Könyvekről mindenkinek

 Kondor Vilmos, a rejtélyes Szerző, megújította a magyar bűnügyi regényírást. Történetei a magyar múltban játszódnak:a huszadik századi történelem egy-egy fontos csomópontján próbálják a hősök elkapni a rosszfiúkat, hol több, hol kevesebb sikerrel.  A második magyar köztársaság című könyv még ezen is csavar egy nagyot. A történelmi háttér ugyanis fiktív, minden másképpen történik Magyarországon, mint ahogy valójában történt. Talán nem árulok el nagy titkot, ha elmondom:Kondornál Magyarország és a közép-európai térség jobban jön ki a huszadik század véres fordulataiból, mint ahogy az a " valóságban" történt. Ez a könyvajánló, benne rövid spoilerrel, bevezet ebbe a Kondor-féle fantasztikus világba, a pozitív történelembe, ami soha nem volt- és azért úgy elgondolkodunk, mi lett volna, ha...bár ezt a fajta elgondolkodást a profi történészek nem szeretik.  A Második magyar köztársaság olvasásakor tehát háromféle valóság rajzolódik ki szemünk előtt: 1. Egy új, sohasem volt történel

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét.  Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási

 Majtényi lászló könyvének alcíme:Magyarország legújabb történetei Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos (1995-2001) és köztársasági elnökjelölt, Romok ormán című könyvében összegyűjtötte orábbi rovidprózai írásait, esszéit, melyek az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó hosszú időszakban keletkeztek. A legkülönbözőbb témájú írások között található jogi levezetés, irodalomtörténeti tárgyú munka, megemlékezés, és még sok minden más. Az alábbi könyvajánlóban arról írok, mi is köti össze ezeket a meglepően tág műfaji és stilisztikai skálán mozó írásokat.  Már a könyv címe is igen kifejező:Romok ormán.Értelmezésem szerint a romok a mai Magyarországot jelképezik, az " ormok" pedig azokat a politikai erőket, melyek ebből a romhalmazból kiemelkednek, korántsem feltétlenül megszépítve azt.  Majtényi koncepciója szerint a rendszerváltás Magyarországán megindult egy pozitív, a demokratizálás és piacgazdaság kiépülése irányába ható folyamatrendszer, mely ugyan távoról sem volt h

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

 Charles Handy (1932-) ír társadalomfilozófus paradigmaváltó könyve a modern társadalmak megújulási lehetőségeiről, valamint az emberi felelősség kérdésről szól. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiemelünk néhány, általam fontosabbanak tartott gondolatot ebből a rendkívül összetett tartalmaú, mégis:közérthető nyelven megírt könyvből. Hogy aztán egy társadalomfilozófiáról szóló könyv mennyire kell, hogy cselekvésre sarkalljon, azon már lehet vitatkozni.  Handy rámutat a modern demokráciák egyik sajátosságára: ahogy írja, a változás üteme " a jégkorszakhoz hasonlítható", nemzedékekben mérhető. Ha belegondolunk a közelmúlt nagy társadalmi változásaiba, akkor teljes mértékig igazat adhatunk Handynek. Gondoljunk bele pl. olyan kérdésekbe, mint az urbanizáció! Nem pár év alatt ment végbe kellett hozzá két generáció. Handy arról is említést tesz, hogy a demokratikusan választott politikusok csak akkor változtatnak valamin, ha úgy vélik, ez a változás találkozni fog a közvélemény többsé

 A francia Bernard Lenteric (1944-2009) Európa-szerte ismert és elismert bestseller-író és filmproducer volt. Agyháború című könyve különleges műfaji egyveleg:remek ötvözete a thrillernek, a sci-finek és a kalandregénynek. Az alábbi rövid spoilerből talán kiderül, miért mondom ezt.  A történet valamikor a huszadik század végén játszódik. Furcsa, már-már az abszurdot súroló katasztrófák történnek Amerika egyik legnagyobb városában. A köztiszteletben álló Hans Buschmeyert, a nyolcvankettedik évében járó, látszólag boldog családi életet élő agykutatót idén Nobel-díjra esélyesnek tartják. Csakhogy ebből a díjátadóból nem lesz semmi. Buschmayer ugyanis egy este,lefekvés előtt, unokáival alkoholos pezsgőt itat, mindegyik pohárban nagy adag altatóval, szentimentális módon nézi, ahogy a gyerekek szépen sorban elalszanak, majd álmukban agyonlövi szeretett unokáit, ezt követően magát is. A tömeggyilkosságot a család kutyájának halálvonyítása kíséri. A nyomozást vezető rendőrtiszt, lévén fontos e

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

 Oliver Cloud könyvének címében a " ketrec" kettős metafora:szimbolizálja egyrészt az üres, lélek nélküli emberi testet, a psziché nélküli ürességet, másfelől pedig a kiürült, értékeit vesztett társadalmat,ahol senki és semmi nem számít, csak a pénz, a fogyasztás, az anyagi értékek. Az Üres a ketrec című regény negatív utópia, formailag afféle pszicho-krimi, tartalmában jóval több annál:rólunk, erről a 20-21.századi világról gondolkodtat el. Az alakok mindig mást gondolnak, mint amit beszélnek. Semmi nem egyszerű, semmi nem tiszta.  Jöjjön egy spoiler, némi elemzéssel megspékelve! Két vonalon indul el a történet. Egy bájos, túlzottan is feltűnően öltözött, gazdagnak tűnő ifjú hölgy megjelenik egy bankfiókban, úgy mutatkozik be, mint az egyik legrégibb ügyfél,az igazgatót kéreti,ötmillió dollárt akar készpénzben kivenni. Az igazgató hebeg-habog, kis bank vagyunk, mondja,a páncélterembe mennek a hölggyel, az igazgató semmit nem gyanít, ám a hölgy elővesz egy kést, megszúrja a k

 A könyv alcíme:Életünk a technológia uralta világban. Jamie Susskind könyvét azoknak a Kedves Olvasóknak ajánljuk, akik naprakészek akarnak maradni politikatudományból, de érdeklőnek a szociológia, a közgazdaságtan, a technika- és technológiatörténet, egyszóval: a társadalomtudományok széles spektruma iránt is. A Politika a jövőben azokba a folyamatokba vezet el bennünket, melyek a technológia fejlődésével párhuzamosan a politikatudomány, a gyakorlati politika és a társadalom számára jelentek majd kihívást. Ezen trendek, dolgok egy része, már itt van velünk, egy részükkel fiainknak és unokáinknak kell megbarátkozni. Néhány átgondolásra érdemes kérdést, problémát, témát ismertetünk ebből a nagyon fontos könyvből.  Fel kell tennük a kérdést: a technológia fejlődés változatlan sebességgel folytatódik, exponenciálisan nő ( Moore- törvény), vagy éppen jön majd valami apokaliptikus katasztrófa, és az emberiség isszasüllyed az önellátás világába ( Susskind a középső változat mellett teszi le

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatívan

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

 Václav Klaus Csehország történetének egyik legkarakterisztikusabb politikusa. 2003-2013.között volt hazája köztársasági elnöke. Nagyon megosztó személyiség,politikusi tevékenysége állandó viták tárgyát képezte. Néha pedig eléggé gyerekesen viselkedett,Chilében úgy írt alá egy megállapodást,hogy közben ellopta a tollat... A szabadság hullámvasútján című,életrajzi elemeket és általános következtetéseket is tartalmazó könyvében Klaus megpróbálta összefoglalni,mit is gondol hazájáról,Közép-Kelet-Európáról,és úgy általában a nemzetközi politikáról. Nagyon mély,sokrétegű gondolatok ezek,egy ilyen rövid könyvajánlóban nincs is mód részletesen ismertetni a művet. Pusztán a főbb gondolatokat emeljük ki. 1. A demokrácia illetve az azon alapuló világrend sohasem statikus állapotú,folyton mozog,alakul,változik. Ez lehetőséget nyújt minden demokratikus országnak arra,hogy behozza a különböző szférákban adott pillanatban létető lemaradását. De a felül lévő országok sem lehetnek nyugodtak,hiszen a f

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Arról szólt az egész, hogy a liberalizmussal véget-e a Történelem korszaka. Fukuyama szerint igen, az ellentábor szerint még távolról sem. Személyes véleményem szerint a konzervatívnak titulált ellentábornak volt igaza. Ugyanakkor- szokás szerint- alaposan leegyszerűsítették Fukuyama nézeteit, merthogy úgy könnyebb bírálni...Úgyhogy a tárgyilagosság kedvéért álljon itt egy néhány pontba szedett rövid kis ismertető arról, mit is gondolat valójában Fukuyama! 1. Az a bizonyos esszé, mely a vitát kiváltotta, 1989-ben jelent meg, a kommunizmus bukása után. Ezt bővítette ki később a Szerző és lett ebből egy könyv, melyet magyarul az Európa Könyvkiadó adott ki, A történelem vége és az utolsó ember címmel. 2. Fukuyama soha nem azt állította,hogy a liberalizmus után már nem történik semmi. Azt állította, hogy a nagybetűs Történelem ért véget a liberalizmussal. Ez, véleményem szerint, téves nézet. 3. Fukuyama egy újfajta- pontosabban: újraértelmez

Remek történelmi könyv, jó stílusban megalkotott, őszinte emlékirat. Alexander Stenbock- Fermor: Germánia alulnézetben című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik a hitleri Németország történetére kíváncsiak. Stenbock-Fermor balti német főnemesi családba születik, az első világháború és a szovjet megszállás elől Németországba menekülnek, egy darabig élvezik a weimari demokráciát, aztán jön a barna diktatúra, és minden összeomlik. Szerző, aki ígéretesen induló fiatal író, egyszerre kikerül a pikszisből, az SA üldözi, illegalitásban él az országon belül, aztán egyszer letartóztatják és internálják. Szabadulása után ellenállási mozgalmat szervez, majd a háború után polgármester lesz. A történeti értékén túl erénye a könyvnek, hogy feltűnnek benne a kor német szellemi óriásai: Brecht, Toller és mások. Nem szenzációhajhász, hanem szenzációsan jó könyv. Kossuth Könyvkiadó, 1977. www.kossuth.hu

Spiró Györgyöt már megint üldözik. Legalábbis Spiró György ezt mondja. illetve: ezt sugallja. Az Egyéni javaslat című, 2019-ben megjelent, humoreszkeket tartalmazó könyv ezen üldöztetés jegyében fogant. Az antidemokratikus, szólásszabadságot korlátozó, hiperaljas magyar fideszokrácia elnyomja az olyan őszinte, makulátlan, mindig a kisemberek érdekét szem előtt tartó kitűnő magyar írókat, mint Spiró György. Aki- mily nemeslelkű- humorral felel a gaz rágalmakra, szóval fenyíti a brutális öklöket. Ha mindenki olyan volna, mint Spiró György, akkor Magyarország és Európa is rövid időn belül felvirágozna, és a szegény telepieknek sem kellene többé csirkefejet enni, beérhetnék a combjával is. Aki Spiró Györgyöt illetve az általa favorizált közéleti-politikai (mert nem ugyanaz, ugyebár: a mindig gondolkodó, folyton a nép és a demokrácia fejlesztésének lehetőségein tűnődő bölcs író csakis fölötte állhat a sosem gondolkodó, bárgyú konzervatív politikusnak, aki ráadásul önző is, mert anyagias