Egy nap arra ér haza,hogy a hasonmása be akar törni a lakásába. Ez a hasonmás aztán elfoglalja Samborski lakását,beül az íróasztala mögé,dolgozik helyette. A remek prózai alkotás a mai hatvanas nemzedék kiábrándultságáról,illúzióvesztéséről szól.

 Fáy Ferenc kanadai magyar költő Magamsirató című kötete 1967-ben jelent meg. Több,mint tíz év telt el a nagy történelmi élmény,az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. A költő bölcsebbé,tapasztaltabbá vált emigrációjának kezdete óta. Magyarságról,történelemről,költészetről vallott felfogása mind mélyebbé,árnyaltabbá válik. Istennel való személyes kapcsolatát a korábbi kötetekhez viszonyítva teljesen másképpp fejezi ki. Míg a korábbi kötetekben lehetségesnek vélte az Istennel való személyes kapcsolat kialakítását,addig most úgy látja,az ember annyira gyenge,hogy legfeljebb harcolhat Isten ellen,de nem találhatja őt meg.(Együgyü ének Istenről;Isten;Külváros) Meglátja Bem Józsefben a szülőföldjétől távolszakadt katonát (A Bem szobornál),érzi az egyre fogyatkozó időt,melyben az ember csak Isten segítségével lehet ember (Negyvenöt év). A címadó versben (Magamsirató)az eddigi életét eluraló külső és belső,személyes és társadalmi törvényeket kívánja megváltoztatni,a szellem alkotásának,ön

 Ágh István első kötete,a Szabad-e énekelni (sic!) 1965-ben jelent meg. Újszerűsége abban állt,hogy a könyvben szereplő versek nagy része formailag a népi kultúra jegyében fogant,Ágh Istvántól mégis távol áll és állt a népiség eszményítése,pláne miszticizálása. A költő éppenhogy a magyar falu,a magyar vidék hanyatlását,az urbánus életforma ellentmondásokkal övezett terjeszkedését mutatja be.  A Zsúfolt vonatok című versben az elhagyott anyák gyermekei,anyjuk csomagjával,robognak a város felé( talán önlétének meghatározását is elrejtette ebben a versben a költő). Az Emlék,álom című ál-tájleíró versben a tehenek eltűnnek a füstben. Az Utószó című versben a városról hazalátogató férfit penészes ablaktáblák,nyomorukat őrző buta ebek fogadják. A Temető című költeményben a temetőt elhagyja Isten,a maďárfészkekben pedig télen férgek laknak. A Gyógyító című panaszos önvallomásban pedig rozsdás szerszámokról,éhesen nyöszörgő disznókról,elkóborolt fiakról olvadhatunk. Sorolhatnánk a kötetből az

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rokonsz

Fridrich Bridel, eredeti nevén Bedrich Bridel, 17.századi jezsuita hittérítő volt- méghozzá abból az igazi régivágású fajtából, aki száraz kenyeret eszik, rongyos ruhában jár, gyűjt a szegényeknek stb. 1658-ban jelent meg 22 verset tartalmazó kötete, A kis jászol. eredetileg karácsonyi kötetnek készült, de Bridel zsenialitása és formabontása túllépett ezen.  A könyv Szerzőjének célja az volt, hogy bemutassa Jézus születését- méghozzá minden érdekelt szempontjából. Mária, József, a kíváncsiskodó családtagok, a napkeleti bölcsek- mind-mind megszólalnak a kötet lapjain. Ez a megközelítés akkoriban teljesen szokatlan volt, a katolikus egyház nagyhirtelenjében nem is tudta, mit kezdjen ezzel a könyvvel. Végül, mivel Bridelnek Csehországban igen nagy tekintélye volt, elfogadta. De azért soha nem népszerűsítette agyon. Bridel a barokk formához sem nagyon kötötte magát. 532 soros előszót, ahogy ma mondanánk: ajánlót írt a kötethez, mely leginkább arról szól, hogy Isten nagy, mi pedig kicsi

Aldous Huxley nevét leginkább a Szép, új világ című utópiáról ismeri a magyar és nemzetközi olvasóközönség. Holott Huxley távolról sem egykönyvű szerző. Ezt bizonyítja a Két vagy három grácia című könyve is. A történet a huszadik század elején játszódik. A hagyományos erkölcsi világkép már régen összeomlott, a hagyomány által diktált szokások azonban még megvannak. Ebben a szellemi milliőben keresi helyét az életben két fiatalember, illetve egy hölgy. A narrátor, aki szerelmes Grace-be, aki természetesen férjezett, idegenül szemléli barátja egyre inkább magábaforduló, mizantropikussá váló életszemléletét. Szereti Grace-t, de nem szeretni miatta konfliktusokat vállalni- főleg nem a férjjel szemben. Grace-nek tetszik a szituáció: két fiatal fickó udvarol neki, mindkettő intelligens, érzékeny. A nő teljesen megszédül, tőle teljesen idegen pózokat vesz fel, hol arisztokratát játszik, hol művészfeleséget, hol pedig művészt. Folyton panaszkodik, elveszti életörömre való képességét. Napi 24

A brit Thomas Burke Limehouse Nights című novelláskötete 1916-ban, az első világháború kellős közepén jelent meg, akkoriban a londoni közönség kapkodta az ilyesmit, kiragadta őket a háború pokoli világából. Angliában akkoriban könyvpiaci újdonságnak számított, hogy a Limehouse Nights kötetben szereplő novellák nem egyműfajúak. Van közöttük lélektani realista alkotás, van klasszikus angol krimi, akad olyan, mely egzotikus helyszínen játszódik, van olyan mini-kalandregény, mely a kínai negyed középosztály által látogatott ópiumbarlangjaiba visz bennünket. Erotika nincs, Viktória királynő szelleme még él... Thomas Burke-nek sajátos stílusa van. Alkosson bármilyen műfajban, közelítsen bármilyen témához, a Burke-realitás erősebb mindennél. Ez adja a történetek bukéját. Már az első mondattól kezdve rejtélyes. Néhány szóval képes komplett jellemrajzot kerekíteni bárkiről, s ezt meg is teszi, még a mellékesnek tűnő karakterek esetén is, ezzel azt az illúziót keltve, hogy talán utolsókból le

Ez egy igencsak személyes hangvételű könyvajánló lesz- dehát blogról van szó, itt a személyesség alapkövetelmény. Szvoren Edina: Verseim című könyve 13 elbeszélést tartalmaz, túlzás nélkül állíthatom:remekműveket. Különös helyzetekbe kerülő átlagemberek történetei ezek, de nem a manapság oly divatos 21.századi groteszk stílusban, hanem élő, eleven módon, a szöveg szinte pereg a szemünk alatt, élvezet és igényesség jellemzi az elbeszéléskötetet. Szó sincs egyenetlen színvonalról: Szvoren Edina a hegycsúcsról indul és ott is marad. A könyvben olvasható mindegyik mű kiállja a legszúrósabb kritikai próbát is. Személyes kedvencem a Látogatók. Elképesztő! Amiért " személyesség"- ről írtam, az a Vettem egy füzetet című elbeszélés. Szóval, ez a úriember, aki a szexuális fantáziáit -és nemcsak azt- krónikás módjára jegyezgeti, hát abban én magamra ismertem. Az 1990-es években tanácsolta azt a pszichológus, hogy tegyek így. Nem mondom, utólag belátom, hogy még gondolatnak is rossz, d

Horváth László Imre regénye a modern magyar irodalom egyik mesterműve. Egy különös szerelmi háromszög történetét meséli el, remek intuícióval, olvasóbarát fogalmazással, úgy, hogy a szívünk sajdul... Krisztián, az a bizonyos " előző pasi" , rákkal kórházba kerül. Még azt sem látja, ami kint van, az ablakon túl. A lány, aki sűrűn látogatja,hatalmas megrázkódtatásokon megy át. De Anni jelenlegi szerelme, aki egyben a  történet narrátora is, nem lát az orrától. Csak birtokolni akar. És persze, féltékeny. De olyan furcsán- elvégre az ember mégsem lehet féltékeny egy haldoklóra. Vagy igen? Kiderül a kisregényből. A kötet második részét versek teszik ki- olyan versek, melyek kapcsolódnak az előző, prózai íráshoz. Vers és próza egy könyvben, de nem mellérendelten, hanem " hálózatban", szorosan egymáshoz kapcsolva- talán példa lehet ez mindazon fiatal írók számára, akik mindkét területen tehetségesek, de nem sikerült ebben vagy abban egy egész könyvet kitevő anyagot össze

Itt a legfrissebb nyári turisztikai szezon, s ha az ember nyaralási úticélt keres magának, valljuk be, elsőre nem Krakkó jut eszébe. Ám, ha beleolvasunk a Berlitz útikönyvek sorozat Krakkóról megjelent kötetébe, talán változik a véleményünk- egy kicsit... Krakkó gyönyörű, történelmi városa Lengyelországnak, hajdani főváros. A könyv nagyon alaposan bemutatja a -többnyire középkori-  műemlékeket ( Szűz Mária templom, Collegium Maius, Európa 3. legrégebbi egyetemi kollégiuma, Szent Péter és Pál templom, Patikamúzeum, Rémuh-zsinagóga, Székesegyház és mások), mégsem korlátozódik figyelme csak ezekre. Mert Krakkó modern város is, telis-tele élettel, jó vendéglőkkel, s ha az ebédhez túl sok a káposzta, ne tegyük szóvá, mert a magyaros ételek pedig a paprikától hemzsegnek... Jómagam jó húsz éve jártam Krakkóban, az egyetemi évfolyammal mentünk ki, s csak annyi maradt meg a dologból, hogy drága és hideg város. A Berlitz útikönyvek Krakkóról szóló kötete újra közel hozta a szívemhez ezt a gyö

Ez a könyv két kötetből áll. Az első kötet címe:Izrael története az ószövetségi korban. Olvashatunk a itt a bibliai és az egyéb közel-keleti forrásokról, a héberek valószínű eredetéről, Dávid királyról, akinek uralkodását a zsidó történelem csúcspontjának nevezi, Salamon király csodás építkezéseiről. Külön fejezet foglalkozik a kettészakadt ország történetével, bebizonyítva, hogy Izrael és Júda sem csak bálványimádó királyokat tudott felmutatni, voltak közöttük tehetséges uralkodók is. Az első kötet a perzsa birodalom hanyatlásával zárul. A második kötet címe: Izrael története 2. Nagy Sándortól Bar Kochbáig. Azt gondolom, hogy minden európai Olvasó Jézusra és korára kíváncsi leginkább, itt a Szerző ( mivel hatalmas ennek a kornak a szakirodalma) az egymással ellentétes nézeteket ütközteti. Véleményem szerint célszerűbb lett volna ennek a kornak többet áldozni a terjedelemből. Ettől eltekintve kiváló, szakmailag elkéepsztően magas színvonalú könyvről van szó, melyet nyugodt szívvel aj